Egy keleti gazdasági partner előnyei és hátrányai

2011. augusztus 19. – 13:12

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Felelőtlenség volna Románia részéről, ha nem társulna időben más kelet-európai országokhoz hasonlóan a kínai kapcsolatokhoz – véli Juhász Jácint gazdasági szakértő.

Évtizedeken keresztül a nyugati befektetőket és fejlesztőket vártuk. Jövögettek is, de úgy tűnik, marad hely itt mindenkinek. Most már keletről is várjuk a befektetőt, a fejlesztőt, a bankot. Emil Boc miniszterelnök Kínát célozta meg az elmúlt napokban, és egy látogatás alkalmával azt is felajánlotta, hogy állami támogatásokat és programokat fognak létrehozni a Romániába érkező kínai befektetők részére. Sőt, azt mondta: közbeszerzési licitek, infrastrukturális fejlesztések esetében hatékonyabb és gyorsabb lehet ezeknek a munkáknak az elvégzése a kínaiak bevonásával. Konkrétan az észak-erdélyi autópálya vagy a bukaresti körgyűrű kerül szóba, valamint az Electrica részvényei, amelyeket a miniszterelnök megmutatott a kínai befektetőknek.Mit jelentene Románia számára egy ilyen gazdasági kötődés Kínához, lenne-e valós és hosszútávú haszna egy ilyen kapcsolatnak? Juhász Jácint gazdasági szakértővel beszélgetett az Erdély FM . „Jönnek a kínaiak Romániába”. Lesz-e ennek valós haszna, lesz-e gyors változás? - Mindenképpen lenne haszna, lenne változás, hiszen jelen pillanatban Nyugaton – ahonnan eddig számítottunk a beruházások iránti tőkére – mindenki problémákkal küzd továbbra is. Nagy a bizonytalanság, a bizalmatlanság, ezért Romániában a külföldi befektetések értéke nagyon lecsökkent az elmúlt két évben, és továbbra sem mutatkoznak tendenciaváltásra utaló jelek. Úgyhogy pénzt kell szerezni, hiszen nem vagyunk azon a szinten, hogy belső megtakarításokból vagy a jelenlegi tőkékből új beruházásokat tudjunk megvalósítani. Ha Nyugatról nem jön, valahonnan máshonnan keresni kell. Kína az egyik legjobb partner erre, hiszen óriási tartalékokat halmozott fel, amelynek jelentős részét az amerikai adósság finanszírozására fordították; a pénzüket gyakorlatilag bankszámlán tartották rövid lejáratú államadósságok formájában. Ezen változtatni akarnak, hiszen nagyon jól látszik, hogy az Egyesült Államokban lévő problémák kihatással vannak Kínára is. Egy esetleges dollárleértékelődés, vagy az amerikai piac recessziója a megszorító intézkedések miatt negatívan tudja befolyásolni Kínát. Nemcsak kereskedelmi ágon, hanem a megtakarítási ágon, de a jüan-dollár kötés miatt még monetáris vonalon is nagyon komoly kihatással bír. Ezért Kína elkezdett körülnézni, hogy hol tudná a pénzét biztonságba helyezni, vagy akár nagyobb fokú hatékonysággal kamatoztatni. Európa keleti része jó piac, mert jogilag elég sok minden rendezett, a politikai stabilitás elég nagy, nem látunk nagy politikai vagy társadalmi feszültségeket, nagyon nagy a tőkehiány, nagyon várja a befektetéseket. Elég sok projekt elő van készítve nálunk is, több tucat olyan projektet fel tudunk sorolni, amelyek nagy infrastrukturális beruházások, csak éppen nincs rá pénzünk, tehát minden adva van egy befektető érkezéséhez.Azt hiszem, Kína most már ki akar lépni abból a stádiumból, amikor az olcsó munkaerő olcsó kínai termékkel látja el a világot, és a felhalmozott értékeket megpróbálja gazdasági erővé koncentrálni. Annak, hogy ő a világ második gazdasági hatalma, most már meg kell jelennie beruházások terén is. Ilyen szempontból van egy meglévő konjunktúra; minden kelet-európai ország ezt csinálja, Bulgária, Magyarország, Moldova is tárgyalásokat folytat Kínával. Úgy gondolom, felelőtlenség volna román részről, ha nem társulna be időben ezekbe a kapcsolatokba, mert tényleg nagy tartalékokról van szó, és Romániának szüksége van a pénzre. Több gazdasági szféráról beszélhetünk, mert a banki szegmens is beszáll: Bukarestben nyit a Kínai Fejlesztési Bank, vagyis nemcsak magánbefektetés, hanem banki tőke is jöhet. - Elsősorban a kínai gazdaság nagyon koncentráltan működik, nagymértékben állami irányítás alatt. Nyilván megvan a magánszféra és a magánvállalkozók is, csak mindenre rábólintanak, amit a hatalom mond. A kínai fejlesztési bank, mint állami bank, elsősorban olyan konstrukciót mutat, hogy ezen keresztül fog érkezni a tőke. Nem feltétlenül bankfiókok nyitásáról van szó, inkább kapcsolati pontként jelentkezik majd a tőkepiacon, és a továbbiakban ezen keresztül fogják finanszírozni azokat a beruházásokat, amelyeket meg akarnak valósítani. Kínával egy gond van: nincs meg az a fajta transzparencia, mint a nyugati államokban. Mennyire veszélyes, ha olyan partnerrel lépünk üzleti kapcsolatba, akit nem tudunk teljesen átlátni? - Igen, ez része a zsákbamacskának. Azt tudjuk, hogy európai, nyugati mércével mérve Kínában rendezetlen problémák vannak, kezdve az emberi szabadságjogoktól. A 2000-es évek elején egész Európa attól visszhangzott, hogy Kínával meg kell szakítani a kapcsolatokat, mert az emberi jogok nincsenek tiszteletben tartva, a gazdasági kapcsolatokban nem biztosított az átláthatóság, a kínaiakkal való üzletelésben mindig ott a veszélylehetőség. Lépten-nyomon olvashatunk olyan híreket, hogy Kínából irányítják a legnagyobb informatikai támadásokat, hogy technológia-eltulajdonításokat végeznek, és ezzel gyakorlatilag aláássák a nyugati cégek versenyképességét. Ha ilyen sok hír van erről, valószínűleg nem is alaptalanok. Éppen ezért nagy körültekintés szükséges a szerződések megkötésekor, a tárgyaláskor, hiszen nem elképzelhetetlen, hogy a balkáni mentalitáshoz hasonló ügyintézésre lehet számítani. Tudjuk, hogy a kínai tulajdonú gyárakban dolgozó embereknek a megítélése, jóléte nem pont ugyanaz, nincsenek azok a szigorú normatívák, mint a nyugati országokban. Magyarországon is van pár keleti érdekeltség (kínai, koreai), és ugyanazokat a problémákat látjuk: túlságosan csak a hatékonyság irányítja őket, nem foglalkoznak a szociális kérdésekkel vállalaton belül. Vadabb a kapitalizmus, mint a nyugati szférában, de lehet, hogy ehhez kell hozzászoknunk, mert, mint láttuk, az emberbarát kapitalizmus elég sok csapdát rejt magában; a nagy állami szétosztó intézmények túlburjánzása miatt az egész nyugati világ problémákkal küszködik. Egy kicsit fel kell készülni arra, hogy a kínai mentalitás más, és ennek megfelelően kell a szerződéseket megkötni. Máskülönben nagy annak a veszélye, hogy több feszültség keletkezik ebből, mint amennyi jó származik az országba áramló tőkéből.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!