Sikersztoriként beszélnek róluk, sok projekt viszont csak döcög Romániában. Politikai ösztönzés és összehangolt oktatási rendszer nélkül a telkek üresen maradhatnak. Szekcióbeszélgetés az RMKT vándorgyűlésén.
Az ipari parkok egyik legfontosabb előnye, hogy innovációt és vállalkozói kultúrát importálnak az országba, a helyiek megismerik a civilizált munkát, és ezt viszik tovább. Sokszor még az is előfordult, hogy egy nagyvállalat alkalmazottait az illemhely megfelelő használatára is meg kellett tanítani – világított rá az ipari parkok egyik, a nyilvánvalón túli pozitívumára Nagy István , a Maros Megyei Ipari Park igazgatója a Romániai Magyar Közgazdász Társaság idei, Nagyváradon tartott vándorgyűlésén. Hiszen valahol kézenfekvő, hogy miért előnyös, ha egy városnak van ipari parkja: befektetőket vonz, munkahelyeket teremt, felrázza a helyi gazdaságot. A helyszínre települő vállalatok pedig megkímélik magukat olyan folyamatok költségétől, mint a közmű- vagy áramhálózatra történő csatlakozás. Az ipari parkokban elméletileg minden adott egy termelőegység működtetéséhez. Elméletileg. Sok „apró” buktatón kell ugyanis keresztülvergődni ahhoz, hogy egy projekt sikeres legyen.
Önkormányzati közreműködés nélkül lehetetlen
Nagy István kiemelte, hogy rendkívül fontos a helyi és megyei önkormányzatok, illetve a központi adminisztráció konstruktív hozzáállása. Kezdve onnan, hogy a városrendezési tervbe kell integrálni a leendő ipari park helyét, folytatva az oktatási rendszer harmonizálásával és a közlekedési infrastruktúra összehangolásával. Maros megyében például az oktatási rendszer „köszönőviszonyban sincs” a munkaerőpiaci elvárásokkal, és így nehéz a megfelelő tudásbázist biztosítani a befektetni vágyóknak. A kormány szintén tehetett volna többet is az ipari parkokért: létrejött egy törvénytervezet, amely mentesítette volna az ipari parkokon belül helyet kapott létesítményeket az ingatlanadó-fizetés alól, azonban az iratcsomó végül nem ment át a törvényhozáson.
RMKT Vándorgyűlés
Október 18-20. között Nagyváradon került megszervezésre a Romániai Magyar Közgazdász Társaság vándorgyűlése, idén 22. alkalommal. A másfél naposra bővült rendezvényen közel 40 előadó-meghívott volt jelen, a résztvevők száma meghaladta a 350-et. Az idei vándorgyűlés témája „Együttműködési és társulási formák a jövő gazdaságában”. A két plenáris blokk között hat tematikus szekcióban előadásokra és műhelymunkákra került sor, ezek közül a jelen cikkben az Ipari parkok és ipari együttműködések blokkot fejtettük ki részletesen. A jelenlévők emellett a Szövetkezetek Erdélyben és Európában, Klaszterek, mint a cégek együttműködési lehetőségei, Vidékfejlesztési együttműködések, Közbirtokossági együttműködések, illetve a Turizmus és együttműködés szekciókban vehettek részt. A plenáris előadások között a Magyarország gazdasági helyzetéről, jövőképéről, a LAM mikrohitel-programról, a magyar gasztronómiáról, a román-magyar határon átnyúló együttműködési lehetőségekről, illetve a co-working mozgalomról tudhattak meg többet a regisztrált személyek. A rendezvény mindkét napját állófogadás és kellemes hangulatú, mulatozásba átcsapó networking zárta.
