Üres kézzel mentek Brüsszelbe, és átmeneti hitelt kérnek a görögök

21:14 Átmeneti megoldást javasol Görögország A Reuters és a Bloomberg is arról ír, hogy vasárnap újabb válságtanácsot hívnak össze egy átfogóbb reformcsomag kidolgozása érdekében. A Reuters hírügynökség szerint a görögök egy rövid távú javaslattal álltak elő, amely szerint a hónap végéig kötnének megállapodást, hogy ez idő alatt előkészítsenek egy nagyszabású, fenntartható megállapodást.Az AFP hírügynökség görög kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az athéni vezetés szerdán újabb tervvel áll elő, amelynek összeállításakor figyelembe veszik a hitelezők javaslatait, valamint a görög népszavazás és politikai pártok álláspontját.

19:33 Ciprasztól várják a görög reformcsomagot az eurózóna csúcsvezetői Az Eurócsoport kedd délutáni brüsszeli tanácskozásáról távozó euróövezeti pénzügyminiszterek, illetve a csúcsvezetők ugyanott tartandó esti tanácskozására érkező állam-, illetve kormányfők nyilatkozatai szerint bizonyára Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök fogja előterjeszteni az adósságválság megoldását célzó athéni kormányzati elképzeléseket.Ezt eredetileg már az Eurócsoport ülésén Evklídisz Cakalotosztól az új görög pénzügyminisztertől várták volna, de ő állítólag nem tett le az asztalra részletekbe menő, konkrétumokat tartalmazó csomagtervet.Többek közt Jean-Claude Juncker , az Európai Bizottság elnöke is azt mondta, hogy Ciprasztól várja kedd este a görög kormányzati szándékok ismertetését.Az viszont az eddigiek során már különböző forrásokból körvonalazódott, hogy a görögök egyfelől 320 milliárd eurót meghaladó adósságuk 30 százalékának a leírását szeretnék elérni, másfelől pedig a fennmaradó adósság törlesztésének megkönnyítése érdekében újabb uniós pénzforrásokhoz szeretnének hozzájutni az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból. A másik görög célkitűzést, az újabb mentőprogramra vonatkozó igényt illetően az esti csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár közölte az újságírókkal az eurózóna – egyelőre legalábbis még érvényben levő – kategorikusan elutasító álláspontját. Merkel emlékeztetett arra, hogy az előző mentőprogram a keret teljes lehívása nélkül ért véget, a görögök pedig a népszavazáson elutasították a hitelezők szerkezeti reformjavaslatait. Ennek fényében új pénzügyi csomagra nincs lehetőség, az ezt célzó tárgyalásoknak „nincs meg az alapja”.Merkel azonban – Francois Hollande francia köztársasági elnökkel együtt – az esti teljes körű, vagyis 19 résztvevős eurózónacsúcs előtt leül Ciprasszal, aki vázolja nekik elképzeléseit. A görög reformtervekben való megállapodásra Merkel szerint immár nem több hét, hanem csak néhány nap áll rendelkezésre, ezért a kancellár – mint mondta – kíváncsian várja, mivel tud Ciprasz előállni. A görög miniszterelnök időközben beleegyezett abba, hogy szerdán délelőtt beszédet mondjon az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. (mti)

