Vonzó a bolgár székhely a görög és román vállalkozóknak

Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a Bulgáriába bejegyzett román és görög vállalatok száma. A székhely-áthelyezési trend egyre jellemzőbbé válik a balkán térségben. A folyamat annak a következménye, hogy a keleti adóparadicsomként nyilvántartott ország északi és déli szomszédjának vállalatvezetői felismerték: számos előnnyel járhat, ha Bulgárián belül regisztrálják vállalatukat.A bolgár adóhatóság adatai szerint 2011 és 2012 között 50%-kal megnőtt a Bulgáriában bejegyzett román tőkével működő cégek száma, míg a görög tőkéjű vállalatoké 72%-kal bővült. A június végén közzétett adatokból továbbá kiderül, hogy az emigráló román vállalatok legkedveltebb helyszínei közé Rusze, Szófia és Várna tartozik egyenként 169, 121, illetve 21 bejegyzett vállalalttal. Ez összesen 401 romániai érdekeltségű céget jelent, ami eltörpül a 3 781 görög tőkéjű gazdálkodó szervezet mellett.

Románia és Görögország esetében – ha eltérő megfontolások miatt is –, de megalapozott lehet egyes vállalatok székhelyének Bulgáriába költöztetése. A Világbank és a Nemzetközi Pénzügy Társaság (IFC) egy 183 országot vizsgáló tanulmánya szerint Bulgária az 59. helyen áll azon a ranglistán, amelyben az egyes országokat vállalkozóbarát jogi környezetük szerint rendezik sorba. Ezzel szemben Románia és Görögország a kevésbé előkelő 79., illetve a 100. helyet foglalja el.

Alacsonyabb adók és munkabérek

De nem csak ez áll az egyre nagyobb méreteket öltő cégelvándorlás hátterében. A román és görög vállalatok irányítói főként az alacsonyabb adókat tartalmazó és átláthatóbb adózási rendszer miatt részesítik előnyben Bulgáriát. Továbbá mivel a szóban forgó ország az EU legszegényebbje, az órabérek is itt a legalacsonyabb.

A harmadik tényező, ami miatt ide telepítik a vállalatok székhelyeit, az Bulgária válsággal szembeni immunitása, és az ebből fakadó viszonylagos makrogazdasági stabilitása. Míg Görögországot főként az államadósság refinanszírozhatóságát ellehetetlenítő, egekbe nyúló hozamszint jellemzi, addig Bulgária folyamatos GDP-bővülést tud felmutatni és az elmúlt időszakban a munkanélküliek arányát is sikerült valamelyest csökkentenie.

Mérsékelt árfolyamkockázat

Emellett a bolgár gazdasági környezet a hazainál stabilabb, biztonságosabb közeget jelent a román vállalatoknak is. Az ország jegybankja elhivatott a rögzített árfolyamrendszer mellett, amely jelentősen csökkentheti az ide települő romániai cégvezetők árfolyamkockázatát. A bolgár monetáris hatóság úgy igyekszik szinten tartani az árszínvonalat, hogy a speciálisan rögzített árfolyamrendszerén keresztül mintegy importálja a horgonydevizának számító euró árstabilitását. Azzal együtt, hogy lemond az önálló monetáris politikáról, irányadó kamatát a valutauniós bankközi kamatlábhoz, az Euriborhoz köti.

10%-os a siker jövedelemadó-kulcsa

Fő vonzerejét Bulgária mégsem a fent tárgyalt tulajdonságainak, hanem inkább a 10%-os vállalati adókulcsának köszönheti. A romániai és görögországi társaságoknak – amelyek esetében az adókulcs 16, illetve 25% – ezt kihasználva lehetőségük nyílik, hogy jövedelmeik országok közti átcsoportosításával optimalizálhassák kifizetett adóikat. Ehhez nagyban hozzájárul még a 20%-os áfa, illetve a 29%-os társadalombiztosítási hozzájárulás, amelyet 1000 eurós béren plafonáltak. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy mekkora egy bolgár alkalmazott fizetése, a munkáltató és munkavállaló TB-járuléka nem haladja meg a 290 eurót.

Elemzők szerint a vállalatok elvándorlása hosszú távon súlyosan károsíthatja az adott ország gazdaságát. Ezért olyan globálisan versenyképes adórendszerre lenne szükség Romániában, amely kellően attraktív ahhoz, hogy külföldi működőtőkét vonzzon magához. Ezáltal új munkahelyek jönnének létre és hosszú távon az adó is az országban maradna.