Olcsóbb lesz lejben hitelt felvenni?

Hétfőn történelmi mélységbe, 4,5%-ra vágta az alapkamatot a jegybank, Mugur Isărescu deklarált célja a lépéssel a lejhitelezés felpörgetése és a gazdasági aktivitás beindítása. Minél alacsonyabb ugyanis az alapkamat, a kereskedelmi bankok annál olcsóbban jutnak hitelhez a központi banktól és annál kedvezőbb feltételeket ajánlhatnak a reálgazdaság szereplői számára is. Ha pedig több a lej a gazdaságban, a bankközi kamatlábak – mint a ROBOR – is mérséklődnek, amelynek pedig a változó kamatozású konstrukcióban eladósodott banki ügyfelek örülhetnek. Az olcsó hitel pedig igencsak kapóra jön a mostani likviditásszegény környezetben – ennek hála beruházások indulhatnak be, fejlesztési tervek valósulhatnak meg, munkahelyek létesülhetnek – legalábbis a közgazdasági elméletek szintjén. Hogy mi történik majd a gyakorlatban, az már nem ennyire egyértelmű, az elemzők azonban bizakodóak.

Meglepetés?

Bálint Csaba , az OTP Bank Románia kockázatelemzője megkeresésünkre nem nevezte óriási meglepetésnek az 50 bázispontos vágást, elmondása szerint voltak erre utaló jelek, habár a piachoz hasonlóan ők is egy 0,25%-os csökkentést tartottak valószínűbbnek. Jelenleg a lejhitelek kamatszintje 10% körül mozog, a magánszemélyek lejhitel-állománya az elmúlt négy évben 50 milliárd eurón stagnál. Ionuţ Dumitru , a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint a lépés várható volt a BNR részéről, ugyanis az infláció a bank szerint 2,6%-ra fog csökkenni decemberre és 1,5%-ra 2014 februárjára. „A Robor csökkenése kedvezően hat majd a lejhitellel rendelkező ügyfelek számára. Nagy esély van arra is, hogy a lejkamatok közelítsék az eurókamatok szintjét... nem érdemes már vállalni az árfolyamkockázatot” – fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy az euró árfolyamára vajmi kevés hatása lesz a lépésnek, hiszen ezután is vonzó marad a lej a külföldi befektetők szemében: a nyugati bankok csak 0-1%-os kamatot fizetnek a megtakarításokra, szemben a hazai 4-5%-os államkincstári hozammal.

Egyenlő kamatok a lej- és euróhitelnél?

Kissé utópisztikusan hangzik ugyan, deIsărescu keddi sajtótájékoztatóján azt vetítette előre, hogy alejhitelek kamatai utolérhetik az euróban felvett kölcsönök költségeit. A folyamatot véleménye szerint elősegíti, hogy a bankoknak nemsokára „nem lesz annyi valutaforrásuk, mint korábban”, így nem tudnak majd olyan kedvező feltételeket nyújtani.

A Ziarul Financiar emlékeztetett, hogy a lejhitel-kamatok számítási alapjául szolgáló három hónapos Robor jelenleg 4,14%-on áll, az Eurobor 0,23%-on. Ahhoz, hogy a lejkamatok egyenlőek legyenek az eurókamatokkal, a Robornak még további két százalékpontot kell csökkennie.

„Figyelembe véve, hogy viszonylag rövid idő alatt most már összesen 75 bázisponttal csökkent az alapkamat, véleményünk szerint, a lej hitelkamatok esetében ennek hatása láthatóvá válik majd az ügyfelek esetében is, azonban azt hozzá kell tenni, hogy ez nem egyik pillanatról a másikra történik meg, a folyamatnak van egyfajta kifutási ideje” – fogalmazott Bálint Csaba. Elmondta, hogy első lépésben a bankközi kamatok mérséklődnek majd, ezen keresztül pedig, néhány hónapos késéssel, az ügyfélkamatok is. Arra számítanak, hogy az új lejhitelek esetében is fokozatosan csökkenni fognak a kamatok.

