2013: az adóváltozások éve?

A könyvelőknek igencsak meg fog gyűlni a bajuk jövőre, hiszen a kormánypárt ígéretei mellett már vannak biztos befutók az adómódosítások színterén. A második Ponta-kabinet kormányprogramja igen ambíciózus tervekkel kecsegtet: 24%-ról 19%-ra csökkenne az áfa felső kulcsa, az élelmiszergyártók 9 százalékos forgalmi adót fizetnének. Az egykulcsos jövedelemadó 16%-os felső határa nem változna, de az alacsony jövedelműeket differenciált, 8 vagy 12%-os teher sújtaná. A tervek szerint 5%-kal csökken az egészségügyi járulék, a minimálbér pedig 1200 lejre nő. Ösztönöznék az üzleti szférát is: öt évre adómentességet ígérnek a fejlesztésekre visszaforgatott nyereségre, és egy évig nem fizetne járulékokat új munkahelyeket teremtő vállalat. A felsorolt „hiszem, ha látom” intézkedések mellé összegyűjtöttük azokat, amelyekre garantáltan számíthatunk.

Céges formaváltás

A formaváltás – egyesülés, szétválasztás – miatt megszűnt társaság veszteségét a jogutód cég elszámolhatja. A jogutód az újonnan létrejött céget, vagy a megszűnő vállalat vagyonát átvevő társaságot jelenti, az elszámolhatóság pedig az eszközök és források átvételének arányában történik. Az intézkedést tartalmazó 15/2012-es rendeletet a 208/2012-es törvény lépteti életbe jövő év januárjától.

Előzetes profitadó-fizetés

2013 január 1-től az adófizetők választhatják az éves nyereségadó bevallását és fizetését, negyedéves előtörlesztéssel. Az intézkedést már az idei évre is beharangozták, azonban az életbe léptetést végül 2013-ra halasztották. A vállalatok tehát két lehetőség közül választhatnak: vagy negyedévente bejelentik és befizetik az előző évben fizetett profitadójuk negyedével megegyező összeget, vagy a valós teljesítményük alapján adóznak, szintén negyedévente. Pál-Antal Ildikó adótanácsadó szerint azoknak a vállalkozásoknak éri meg az új módszert választani, amelyeknek az előrevetített adózandó profitja magasabb, mint az elmúlt év adóköteles eredménye. Ebben az esetben kisebb adóelőleget kell fizetniük, mint a megvalósított negyedéves profitjukra számított adó. Kicsit sarkítva, ezekben az esetekben az állam fogja „megelőlegezni” a vállalkozókat az év folyamán az adókülönbözettel a véglegesítés pillanatáig. Az új rendszerbe lépő cégek január végéig kell értesítsék a helyi adóhivatalt döntésükről, és legalább két évig így kell eljárniuk. Nem alkalmazhatják az előzetes adófizetést az újonnan létrejött cégek, illetve az idei évet veszteséggel záró társaságok.

Új áfafizetés

Jövőre lép életbe az új áfatörvény is. Ennek megfelelően januártól az 500 ezer eurónál alacsonyabb forgalmat lebonyolító cégekcsak a számlák bevételezésekor kell kifizessék az áfát. A cégek csak azután kell befizessék az ügylethez köthető áfát, ha megkapták a nyújtott szolgáltatás vagy a leszállított áru ellenértékét. Természetesen ez oda-vissza érvényes: csak akkor vonhatják le a befizetendő összegből a beszerzésekhez kapcsolódó áfát, ha ők maguk is kifizették a szállítót. Ezáltal elkerülhető, hogy azok a cégek, akik nem tudják azonnal behajtani követeléseiket, akár több hónapra „megelőlegezzék” az államnak az áfabevételt.

Az új rendszer csak a banki tranzakciókra vonatkozik. Abban az esetben, ha egy számlát csak részlegesen fizetnek vagy bevételeznek bankon keresztül, akkor a teljes összegből részarányosan ki kell számolni az áfát. Az igazán késve fizető ügyfelekkel rendelkező cégeknek jövőre sem lesz menekvés: abban az esetben ugyanis, ha a kibocsátott számlát a kiállítási dátumtól számított 90 napon belül nem tudják behajtani, az áfát teljes mértékben be kell fizetni.A legtöbb szakértő pont ezt nehezményezi: az állam tulajdonképpen csak egy három hónapos türelmi időt adott a vállalatoknak az áfa befizetésére: ha a vevő nem fizet 90 napon belül, az áfát úgyis be kell fizetni. Azonban a vásárlási oldalon már nem áll fenn ugyanez: az áfát csak akkor írhatom le, amikor kiegyenlítettem a számláimat, függetlenül attól, hogy ez 90 napnál kevesebb vagy több időbe kerül. A másik gond, hogy azokat a cégeket is érinti, akik nem alkalmazzák a rendszert: ha ugyanis olyan partnertől vásárolnak, aki tagja az új rendszernek, az áfát mindaddig nem vonhatják le, amíg nem fizetnek. Ez leginkább a nagyobb cégeknek jelent problémát, akik kisebbektől vásárolnak. „Ez egyrészt hasznos a kkv-k szempontjából, hiszen a rendszer ösztönzi a kifizetést, de ugyanakkor hátrányos a nagyobb vállalatok számára, amelyeknél áfateher-növekedést okoz” – magyarázta Fekete Szilveszter könyvelő a Pénzcsinálók nak.A pénzügyminisztérium 2012.november 20-án egy összesített útmutatót adott ki, annak érdekében, hogy megkönnyítse az új áfatörvény alkalmazását. Sőt, az adóhivatal képzést is tartott a könyvelők számára a kérdéses elemek megvitatására.

