Ma már a szerbiaiak járnak Romániába vásárolni

„2012-ben és 2013-ban a hitelek összállománya csökkenő trendet mutatott, ami annak volt köszönhető, hogy a devizahitelezés gyakorlatilag teljesen visszaszorult. A lejhitelezés ugyanakkor ebben az időszakban szépen nőtt: a háztartások hitelei stabilizálódtak, a vállalkozói hitelek viszont csökkentek. Ennek az az egyszerű oka volt, hogy a vállalkozók korábban nagymértékben vettek föl beruházási hiteleket, hiszen Romániában szükség volt az infrastruktúra kiépítésére. Az elmúlt két-három évben azonban már nem igényeltek beruházási hiteleket, hiszen a vállalkozók az eszközöket megvásárolták csődbe ment társaiktól – magyarázta Diósi László , az OTP Bank Románia vezérigazgatója, az RMÜE elnöke a pénteken Temesváron megszervezett Régió Konferencián.

Diósi elmondta, a háztartásoknál még mindig növekszik a devizahitelek aránya, ez leginkább az ingatlanpiacnak köszönhető. ”Romániában az ingatlanpiacon a legkisebb forgalommal rendelkező megyének a forgalma majdnem kétszer akkora, mint Magyarországon a legnagyobb ingatlanforgalommal rendelkező megye forgalma. Tehát van ingatlanpiac, elkezdett nőni, de most még kezdeti fázisban van.„”A kiadott építési engedélyek száma a válság előtti szintet mutatja. Ennek valószínűleg több oka van, hiszen ellentétben például Spanyolországgal vagy Görögországgal, ahol az elkövetkezendő húsz évben nem nagyon kell építkezni, mert minden megvan, Romániában lakás kell, út kell, csatorna kell, minden kell„ – ismertette Diósi.

”A kis- és közepes vállalkozásoknál azt látjuk, hogy a kisvállalkozások tekintetében a válság nagy kaszása komoly rendcsinálást folytatott. A mikrovállalkozások nagyon megszenvedték a válságot, a közepes és az annál kicsit nagyobb vállalkozásokról viszont elmondható, hogy rendkívül jól tűrték azt – jelentette ki Diósi, aki hozzátette: az előző években a közepes vállalkozások nagyon szépen elkezdtek növekedni. „Ami itt meglehetősen kellemetlen, hogy a vevői, a szállítói és az állam felé való tartozások is növekedni kezdtek. Ez azt is jelenti, hogy Romániában az általános fizetési morállal komolyabb probléma kezd lenni, hiába van vége a válságnak, ezek a dolgok még nem álltak helyre.”

Bertalan Imre , az OTP Bank Szerbia vezérigazgatója kiemelte a fizetési forgalom lebonyolításának fontosságát a kezdő gazdasági kapcsolatok esetében. Villámgyors fizetési átutalásokkal, fedezetigazolásokkal és egyebekkel segíthet egy pénzintézet. „Tehát a bizalom, ami az elején még hiányzik a partnerek között megfelelő közvetítőkön keresztül könnyen kialakítható.”

A kapcsolatépítés, egymás megismerésének fontosságát

emelte ki előadásában Rák János Zoltán , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatának titkára, aki kijelentette: „szeretnénk a romániai vállalkozásoknak is lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra az MKI keretein belül”. Rák elmondta, hogy nagyon szívesen fogadják azoknak a romániai vállalkozásoknak a jelentkezését, amelyek Magyarországon szeretnének tevékenységet folytatni.

Az MKI Magyar-Román tagozatának titkára szerint a kapcsolatépítés egy, a határokon átívelő együttműködés létrejöttét, az információk begyűjtését és egy megbízható adatbázis létrehozását feltételezi. „Egy adatbázis létrehozása segíthet a vállalkozások számára a megbízható partnerek megtalálásában is.” Sebők Tibor , a Kikindai Regionális Gazdasági Kamara elnöke a szerb-román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy a kilencvenes években a romániaiak jártak át Szerbiába vásárolni, mára viszont ez megváltozott. „Kétszer, háromszor több pénzt hagyunk itt Romániában, mint a romániaiak Szerbiában. Ugyanez a befektetések szintjén is elmondható, hiszen sokkal több romániai befektető érkezik Szerbiába, mint fordítva.”

„A szerb-román kereskedelmi együttműködés nagy lendületben van.

