Bemutatták a magyar adósságcsökkentő csomagot

Huszonhat pontban ismertette Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Széll Kálmán Terv intézkedéseit kedden Budapesten. A felsorolás azzal kezdődik, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökken a miniszterek szabadsága. Április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében, az ehhez szükséges jogszabályokat július 1-jéig megalkotják. Navracsics Tibor megjegyezte, az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintot tartalmaz az egészségügy korszerűsítésére. Közölte: július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit. Ugyancsak július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt; elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik

a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat

a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével. Ugyaneddig a Nefmi koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek egy új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik. 2012. január 1-jéig egy új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében „méltányosan és elvszerűen” felülvizsgálják a korábbi minősítéseket. Felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására. Kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodellt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben. Szintén július elejéig alkotják meg az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat. Ezek után 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó törvényeket. A következő év szeptemberében hatályba lép az új közoktatási törvény,

megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.

December 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, valamint azokat a lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az Új Széchenyi Terv keretén belül további 516 milliárd forintot fordít a kormány vállalkozásfejlesztésre. Ugyancsak az év végéig az NFM kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét. Jövő év január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forint forrást tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra – mondta a miniszterelnök-helyettes. A közigazgatási és igazságügyi tárcának az év végéig meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsításával és átláthatóvá tételével csökkentik a vállalkozások terheit. 2012. január 1-jével elindul a közmunkák új rendszere, és

hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

Navracsics Tibor bejelentette azt is, hogy befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten addig, amíg az államadósság szintje jelentősen nem csökken. Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét, amellyel „bizonyos automatizmusokat” építenek be arra az esetre, ha az államadósság meghaladná az alkotmányban rögzített szintet – jelezte Navracsics Tibor. Közlése szerint 2013. január 1-től lép életbe a használatarányos elektronikus útdíjrendszer. Huszonhatodik pontként pedig rögzítik:

2014-től kétszáz fős Országgyűlést

választanak az állampolgárok. A Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén – amelyen jelent volt Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja – Navracsics Tibor kifejtette: 2006 óta, a szocialista kormányok alatt hat megszorító csomag „sokkolta” a magyar gazdaságot, a társadalmat, ám a megszorítások politikája nem vezetett sehová, hiszen Magyarország a válságból nem jutott ki, sőt mélyebbre került. Megjegyezte, hogy 2006-ban olyan költségvetési hiánya volt az országnak, amely majdnem világrekordnak számított, csak Libanon „teljesített túl minket”, ám Libanont abban az évben megtámadta Izrael, ami „nem volt jótékony hatással a költségvetési hiányukra”. 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb a hiány az Európai Unión belül. Így 2008-ban, amikor valóban kitört a világgazdasági válság, Magyarország már egy válságoktól meggyötört ország volt – fűzte hozzá. A Széll Kálmán Tervnek – mondta – három célja van: csökkenteni az államadósságot, megakadályozni annak újratermelődését és

tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: ehhez nem megszorításokra, hanem szerkezeti átalakításokra van szükség, amelyek sorát – a kormányzati szerkezet és az államigazgatás átalakításával, az ügyintézés egyszerűsítésével, az adócsökkentéssel, az arányos, munkaközpontú adórendszer megteremtésével és fejlesztési forrásokat megnyitó Új Széchenyi Terv elindításával – a kormány már megkezdte. Közölte, ezeknek a lépéseknek és az ezután következő szerkezeti átalakításoknak a célja egy erős, versenyképes Magyarország, amely fel tudja venni a tempót versenytársaival. Az államadósság csökkentéséről szólva elmondta: annak elsődleges közösségi céllá kell válnia, ezért lett a Széll Kálmán Terv alcíme az Összefogás az adósság ellen. „Egy kormány életbe tud léptetni intézkedéseket, de megvalósítani nem tudja őket összefogás nélkül” – mutatott rá. Hozzátette: a gazdaság és a társadalmi ellátórendszerek szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy az államadósság ne termelődjön újra, a gazdasági növekedés pedig fenntartható legyen. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása annak érdekében, hogy

a magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak.

„Győzni indulunk. Alaposan felkészültünk a küzdelemre az elmúlt kilenc hónapban. De tudnunk kell, hogy ebben a küzdelemben csak az átfogó támadás lehet sikeres. Az életünk minden területén – az egészségügytől az oktatáson át a közlekedésig – le kell győzni az adósságot. Ha ezt sikeresen véghezvisszük, akkor végre mi, magyarok fogunk gazdagodni a saját munkánkból. Akkor mindenkinek könnyebb lesz az élete, és jobbak lesznek a személyes kilátásai” – írja a kormányfő a Széll Kálmán Terv előszavában. A terv részleteit kedden ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén. Orbán Viktor a programhoz fűzött írásában úgy fogalmaz: a magyar ember természetéhez tartozik, hogy a maga lábán akar állni, mindenki azért dolgozik, hogy munkájával saját maga és családja jólétét, gyarapodását, boldogulását megteremtse és biztosítsa. Véleménye szerint azonban az utóbbi években „oda jutottunk, hogy a mi munkánkból mások gazdagodnak”. Akiknek van munkájuk, bár egyre többet dolgoznak, mégsem látják ennek hasznát, mert annak java részét elviszik az adósságok: az államadósság, a vállalatok adóssága és a családi vagy személyes adósságok. Orbán Viktor megjegyzi, hogy a magyarok jövedelemadójának kétharmada az adósság törlesztésére megy el. „Ennek jelentős részét a külföldnek fizetjük ki. (...) Másoktól függünk, kiszolgáltatottak vagyunk. Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy

hadat üzenjünk az adósságnak,

amely polipként ráfonódott az életünkre. Ha nem fejtjük le magunkról, végképp lehúz a mélybe, és nem lesz esély munkából megélni Magyarországon” – írja. Szól arról is, hogy most megvan az erő kitörni a sok évtizedes csapdából. „Az összefogás erejével az elmúlt évben felülkerekedtünk árvizeken, minden idők legsúlyosabb ipari katasztrófáján, megmentettük a nyugdíjrendszert, véget vetettünk a közpénzek elherdálásának, elkerültük a pénzügyi összeomlást. Ebből is látszik, hogy olyan pillanat ez, amire nemzedékek óta várunk. Ilyen lehetőség egy nemzedék számára legfeljebb, ha egyszer adatik. Így tudunk változtatni az életünkön. Ezért lesz 2011 Magyarország megújulásának éve” – írja a miniszterelnök. Az LMP szerint ködösítés és hitegetés a bejelentett csomag, és strukturális reformok helyett megszorításokat hirdetett meg a kormány. A Jobbik szerint a csomag „csak egy a betegeket, nyugdíjasokat és munkanélkülieket sanyargató megszorító csomag.” Forrás: MTI