Erdei-Dolóczki: a kormány bőkezű volt az 5%-os nyugdíjemeléssel

Elfogadta a parlament vasárnap a 2015-ös évi költségvetést, amely a bruttó hazai össztermék 1,8%-át kitevő államháztartási hiánnyal számol jövőre. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az alkotmánybíróságnál támadta meg a költségvetési törvényt, amelyet az adócsalást bátorító, a befektetéseken takarékoskodó, gazdaságellenes, sebtében összetákolt improvizációnak nevezett.

A költségvetés-tervezetet a kormány átpréselte a parlamenten

Erdei-Dolóczki István, a Költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője megkeresésünkre elmondta, egy költségvetési törvényt nem lehet alkotmányellenesnek nyilvánítani, mert mindig a kormánynak és a többségnek áll jogában eldönteni, hogy mire fogják költeni a forrásokat. „Kifogásolni lehet viszont a procedurális eljárást, ahogy ezt a törvénytervezetet a szó szoros értelmében átpréselték a parlamenten. A költségvetés-tervezetet pénteken tették le, hétfőig volt lehetőségünk módosító indítványt benyújtani. A költségvetés teljes egésze több mint ezer oldal, ezt három nap alatt átolvasni lehetetlen” – hívta fel a figyelmet Erdei-Dolóczki. Hozzátette, bizonyos szakminisztériumok költségvetésében úgy születtek döntések, hogy a fő hitelutalványozó, a miniszter még nem tette le az esküt. „Bizonyos szabályozásokat áthágtak, kérdés hogy az alkotmánybíróság ezt hogyan fogja értékelni. Súlyos megsértése ez a törvényeknek, vagy nem?”

Valóban az adócsalást támogatja a költségvetés?

„Egy költségvetés nem arról szól, hogy a gazdaságot kifehérítsék. Egy költségvetés arról szól, hogy jövőre milyen bevételeink lesznek, és mennyit fogunk költeni. Ez az adóhivatalnak, tehát a pénzügyminisztérium azon részének a feladata, amely azzal foglalkozik, hogy felfedezze az adócsalást és behajtsa az adót” – mondta el a PNL által a kormány irányába megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban a képviselő. Erdei-Dolóczki szerint a jövő évi költségvetésben a beruházásokat illetően a kormány valóban visszafogott bizonyos összegeket. „Az első negyedévre vonatkozóan több minisztérium esetében is – amennyiben nem tudják elkölteni – valószínűleg átirányítják vagy átcsoportosítják a büdzséjükben levő összegeket” – mondta a képviselő, hozzátette: vannak olyan minisztériumok, amelyek 2014-es elköltési szintje alig éri el a 25-30%-ot, ezért nincs is értelme, hogy ugyanazokra a beruházásokra előirányozzanak egy összeget, amelyet úgysem fognak elkölteni.

A számok megalapozottsága valóban kérdéses lehet

Arra a kérdésre, hogy a költségvetés tudja-e fedezni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentéséből származó bevétel-kiesést, a képviselő elmondta: „ha abból indulunk ki, hogy azok az adatok, amelyeket a kormány a törvény értelmében a parlament elé terjeszt igazak, akkor igen. Ha ezeket nem hisszük el, akkor lehet spekulálni. Nyilvánvaló, hogy nincs értelme vitatkozni egy törvénytervezeten, ha abból indulunk ki, hogy azok a sarokszámok, amelyeket a kormány az asztalunkra letett, hamisak. Azt, hogy ezek a számok esetleg valóban túl optimisták-e csak 2015 decemberében fogjuk tudni” – magyarázta a képviselő.A költségvetés sarokszámait több elemző és a Költségvetési Tanács is kritizálta, szerintük jövőre a jövedelemadóból származó bevétel 10%-os, a társasági adóból származó államháztartási bevétel 7%-os növekedése túl optimista várakozásnak tűnik. A képviselő szerint valóban fennálhat annak a lehetősége, hogy a szakhatóság nem tudja teljesíteni a vállalt adóbehajtást. „Ha a Pénzügyi és Adóhivatalnál (ANAF) idén is 6-7 hónapos átszervezésekre kerül sor, akkor biztosan nem fog sikerülni.”

A kormány bőkezű volt a nyugdíjemeléseknél

Erdei-Dolóczki elmondta, a kampányban a szociáldemokrata párt 5%-os nyugdíjemelést ígért, az infláció és az átlagbérek változását figyelembe véve viszont a nyugdíjtörvény alkalmazásával ez az emelés csak 4,32% kellett volna legyen. „Az infláció sem ugrott meg annyira, hogy indokolttá tegye az 5%-os emelést, de ha már ennyit ígértek, akkor egy törvénymódosítással a nyugdíjpont értékét 820,30 lejben határozták meg. Ezt bőkezűségnek kell tekinteni, valószínűleg az adta a bátorságot a kormánynak ehhez a döntéshez, hogy az infláció nem szabadult el Romániában, valamint, hogy a Román Nemzeti Bank tevékenységének köszönhetően a lej is megtartotta a viszonylagos jó arányát az európai valutával szemben” – mondta a képviselő.