16:16 Hamar véget ért az első ülés, a görög kormány konkrét javaslatok nélkül ment Brüsszelbe Nagyon hamar véget ért az első, 14 órától kezdődő találkozó, mivel a görög kormány ma még konkrét ajánlat nélkül ment Brüsszelbe – írja az Európai Parlament sajtóirodája. 14:58 Az eurózóna 16 országa szívesebben látná Görögországot az övezeten kívül? Sajtóhírek szerint az euróövezet 18 tagállamából 16 kirúgná Görögországot az eurózónából. A Görögország mellett kitartó két állam közül az egyik nagy valószínűséggel Franciaország, hiszen a francia politikusok az elmúlt napokban többször is tettek olyan nyilatkozatot, miszerint mindent meg kell tenni a görög eurózóna-tagság megtartása érdekében.A 14 órától kezdődő Eurócsoport-ülésre érkezve több ország pénzügyminisztere is kifejezte ellenszenvét, a lett pénzügyminiszter például azt nyilatkozta, hogy Lettország nem érti a görögöket, és meglepődtek a népszavazás eredményén, amellyel Görögország elutasította a nemzetközi hitelezők javaslatait.A görögökkel általában kritikus finn pénzügyminiszter rámutatott, nem támogatja a görög államadósság elengedését. Így vélekedik a szlovák pénzügyminiszter is, aki szerint ma nem lesz megállapodás.Az Európai Bizottság képviselői a tárgyalásra érve azt mondták az újságíróknak, hogy amennyiben nem áll helyre a bizalom, és nincs hiteles reformprogram görög részről, abban az esetben a Grexit nem zárható ki. (hvg.hu)

13:24 Egyre többször emlegetik az adósságelengedéstHa az athéni kormány elkötelezi magát egy reformcsomag mellett, akkor az eurózóna tagállamai megfontolhatnák a görög adósság egy részének elengedését – jelentette ki Pierre Gramegna , luxemburgi pénzügyminiszter. A görög gazdasági miniszter tegnap arról beszélt a BBC-nek, hogy az ország államadósságának fenntartható pályára való állításához a jelenlegi államadósság mintegy 30%-os leírására lenne szükség. Ez egyébként összhangban áll azzal a múlt héten megjelent IMF-tanulmánnyal, amely szerint a görög államadósság csak újabb hitelfelvétellel és a kölcsönök átstrukturálásával válhat újra kezelhetővé.Németország ugyanakkor élesen ellenzi az újabb görög adósságelengedést. A német kancellár és pénzügyminisztermár számtalan alkalommal jelentette ki, hogy a tartozás leírása szóba sem jöhet.

12:22 A Fehér Házban is Görögország a téma Telefonon beszélt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel és Evklídisz Cakalotosz új görög pénzügyminiszterrel Jack Lew , az amerikai pénzügyi tárca vezetője, és jelezte, hogy Washington várakozással tekint az Athén és európai partnerei közötti tárgyalások folytatása elé – közölte az amerikai pénzügyminisztérium. Obama pedig Hollande francia elnökkel beszélt telefonon a görögökről. Josh Earnest fehér házi szóvivő korábban a hétfői nap folyamán a görög adóssághelyzet kompromisszumos megoldására helyezte a hangsúlyt és szintén egy olyan megállapodás megkötésére szólította fel az Európai Uniót és Görögországot, amely lehetővé teszi, hogy Athén az eurózóna tagja maradjon. (mti) 12:17 Juncker üzent a görögöknekEl kell kerülni a grexitet, vagyis azt, hogy Görögország távozzon az euróövezetből – mondta kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker , az Európai Bizottság elnöke. Most a görög kormány térfelén pattog a labda, Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében – közölte az EB elnöke.Vasárnap a görögországi népszavazáson a többség elutasította azokat az indítványokat, amelyeket a hitelezők tettek a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra. Kedd este Brüsszelben összeülnek az euróövezeti országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat. (mti)

Sorsdöntő nap a görögöknek

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából ma este az eurót használó EU-tagállamok állam-, illetve kormányfői. A csúcsértekezletet Donald Tusk , az Európai Tanács elnöke hívta össze a vasárnapi görögországi népszavazás eredményének ismeretében, miután a görög választók döntő hányada nemet mondott az ország nemzetközi hitelezőinek reformjavaslataira.A tanácskozásra Jean-Claude Junckert , az Európai Bizottság, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport, valamint Mario Draghit , az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívták.Egy görög kormányzati tisztségviselő közlése szerint Görögország új javaslatokat terjeszt elő a csúcsértekezleten, ebben állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.A görög kormány valamivel több mint egy héttel ezelőtt úgy döntött, nem folytatják a tárgyalásokat az esetleges reformintézkedésekről az országnak folyósított kedvezményes hitel folyósítását koordináló és a reformokat ellenőrző intézményi hármassal, az Európai Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-el, hanem július 5-én népszavazást tartanak a hitelezők legutolsó ajánlatáról. Ennek elutasítása mellett tette le voksát vasárnap a görög választók több mint hatvan százaléka.