Románia Szerbiának minden évben nagyobb, fontosabb partnerévé válik, de nagy szükség lenne az infrastruktúra további fejlődésére, valamint a két ország közti átjárók megnyitása” – jelentette ki Sebők.

Marossy Zoltán , Temes megye alprefektusa a módosuló oktatási törvény nyújtotta lehetőségeket ismertette a vállalkozókkal. „2014 szeptemberétől beindul Romániában a szakoktatás. Eddig nagy probléma volt, hogy a határon túlról érkezett vállalkozók rengeteg diplomást találtak nálunk, de nem szakembereket. Az ősztől beinduló szakoktatás Temes megyében 27 ilyen osztályt jelent. Szeretnénk áthozni Németországból a dual rendszert, ami azt jelentené, hogy a kormány és a vállalkozó közösen támogatnák a diák tanulmányait.”Marossy felhívta a vállalkozók figyelmét, hogy ennek a rendszernek köszönhetően lehetőségük nyílik arra, hogy a vállalatok szakmunkásokat célozzanak meg. „A szakoktatásra beiratkozott gyerekek kapnak 200 lejt az államtól és ugyanannyit a vállalkozótól, aki a gyerek szüleivel szerződést köt. A vállalat a szerződés által lekötelezi a diákot, és biztosan tudja azt, hogy három év múlva lesz egy, a saját szerszámain tanult szakembere.”

„Ez csak a kezdete az erdélyi magyar vállalkozók és a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) együttműködésének, hisz megállapodtunk Diósi vezérigazgató úrral, hogy a szervezetünk jelenlévő cégei eljuttatják profilukat az OTP Romániához és a jelentősebb városok fiókvezetőihez, azt remélve, hogy a bank klientúrájában vannak számunkra potenciális partnerek is” – jelentette ki Lőrincze Péter , a VOSZ elnöki tanácsadója, aki társelőadóival Nagy Mihállyal , Szakács Józseffel és Varga Istvánnal Mit ajánl a VOSZ?címmel tartottak előadást. „El kellene jutni oda, hogy minél több KKV legyen multik beszállítója. Nagyon fontos volna minél több vállalatnak bekerülni ebbe a körbe, hiszen referencia szempontjából ez semmiképp sem elhanyagolható. Volt olyan kínai óriásvállalat, amely a referencia hiánya miatt nem kötött üzletet magyarországi vállalattal” – mesélte Lőrincze. Horváth Levente , az Interauditor Neuner+Heinzl Románia társalapítója Az adózási rendszer változásai, új adók és illetékek 2014-ben címmel tartott előadásában foglalta össze a romániai adórendszer legfontosabb jellemzőit. „Nagyon sok magyarországi vállalkozó keresett meg cégalapítás, illetve üzleti tevékenység kezdése Romániában címszó alatt. Van akiket sikerült megijeszteni, van akiket nem. Ugyanakkor elmondható, hogy nagyon kevés az olyan pozitív példa, amely sikertörténet lenne. Ennek a háttere talán az információhiányban rejlik, nagyon nehéz ugyanis megtalálni azt, hogy a hitelességet ki képviseli a másik oldalon. Kulcskérdés például az adórendszer abban, hogy mennyire érdemes egy országban befektetni.”

A konferencia végén Kovács János , a gyulai Dürer Nyomda ügyvezető igazgatója mutatta be vállalkozását. A közönség soraiból érkező, a nyomdaipar jövőjéről feltett kérdésre Kovács elmondta: „azt gondoljuk, hogy jelen pillanatban az elektronikus tartalom aránya egy átlagos európai könyvkiadó esetében maximum 3-5 százalékot képvisel. Ez az elmúlt időszakban nagyon keveset változott, úgy gondoljuk, hogy a két technológia együtt él majd egymás mellett. Az is fontos, hogy a nyomtatás technológiája is sokat fejlődött, a kiadványok elkészítése egyre versenyképesebb áron érhető el.” A konferencia keretén belül megszervezett Magyar vállalkozói kezdeményezések határon innen és túl című beszélgetésről egy későbbi cikkünkben számolunk be. A beszélgetésben részt vettek: Kaszás Anikó (Transcommers Kft.), Telek József (paprika és fűszertermelő vállalkozó), Nagy István (Yumol Kft.) és Tamás Péter (Tifel Kft.).