A Székelyföldet is tartalmazó régió az egyik legkevésbé versenyképes az EU-ban

Továbbra is hatalmas lemaradásban vannak versenyképességben Románia, Bulgária és Görögország fejlesztési régiói – derül ki az Eurostat e héten közzétett, régiókra vonatkozó statisztikai évkönyvéből, amelyből azt is megtudhatjuk: az EU 266 régiója közül a tíz leggyengébben teljesítő között 5 görög és 2 bolgár mellett 3 román régió helyezkedik el. A versenyképességben alulmaradó romániai fejlesztési régiók közül a Dél-nyugati a 258., a Közép Fejlesztési Régió (melynek része Székelyföld is) a 259., a 265. helyen pedig a megdöbbentő lemaradással rendelkező Dél-Kelet Fejlesztési Régió áll.

A versenyképességet felmérő elemzés szerint az egész közép-európai térség nagyon rosszul teljesít: Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban nem található egyetlen olyan régió sem, amely az EU28 tagállamainak régiókra számított versenyképességi átlagát túlteljesítené.Versenyképességben Hollandia régiói teljesítenek a legjobban, az ország minden térsége jelentősen meghaladja az EU 266 régiójára számított átlagot, de Belgium, Dánia, Németország, Ausztria, Finnország és Svédország minden régiója is átlagon felül teljesít.A versenyképesség mérésére az egyik legfontosabb Eurostat által használt mutató az alapszintű versenyképességi alindex (basic sub-index), amelynek meghatározásánal országos szinten vizsgálják az intézményrendszer fejlettségét, a makrogazdasági stabilitást, az infrastuktúrát, az egészségügyi rendszert és az iskolai alapképzés színvonalát. Románia egyik szempont szerint sem teljesít jól, a 28 tagállam közül az intézmények korszerűsége szerint Bulgáriát megelőzve utolsó előttiek, míg

az iskolai alapképzés színvonalát vizsgálva az utolsó helyet foglaljuk el.

A makrostabilitást tekintve a sorrend kissé felborul, Románia a 15., Bulgária a 7., Magyarország a 19., a legrosszabb a helyzet pedig Írországban (27.) és Görögországban (28.).A tanulmány arra is kitér, hogy a fővárost is magába foglaló régió és a második legversenyképeseb régió között hatalmas szakadék alakult ki néhány országban, amely Szlovákia, Bulgária és Románia esetében a legjelentősebb. Az évkönyvben azt is megjegyzik, hogy az EU tagállamai közül majdnem mindenhol a fővárost is magába foglaló régió szerepel legjobban hatékonysági szempontból is. A hatékonyságra számított mutató, a hatékonysági alindex (efficiency sub-index) számításánál az Eurostat a felsőoktatás, a munkaerőpiac hatékonyságát és a piac méretét vette figyelembe. A felsőoktatás minőségét tekintve a 266 régió közül a Bukarest-Ilfov régió (127) áll a legjobb helyen a romániai régiók közül, a Dél-Kelet régió pedig a legrosszabb helyen (258).Ami a munkaerőpiac hatékonyságát illeti, itt is a Bukarest-Ilfov régió áll a legjobban Romániában, míg ebben a tekintetben is a Dél-Kelet régió (230) áll a legrosszabb helyen.

Innovációt tekintve is rosszul állnak a romániai régiókNem meglepő az sem, hogy az innovációt tekintve a nyugat-európai országok járnak az élen. A fővárosokat leszámítva Románia, Bulgária, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország minden régiója alulteljesít az Európai Unió átlagával szemben a GDP-arányosan kutatás-fejlesztésre elköltött összegeket tekintetében.Márpedig az Európai Unió által 2020-ra megnevezett öt kulcsfontosságú cél közül az egyik, hogy a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos, GDP-arányosan számolt kiadások az EU régióiban átlagosan legalább 3%-ra emelkedjenek. Az elmúlt két év számait látva ez nem tűnik könnyen elérhető célnak, hiszen 2012-ben még 2,06%-ot, Horvátország csatlakozása után, 2013-ban arányosan csak 2,04%-ot tett ki az EU régiói által megtermelt GDP-ből innovációra költött összegek átlaga.Aggodalomra adhat okot az is, hogy a tanulmány szerint Romániában csupán a fővárosban költötték a regió által megtermelt bruttó hazai össztermék legalább 2%-át kutatás-fejlesztésre, a többi régióban kevesebb mint 0,5%-át használták csak fel ilyen célokra.