Pozitív pszichológiai hatás

Isărescu szerint „hatalmas tér” nyílt a lejhitelek kamatainak csökkentésére, ami várhatóan igen gyorsan végbe fog menni, a bankok pedig hatékonyabban fognak ügyfeleikkel együttműködni. Emellett a jegybank kormányzója azt reméli, hogy a kamatvágás bizalmat gerjeszt az emberekben a gazdaság várható bővülését tekintve, ez azonban csak késleltetve fogja éreztetni hatását. Bálint Csaba szerint az alapkamat szintjéről szóló döntések esetében különösen igaz az a gyakran hangoztatott mondás, miszerint a gazdaság részben pszichológia. „Ha egy központi banknak sikerül egy olyan képet kialakítania magáról, amely a gazdasági szereplők bizalmára épül, akkor egy 50 bázispontos döntés több mint 50 bázispont, ilyenkor a jegybank üzenetei eljutnak oda, ahová címezték őket” – fogalmazott az elemző.

Folytatódik a kamatvágás?

„Arra számítunk, hogy a kamatcsökkentések folytatódni fognak, legalábbis ha a külső környezet nem romlik jelentősen. Az idei évben még két alkalommal gyűlésezik a Monetáris Tanács, ennek megfelelően egy vagy két vágásra is sor kerülhet. A tartalékráta csökkentését sem tartjuk kizártnak, de valószínűleg erre még valamivel többet kell várni” – véli Bálint Csaba. Florentina Cozmâncă , az RBS Bank senior közgazdásza szerint folytatódni fog a monetáris enyhítés, ugyanis az alacsony belső kereslet a jövőben is táplálni fogja a dezinflációs nyomást. Véleménye szerint a szeptember 30-i ülésen további 25 bázisponttal fogják csökkenteni az alapkamatot, ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy november 5-én további 25%-ot vágnak, így a kamatláb 4% lesz év végére. A lazítás lassacskán kicsapódik a betéti és hitelkamatokra is. A fogyasztói hitelezés továbbra is visszafogott lesz, a magánszegmensben várhatóan az ingatlanhitelfelvétel fog emelkedni. A lej alapú hitelfelvételt az Első Lakás program módosításai, illetve a tavaly év elején elfogadott új hitelnyújtási szabályok is táplálni fogják. Eugen Sinca , a BCR elemzője szerint a lépés egy világos jelzés a BNR részéről, hogy a jelenlegi alacsony inflációval, kedvezőbb fizetési mérleggel és új IMF-egyezménnyel fémjelzett környezetben a gazdaságnak alacsonyabb kamatokra van szüksége. A BCR is 4%-os alapkamatot jósol az év végére, ami azt feltételezi, hogy a ROBOR is 4% alatti szinten fog megrekedni. A monetáris enyhítés a kötelező tartalékráták szintjének csökkentésével fog folytatódni 2014-ben. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy az Európai Központi Bank 2015-től várhatóan felhagy eddigi likviditásinjekciójával, a hitelezés jövője lejben lesz. A BCR prognózisa szerint 1-2 éves időhorizonton belül a lejhitelek aránya meghaladja az 50%-ot a mostani 38%-ról. A monetáris enyhítés hatása várhatóan 4-6 negyedév múlva csapódik le a reálgazdaságra.

Monetáris enyhítéssel a gazdasági bővülésért?

Az OTP kockázatelemzője abban bízik, hogy a lazító lépések hatására a hitelezési tevékenység fokozatosan erősödni fog. Sajnos a hitelek volumene éves összehasonlításban júniusban még enyhe, 1,1%-os csökkenést mutatott (a magánszemélyek és a nem-pénzügyi vállalatok esetében, árfolyamhatástól tisztított adatokat használva), azonban ahogy a lejkölcsönök egyre olcsóbbá válnak, a negatív trend lassan megfordulhat. „Szükség van a betétek további bővülésére is, mivel a bankoknak elsősorban a belső, romániai forrásokra kell támaszkodniuk. Júniusban itt közel 5,6%-os bővülés volt tapasztalható” – zárta Bálint Csaba.