ETF: újabb mérgező papír a tőzsdén?

A globális válsághangulatot jelenleg leginkább az adósságlufi duzzadása táplálja mind az USA, mind Európa esetében. A 2008-as válságot azonban a hitelezési lázzal egybekötött derivatív tőzsdei termékek elszabadulása is előidézte, leginkább a CDO kereskedés bújt ki az ellenőrzés alól. Miközben ugyanis a korábbi rendszerben a hiteligénylő havi részletben fizetett a banknak a kölcsön fejében, a válságot megelőző években a kölcsönt nyújtó bank a jelzálogot a befektetési banknak adta el, aki több ezer ilyen kölcsönt – köztük számos alacsony minőségűt –, gépjárműhitelt, diákhitelt komplex derivatívákká gyúrt össze, majd úgynevezett biztosítékkal védett tartozásokká, CDO-kká alakította azokat. A bank ezután eladta a CDO-kat a befektetőknek, így a lakástulajdonos pénze végső soron a nemzetközi befektetőkhöz került. A befektetési bankok fizettek a hitelminősítőknek, hogy becsüljék meg a CDO-k értékét, és azok ennek fejében gyakran a legjobb, AAA-s besorolást rendelték hozzá az alacsony minőségű papírokhoz. A három legnagyobb hitelminősítő – Fitch, S&P, Moody’s – milliárdokat keresett a derivatívák jó minősítésével. Ezután megjelentek a hitelnemteljesítési csereügyletek (CDS) is, amelyek akkor fizettek, ha bedőlt az illető CDO, így valaki akkor is nyert, ha a papírok árfolyama zuhant. A The Economist cikkében felteszi a kérdést , hogy az ETF-ek lehetnek-e az okai egy következő pénzügyi összeomlásnak? Ez az „iparág” ugyanis az elmúlt tíz évben 34%-kal bővült, idén májusban már 1,5 milliárd dollárnyi eszközt kezelt. Az 1999-es 33-ról 2011-re az ETF-ek száma 2 747-re nőtt. Ezek között léteznek inverz ETF-ek is, amelyek akkor emelkednek, ha egy index zuhanni kezd. A lap szerint ez visszautal a subprime ingatlanválságra, amikor a CDO alapú pénzügyi innovációk kicsúsztak az ellenőrzés alól.

Az első ETF-et 1990 környékén hozták létre Kanadában. Az eredeti elképzelés szerint olyan részvényportfóliókat akartak kialakítani, amelyek tőzsdeindexeket helyettesíthetnek, és így megteremtik annak a lehetőségét, hogy kisbefektetők olcsón lemásolhassák a piacot és lefedezhessék kockázatukat. Ezután ezeket is külön eszközként jegyezték a tőzsdén, így pedig megnyílt az út az egész napos kereskedés előtt. A lap szerint a legtöbb ember számára az ETF-ek még mindig csak olyan eszközök, amelyek révén a kisbefektetők olcsón diferzifikált portfóliót alakíthatnak ki. Ha azonban visszagondolunk a CDO-kra, a kezdeti elképzelés ott is jószándékú volt: a kötvényfedezetként szolgáló jelzálogpapírok összecsomagolásának az volt a célja, hogy a hitelezési költségek és a kockázat lecsökkenjen.

A lap szerint mostmár az ETF-ek is elvesztették eredeti szerepüket, a befektetési alapok arra használják őket, hogy a teljes kereskedési napon spekuláljanak velük. A kockázatok is felcserélődtek: az ETF megalkotásakor a bank vállalja az illető index hozamteljesítésével járó kockázatot, az ETF szolgáltatója pedig a bank csődjével kell számoljon. Az ETF-eket egyébként a befektetők bizonyos eszközbe – leginkább aranyba – történő befektetésre is használják. Az arany alapú ETF-ek rendkívül népszerűek, a legnagyobb ilyen alap több arannyal rendelkezik, mint a világ össszes jegybankja, kivéve Amerikát, Franciaországot, Németországos és Olaszországot – és az IMF-et. A nemesfém árának növekedése serkentette az ETF-ek iránti érdeklődést, azonban abban a pillanatban, ahogy a befektők kételkedni kezdenek az arany árának megalapozott emelkedésében, a piac összezavarodhat.

Nagy Bálint Zsolt , a BBTE közgazdasági karának adjunktusa szerint a '90-es években megszületett pénzügyi innovációnak (ETF) az volt a célja, hogy hatékonyabban – azaz olcsóbban – lehessen diverzifikált portfóliókkal passzív, indexkövető stratégiát folytatni. „Mint minden más pénzügyi innovációval, ezzel is egyre nagyobb mértékben lehet spekulálni, kockázatos pozíciókat felvenni, és ez is kezd olyan szépen felfutni, mint a CDO-k piaca vagy a dotcom buborék. Tehát a spekulációs mániák sajnos mindig fognak találni újabb és újabb eszközöket, amelyekben formát ölthetnek. A kérdés csak az, hogy mi a teendő? Az ingatlanspekulaciók és lufik is mindig meg-megújulnak a történelemben, mégsem kéri senki sem, hogy tiltsuk be az ingatlan adásvételi ügyleteket. Az egyetlen igazán fontos teendő, amit az illetékes szervek (FSA, FSB, BIS) szorgalmaznak, hogy ezek az ETF-ek transzparens módon legyenek kezelve, bemutatva, reklámozva a befektetési bankok és alapok által, és ne fordulhasson elő az, hogy ezeknek az újracsomagolásával, szintetikus portfóliójával az egész pénzügyi-bankrendszer átitatódjék, mert az valóban felerősítené a kockázatot. A felügyeleti szervek aggódasa tehát érthető, nagyon megégettek magukat 2008-ban, jobb, ha most akkor is farkast kiálltanak, ha nincs igazuk” – véli a pénzügyi szakember.