„Hitelt vesznek fel, aztán nézik, hogy nincs honnan visszafizetni”

„Ha ebben a korban hoznék meg egy befektetési döntést, akkor mindenképp kötvénybe való befektetésen gondolkodnék, hiszen annak a kockázata viszonylag alacsony” – meséli Kopecsiri Kinga , a Pénzmágnes vetélkedő győztese. A középiskolásoknak szóló verseny résztvevőit a vetélkedő szünetében kérdeztük a pénzügyi ismeretek fontosságáról, valamint aktuális gazdasági témákról. Úgy látják, sok esetben jellemző, hogy az emberek „felvesznek hitelt csak úgy, aztán nézik, hogy nincs honnan visszafizetni”, de van aki az állami vállalatok vezetőinek a fizetését nyirbálná meg. Az egész Kárpát-medencéből várták a jelentkezőket a középiskolások pénzügyi ismereteinek elmélyítését szolgáló erdélyi Pénzmágnes – kulcs a gyarapodáshoz című vetélkedőre. Az online megmérettetés után húsz diák jutott a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa , a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a Magyar Mágnás Egyesület által, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel partnerségben május 16-án megszervezett kolozsvári döntőbe. A verseny első három díjazottja 500, 300 és 200 eurós pénzjutalmat kapott, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara 150 eurós különdíjat ajánlott fel. „A személyes pénzügyek szakmától függetlenül mindenkit érintenek, mégis senki nem tanít erről az iskolában intézményesített formában. Ezt próbáljuk együtt valamilyen formában pótolni, ezen a hiányon segíteni” – mondta Bitai László , a Pénzmágnes vetélkedő egyik szervezője, a versenyre való felkészülésben tananyagnak számító Pénzügyi kézikönyv szerzője.

Bitai úgy látja: a hazai pénzügyi kultúra nem sokban különbözik a más országokban tapasztalttól. „Van egy bizonyos réteg, amelynek nagyon jó a pénzügyi kultúrája, nagy többségének viszont gyenge. De ez szerintem nagyon sok más országban ugyanígy van, még ha a nyugati államokat is vesszük összehasonlítási alapként. Ott sem sokkal okosabbak az emberek ebből a szempontból, inkább rendszerekben gondolkodnak. Nyugaton sem az a tapasztalat, hogy az átlagember annyira értene a pénzügyekhez, ott az jellemző, hogy hallgatnak a tanácsadóikra. Nálunk sajnos a tanácsadókra nem tekintenek kellő bizalommal.”A versenyzőket a vetélkedőről, a hétköznapi pénzügyi ismeretek fontosságáról, a Romániában tapasztalt pénzügyi kultúráról, valamint aktuális gazdasági kérdésekről faggattuk. Íme a legjobb válaszok:

Kopecsiri Kinga – Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó

„Változatos, érdekes versenyfeladatok voltak. Nem volt különösebb stratégiám a felkészülésben. Elolvastam többször is a megadott könyvészetet, persze sokat segített az is, hogy gazdasági profilú osztályban tanulok. A pénzügyi kultúra Romániában szerintem hiányos. Rengeteg ember nem tudja, hogyan kezelje a mindennapi pénzügyeit, nem tudja miért előnyösebb például befektetni. A megfelelő pénzügyi ismeretek elsajátítása segíthet abban, hogy elkerüljük azt a helyzetet, amikor csak egyik napról a másikra élünk. Mindenkinek kellene valamilyen közgazdasági képzésben részesülnie.

Ha ebben a korban hoznék meg egy befektetési döntést, akkor mindenképp kötvénybe való befektetésen gondolkodnék, hiszen annak a kockázata viszonylag alacsony. Részvényekbe való befektetéshez szerintem nagyobb szakmai tudásra lenne szükség.”