Turizmus

Jövőre a nem működő turisztikai rendeltetésű ingatlanokra is adót kell fizetni, ennek kulcsa egy naptári évre az ingatlan leltári értékének legkevesebb 5%-a, a helyi tanács határozata alapján. A szállodai adót az elszállásolási díj értékének 1%-ában határozták meg, a turista tartózkodásának minden napjára.

Személyi jövedelemadó

Azok a román állampolgárok, akik tartózkodási helyüket egy olyan országba helyezik át, amellyel Románia nem kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményt, kötelesek továbbra is minden jövedelmükre (mind a külföldről, mind a Romániából származóra) itthon adót fizetni. Ez arra az évre, amelyben tartózkodási helyüket megváltoztatták, illetve a rákövetkező három évre egyaránt érvényes. Az önálló tevékenységből származó jövedelem után idén júliustól nyugdíj-, és egészségbiztosítási, illetve munkanélküliségi járulékot kell fizetni. Ez alatt az engedéllyel rendelkező magánszemélyek, szabadfoglalkozásúak, családi vállalkozások tevékenységét értjük, de ide sorolják a szerzői jogdíjból, illetve a Polgári Törvénykönyv alapján kötött civil szerződésből jövedelmet szerző személyeket is. Ez utóbbi esetben az adókat és járulékokat a jövedelmet biztosító társaság tartja vissza és fizeti be.

Regisztrációs adó

Januártól elméletileg ki kell fizetni a regisztrációs adót a 2007 előtt behozott gépjárművek első eladásakor – az októberben elfogadott sürgősségi kormányrendeletugyanis csak az idei év végig menti fel a vásárlókat a szennyezési illeték kifizetése alól. Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes szerint január 4-én döntés születik arról, hogy meghosszabbítják-e a felmentést, vagy hatályba lép az illetékfizetési kötelezettség.

Elektronikus egészségügyi kártya

A 900/2012. kormányhatározat szerint az egészségügyi kártya 2013 január elsejétől kötelező lesz minden, 18. életévét betöltött lakos számára. A kártyákat a jövő év első felében fogják szétosztani, a költségüket pedig az egészségügyi minisztérium büdzséjéből fogják fedezni. A kártyákat a családorvosoktól lehet majd beszerezni.

Helyi adók és illetékek

A kormány karácsony előtt jóváhagyta a pénzügyminisztérium tervezetét, miszerint az önkormányzatok jövő év januárjától kezdődően növelhetik a helyi adókat. Az elmúlt évek átlagos drágulási üteme 16,05% volt, ettől a polgármesteri hivatalok +/-20%-ban térhetnek el. „Az önkormányzatok 4%-kal csökkenthetik vagy legtöbb 36%-kal emelhetik a helyi adókat. A kormány nem szól bele a helyi költségvetésekbe” – közölte Victor Ponta kormányfő.

Drágulások

10%-kal fog drágulni a villanyáram január elsejétől – az Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) szerint ez az emelés fedezi a termelők többletköltségét és a megújuló energia-beruházók számára nyújtott támogatást. A piac liberalizálása miatt a lakossági földgáz ára 2013-ban várhatóan 10%-kal emelkedik: 8%-ot júliusban, majd további 2%-ot októberben.

Nőni fog az alkoholos italok, dohánytermékek, kőolajipari termékek és a kávé ára is – elsősorban a gyengébb lejnek köszönhetően. Az október első munkanapján érvényes eurónkénti 4,5223 lejes árfolyam 5,2%-kal meghaladja a tavaly októberi 4,3001-es szintet, a jövedéki adók számítási képletét pedig erre az átváltási arányra alapozzák.

Ezen felül a gázolaj jövedéki adója januártól az idei tonnánkénti 374 euróról 391 euróra fog nőni, a kettős hatás együttesen13 banival drágítja meg a gázolaj literjét. 2013 júliusában a cigaretta jövedéki adójának emelése is sorra kerülhet: a kormány ütemterve szerint a mostani, ezer szálankénti 79,19 euróról 81,78 euróra nőhet a luxusadó.