Nagy az esély, hogy Görögország kiesik az eurózónából

Annak az esélye még mindig csak valamivel több 50 százaléknál, hogy Görögország eldobja az eurót – pedig kellene egy a mostaninál sokkal gyengébb valuta nekik, hogy képesek legyenek növekedni gazdaságilag, vélik elemzőházak.Pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak az esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A hétfői londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében – egészen pontosan 97 százalékos eséllyel – árazták a görög adósságtörlesztési államcsőd kockázatát.Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics hétfői helyzetértékelése szerint jóllehet, a népszavazáson született elutasító eredmény nem garantálja a Grexitet, vagyis Görögország távozását az euróövezetből, e fejlemény kockázata azonban most már 50 százalék felett jár.

A referendum nehéz helyzetbe hozta a hitelezőket is

A referendum a ház londoni elemzői szerint Görögország hitelezőit is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Mivel a hivatalos hitelezők közül többen is előzetesen arra figyelmeztették Görögországot, hogy az elutasító népszavazási eredményt gyakorlatilag a Grexitre adott voksok győzelmének fogják tekinteni, most el kell dönteniük, hogy visszakoznak, és ezzel potenciálisan veszélyes precedenst teremtenek a jövőbeni válságok esetére, vagy szilárdan kitartanak eredeti álláspontjuk mellett, és abban reménykednek, hogy a Grexit járványhatásait sikerül kordában tartani – fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.A jelenlegi állapot alapján valószínűnek tűnik, hogy ismét elindul valamiféle tárgyalás Görögország és a hitelezők között, de mivel a hitelezők legutóbbi megállapodási ajánlata már a múlté, a tárgyalásokat szinte az alapoktól kellene újrakezdeni – vélekednek a Capital Economics elemzői.A ház szerint a legvégső határidőnek július 20. tűnik, amikor Görögország egy 3,5 milliárd eurós kötvényadósság-hányadot lenne köteles törleszteni az eurójegybanknak (EKB), az addig hátralévő időben viszont most már rendkívüli nehézségekbe ütközne a görög kormány és a hitelezők részéről is a megállapodás elérése. Ha Görögország ezt a törlesztési kötelezettségét nem teljesíti, az teljesen biztosan lehetetlenné tenné az EKB számára a görög bankrendszernek nyújtott likviditási támogatás fenntartását.A Capital Economics londoni elemzői szerint ráadásul a valós határidő még szorosabb lehet, hiszen vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a görög bankrendszerben már csak néhány napra elegendő készpénztartalék maradt.A Capital Economics szerint bármiféle olyan megoldás, amelyben nem szerepel nagymértékű adósságleírás, csak ennek az elkerülhetetlen fejleménynek az elodázása lenne. Görögországnak egyébként is versenyképesebb árfolyamú valutára lenne szüksége az olyan ütemű és tartósságú gazdasági növekedéshez, amely hosszabb távon helyrehozhatná közfinanszírozási helyzetét. Mindezeket egybevetve a Capital Economics londoni elemzői azzal számolnak, hogy Görögország végül elhagyja az euróövezetet, és szerintük a kérdés csak az, hogy pontosan mikor és hogyan.

A legnagyobb kérdés, hogy meddig tart ki a görög bankrendszer?

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja szerint a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az EKB leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA), várhatóan legkésőbb július 20-án, az EKB-val szembeni következő görög kötvénytörlesztési kötelezettség napján, ha Görögország nem tesz eleget e kötelezettségének.A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet. Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátása a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára – jósolták a Barclays londoni közgazdászai, akik szerint mindezek alapján a legvalószínűbb forgatókönyv most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból. (mti)

A tegnapi történésekről készített összefoglalónkat itt olvashatjátok.