Magdó Sándor, Nagy Lehel és Nagy Zsolt – Bolyai Farkas Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely

„Úgy gondoljuk, hogy a hétköznapi pénzügyekről szerzett ismereteinkre a jövőben mindenképp szükségünk lesz. Lehet látni például, hogy az eladósodottsági ráta magas, nem csak Romániában, hanem az egész világon. Sokan nem tudják, hogyan kezeljék a pénzügyeiket. Felvesznek hitelt csak úgy, aztán nézik, hogy nincs honnan visszafizetni. Alapvetően két dolog az, ami rossz fele viszi el Románia gazdaságát: az emberek nemtörődömsége, valamint tudatlansága. Ha a romániai pénzügyi kultúrát nézzük, akkor az jellemző, hogy adósságokba verjük magunkat. Az emberek hatalmas hiteleket vesznek fel, amit életük végéig törleszthetnek, ezáltal bizonyos szinten a bankok rabjaivá válnak. Talán ez azért van így, mert átvesszük a nyugati rossz szokásokat, míg a jókat kevésbé. A jelenben való túlzott élés is nagy probléma. Meglátunk az áruházakban egy terméket és abban a pillanatban megvásároljuk. Csak utólag gondolkodunk el rajta, hogy valóban szükségünk van-e rá.”

Bartis Barna – Batthyány Ignác Technikai Kollégium, Gyergyószentmiklós

„A pénzügyi ismeretek nagyon fontosak. Ha például a devizahitelesek példáját nézzük, akkor azt látjuk, hogy viszonylag könnyen lehetett hozzájutni olyan hitelekhez, amelyeknek a veszélyeit nem vagyok benne biztos, hogy minden hitelfelvevő megfelelően tudta mérlegelni. Szerintem az egy probléma, hogy a tanügy a mindennapi dolgokat, mint például a pénzügyi oktatás, nem feltétlen veszi be a tanrendbe.”

Timár Zoltán Péter és Sass István – Joannes Kájoni Szakközépiskola, Csíkszereda

„A hétköznapi pénzügyek azért fontosak, mert szerintünk könnyebb úgy boldogulni, ha tisztában vagyunk a pénzügyi helyzetünkkel. Az, aki mágnesként vonzza a pénzt, határozott, magabiztos, de persze van mögötte egy megfelelő szakmai tudás is. Nagyon fontos, hogy mindenki tudja, pontosan mire is költi a pénzét, legyen a befektetéseinek célja. Azt, hogy Romániában mibe érdemes befektetni inkább nem árulnánk el.”

Fórika Csanád – Batthyány Ignác Technikai Kollégium, Gyergyószentmiklós

„Nálunk sajnos senki nem mondhatja el magáról, hogy jól él, főleg a nyugati társadalmakhoz viszonyítva. Az emberek nagy része minden pénzét elkölti, nem tud megtakarítani. Sokat költünk a látszatra, nem feltétlen az anyagi biztonságra törekszünk. Ezért nagyon fontos lenne a lakosság pénzügyi nevelése. Úgy látom, hogy nálunk az emberek általában tartózkodnak a befektetésektől, mítoszok szerint ítélik el például a tőzsdét, hiszen valamiért azt gondolják, ott nagyon könnyen elveszíthetik a pénzüket.”

Kertész Norbert – Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely

„Fontos, hogy legyen egy minimális tudásod a pénzügyekről, hiszen ezáltal a saját életed is tudod kezelni. Könnyen megtörténhet, hogy a megfelelő pénzügyi tudás nélkül nehéz helyzetbe kerülsz. Ezért nem bánnám, ha iskolában is tanítanának ezekről a dolgokról. A diákok ezáltal szélesíthetnék a tudásukat, sőt szerintem a gondolkodásuk is sokat változna. Nagyon szívesen készültem erre a versenyre, mert úgy gondolom, hogy nagyon sok iskolai anyagrésztől eltérően ez egy olyan tudást biztosít, amit tudok is alkalmazni és használni a későbbiekben.”

Gergely Andrea, Gherasim Kinga, Lázár Ádám és Kraft Roland – Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Szatmárnémeti

„Nagyon fontos, hogy a személyes pénzügyek terén mindenki rendelkezzen bizonyos tudással. Ezek olyan mindennapi dolgok, amit minden átlagembernek tudnia kellene, szerintünk ez a siker egyik kulcsa. Sok kicsi sokra megy alapon pedig szerintünk a lakosság pénzügyi tudásának növelésével az állam is sikeresebb lehet, hiszen Románia gazdasági helyzetén nagyon sok téren javítani kellene. Érdekes számunkra, hogy például a volt CFR vezérigazgató havi közel 70 ezer lejt keresett, amit mi erős túlzásnak tartunk.”