Előbb visszavonulunk, és csak utána kezdünk el dolgozni?

A technológiai fejlődés miatt a munkaerőpiac jelentősen átalakul. A félelem, hogy az automatizálás egyre több munkahelyet szüntet meg, a szakértők szerint nem megalapozatlan. A múlt héten megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon neves közgazdászok három fő irányvonalat prognosztizáltak a jövő munkaerőpiacán, és azt is felvázolták, hogyan kellene az oktatási rendszernek alkalmazkodni ezekhez a megváltozott körülményekhez.A világ egyik leghíresebb közgazdász-professzora, a pesszimista jóslatai miatt Doktor Balsorsként (Dr. Doom) elhíresült Nouriel Roubini szerint a harmadik ipari forradalom küszöbén állunk, az elkövetkezendő években az új technológiák hatására az ipari termelés radikális átalakuláson fog átmenni. „A robotika és az automatizálás rendkívüli módon növeli majd a termelékenységet és a hatékonyságot. A technológiai fejlődés miatt viszont kevesebb alkalmazottra és alacsonyabb színvonalú szakmai tudásra lesz szükség” – mondta a sztárközgazdász a Világgazdasági Fórumon tartott előadásában.

A Világgazdasági Fórumon résztvevő szakértők három fő irányvonalat vetítenek előre:

1.) Semmi különös nem lesz abban, ha egy időre visszavonulunk

A társadalom az elmúlt évtizedekben a következő szakaszokra bontotta az életét: tanult, dolgozott, visszavonult (nyugdíjba ment). Kristel Van der Elst közgazdász szerint viszont a demográfiai változások mellett már az idősebbek is egyre aktívabb és hatékonyabb életet képesek folytatni, így a jövőben várható munkaerőpiaci trendek mellett minden adott ahhoz, hogy az előre meghatározott életszakaszokon kívül kezdjünk el gondolkodni.Van der Elst szerint a korlátok eltűnésével egyre könnyebben fogunk meghozni akár teljes átképzésről szóló döntéseket a gazdasági fejlődés irányvonala vagy a munkaerő-szükséglet miatt, de a jövő dolgozóira az is jellemző lesz, hogy a munka-magánélet kettősség kiegyensúlyozása érdekében akár hosszabb időre visszavonulnak. Az életszakaszok így akár teljesen fel is cserélhetik egymást, így létrejöhet például a következő sorrend: tanulunk, visszavonulunk, dolgozunk, visszavonulunk, tanulunk, dolgozunk akár életünk végéig. A szakértő szerint innovatív szociális rendszerek kialakítása mellett ez akár nem is annyira a távoli jövőben fog megvalósulni.

2.) Jön a vállalkozók korszaka, saját előállításúvá válik a megélhetés

A munkahelyek számának csökkenésével és a munkabérek stagnálásával a jövőben valószínűleg egyre nagyobb lesz a hányada az egyénileg vagy csoportosan működtetett kisvállalkozásoknak, a vállalkozók nagy része pedig a fiatalabb generációból fog kikerülni. Francisco Sagasti , perui közgazdász szerint a fiatalabb korosztályok számára az alacsony költségekkel működő vállalkozások azért fognak vonzóbb alternatívát jelenteni, mert egy kezdő alkalmazott számára felajánlott bérezéshez és fejlődési lehetőségekhez viszonyítva egy saját vállalkozás működtetése sokkal jobb megélhetést, és sokkal nagyobb áttörési lehetőséget jelenthet.

3.) Az új technológiák fejlesztésében lesz a legtöbb új munkahely

A Világgazdasági Fórumon felszólaló szakértők szerint a megszűnő munkahelyek számát valamelyest kompenzálhatja, hogy az új technológiákat létrehozó iparágak felfutásával egyre több új, eddig nem létező szakma fog megjelenni, ez pedig megoldást jelenthet a fiatalok világszerte tapasztalható nehézségeire a munkakeresés terén.Az oktatás számára azonban hatalmas kihívást fog jelenteni, hogy rugalmassá váljon és megfelelően reagáljon a munkaerőpiacon keletkező változásokra. Alexis Ringwald , a LearnUp munkaerő-közvetítéssel és képzéssel foglalkozó vállalat vezérigazgatója szerint a munkaerőpiac átalakulását legjobban az jellemzi, hogy a ma leginkább keresett 10 szakma még nem létezett 2004-ben,

a mai gyerekek 65%-a pedig felnőtt korára olyan munkát fog végezni, amely még nem is létezik.

Ringwald szerint a jelenlegi oktatási rendszernek jelentős reformokra van szüksége. „Egy olyan világot kellene elképzelnünk, amelyben a diákok mellett dolgozók milliói képezik saját magukat oktatók és a munkaadók felügyelete mellett. Ez az oktatási modell csak abban az esetben lehet sikeres, ha három alapvető tényező együttesen teljesül: a képzés munkáltató-vezéreltté, reszponzívvá, és kereslet-orientálttá válik” – emelte ki a szakértő.

Munkáltató-vezérelt képzés

: egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az oktatás jellegét a vállalatokkal közösen, az igényekhez alkalmazkodva kell kialakítani. Ez azt jelentené, hogy a tantervet nem csak az oktatási rendszer szakértői állítanák össze, hanem annak létrehozásának minden pontjában együttműködnének az alkalmazó vállalattal.

Reszponzív képzés

: az alkalmazók állandó visszajelzéssel és adatokkal látnák el az oktatókat, akik így folyamatosan frissíthetik az általuk végzett képzés tartalmát és jellegét. Így az alkalmazók visszajelzéseivel a tanterv reszponzívvá válik a munkaerőpiac változásaival szemben, mindenki számára világossá válik, hogy mely képességekre van, és melyekre nincs már szükség a vállalatoknál.

Kereslet-orientált képzés

: csak a meghirdetésre kerülő állások betöltéséhez nyújtanak oktatást. A vállalatoknak egy állás meghirdetésénél olyan online oktatási anyagok közzététele is ajánlott lehet, amely felkészítheti a munkavállalót az adott pozíció betöltésére.Ringwald szerint már számos innovatív vállalat felismerte, hogy jelen kell lennie az oktatásban is, a diákokat naprakész információval, gyakorlati tudással kell ellátnia. „Egy ilyen jellegű, alkalmazkodó oktatási rendszer közelebb mozdítana ahhoz, hogy kielégítsük a munkáltatók igényeit, de megszüntetné azt a munkaerőpiaci információs szakadékot is, amely jelenleg van a munkáltatók és a diákok között. Emellett ezek a változtatások a munkanélküliség csökkenését is előidéznék” – emelte ki a szakértő.