Meg lehet azonban találni helyi szinten a kiskapukat Delorean Gyula , a nagyváradi Eurobusiness Ipari Park tulajdonosi tanácsának tagja szerint. Először is a kezdőlöket után kivették az önkormányzat közvetlen hatásköréből a park működtetését, és rábízták azt egy fiatal és lendületes csapatra, ahol az átlagéletkor 29 év. A park felfuttatása tehát már az ő feladatuk. Komoly nyereséget érnek el azzal, hogy a park saját maga szolgáltatja az áramot az ügyfeleinek: magasfeszültségen megveszik, majd közép és alacsony feszültségen továbbadják a villamosenergiát. A bérleti díjakat a kezdeti, valóságtól elrugaszkodott négyzetméterenkénti 25-30 euróról egy elfogadhatóbb szinre csökkentették, és ingatlanadó-kedvezményt is biztosítanak a befektetőknek.
Bihar megyében a befektetők igényeire képzik a fiatalokat
„A Nagyváradon alkalmazott stratégia egyéb szempontból is egyedi. Nemcsak a külföldi multik bevonzására törekszünk, megpróbáljuk a városból az ipari parkok felé kiszorítani a termelőcégeket. Ennek hátterében az is áll, hogy a városban újra fellendülni látszik az ingatlanpiac, tömbházak épülnek a belvárosban a régi gyáregységek helyén” – fogalmazott Delorean.
A legfontosabb megvalósításnak mégis az oktatási rendszer sikeres bevonását tartja. A tanfelügyelőségnél elérték azt, hogy újra legyen szakképzés a megyében, a befektetőktől pedig egy ösztöndíjrendszert alkudtak ki, amelynek értelmében a jól teljesítő diákok pénzt, szakmai gyakrolat lehetőségét és az iskola elvégzése után biztos munkahelyet kapnak. Az ötletet Delorean elmondása szerint Székesfehérvárról „lopták”, amely egyébként a teljes romániai ipari park-elképzelés mintájául szolgált.
Székesfehérvárról importáltuk az ötletet
Kerekes Sándor , a Tetarom RT ipari park igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy Székesfehérvárról inspirálódtak, amikor a modellt behozták az országba – ugyanis amikor itt még csak vágyálom volt az ipari park, akkor Székesfehérváron már négy is működött belőlük. Az ipari parkokat szabályozó törvényt is a magyarországi alapján állította össze a kormány, azonban azt hiányosan adaptálta. A magyarországi elképzelés a hadiipar által felhalmozott adósság leírására próbált megoldást nyújtani: a régi fegyvergyárakat átvették az önkormányzatok, cserébe eltekintettek az adósság egy részétől. A zöldmezős beruházásokra akkor még nem igazán gondoltak, pedig a befektetők manapság ezeket részesítik előnyben – nem vesződnek a régi csarnokok korszerűsítésével, helyettük modern, mobilis épületeket húznak fel, a saját igényeik szerint testreszabva. A Nokia-ügytől eltekintve a Kolozs megyei ipari parkokról valóban sikersztoriként lehet beszélni. Kerekes Sándor szerint még van hely új befektetők befogadására is, főleg miután megépült a Felek község közelében lévő Tetarom 4. is. A projekt a tervek szerint 2015-ben zárul le.
Tetapolis – a kollektív tanulás helyszíne
A Kolozs megyei Tetarom parkok tovagyűrűzése lesz a Szilícium-völgy mintájára kialakított Tetapolis tudományos park. Romániában eddig 6 ilyen bejegyzett struktúrát tartanak nyilván, de ezek közül nem mindegyik működik. A kimondottan kutatási és innovációs céllal létrehozott kolozsvári park profilja sokoldalú lesz: biotechnológia, élettudomány, mérnöki tudományok, IT, nanotechnológia, stb. Az alapítók a Tetarom és a Kolozs megyei tanács, kihagyhatatlan partner az egyetemi szféra, amely a vállalatok kutatásaiban és a közös projektek kivitelezésében vesz részt. A park inkubátorház-szerűen segítené a startupok felfuttatását, megteremtenék az ötletek cseréjét, ezáltal pedig a kollektív tanulás folyamatát.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!