Veszélyes új vírus terjed: a munkahelyi vidámság

Egyre inkább divattá válik, hogy a vállalatvezetők a munkahelyet vidám környezetté varázsolják, véget vetve ezzel a komor mókuskerékben-szaladgálás érzetének. Egy ilyen helyen az alkalmazott jó kedvvel dolgozik, így valószínűleg munkájának hatékonysága is magasabb lesz – spekulálnak a cégvezetők. Noha korábbi cikkünkből már kiderült, hogy nem minden munkakörhöz illik a happyface – sőt egyes állások betöltéséhez kifejezetten unottság és monotonitás szükséges – mégis egyre nagyobb teret hódit a munkahelyi szórakoztatóipar. Külön cégek jöttek létre, amelyek profilja az irodai légkör feldobása, de a nagyobb vállalatok HR osztályán akár külön mosoly-különítmény foglalkozik az alkalmazottak lelkesítésével. És ez a trend nem csak a nyugatiakra jellemző: a multicégek betörésével a stratégia egyre gyakoribb a helyi vezetésű vállalatoknál is.

Természetesen mindennek megvan az árnyoldala is: gyakran kötelező érvényű az egyébként opcionálisnak számító jókedv, illetve sok esetben az egész móka csak a látszatot szolgálja, hogy megmutassák, mi jobbak vagyunk, mint versenytársaink. Mialatt pedig régebb az alkalmazottak csapatépítés gyanánt beérték a munka utáni sörözéssel, az izgalmat pedig a munkahelyi románcok biztosították, addig most már szinte muszáj részt venni a legváltozatosabb tevékenységeken, kirándulásokon, grillezéseken és bulikon, amelyek szabadidőnkből szakítanak ki értékes szeleteket. Egyébként ezt a jelenséget már a Munkahelyi (T)error blogon is tematizálták a csapatépítésbe megkeseredett alkalmazottak.

Sziklamászás, koncert, jóga a munkahelyen?

A munkahelyi szórakoztatóipar vitathatatlan éllovasa Amerika. A The Economist szerint például a Szilícium-völgyben a programozó cégek sziklamászó-falat szereltek a recepció mellé, és felfújható állatokkal látták el az irodákat. A Wal-Mart arra kötelezi a kasszásait, hogy kivétel nélkül mindenkire mosolyogjanak. A vidámság művészete pedig vírusként terjed a világban. Az Acclaris amerikai IT vállalatnak külön tréfafelelőse van, a TD Bank pedig működtet egy Wow! osztályt, amelyiknek az a feladata, hogy vicces kosztümbe öltözött csapatokat küldjenek ki, akik meglepik és szórakoztatják a sikeres dolgozókat. A Red Bull londoni székhelyén egy csúszdát szereltek fel, ezt használhatják az alkalmazottak.A munkahelyi móka önmagában is külön üzletággá kezd válni. Madan Kataria indiai üzletember magát a kuncogás gurujaként jellemzi és nevető jógát árul vállalatoknak. A Fun at Work brit cég több vidámságot kínál, mint amennyit kezelni tudsz, de akár recepciósod is kicseréli egy vidámabbra. Chiswick Park londoni irodafejlesztő szlogenje, hogy élvezd a munkát, és olyan tevékenységeket biztosít ebédidőben, mint birkanyírás vagy libapásztorkodás. A vidámsági bajnok a Google: az irodákban volleyball pályákat, bicikliutakat, dinoszorousz-modellt, görkori- és hokipályát és számos profi masszőrt találunk. Azonban az internetes keresőóriásnak méltó ellenfele még a Twitter és a Zappos is, utóbbi egy online cipőbolt.

A Twitter weboldala ecseteli hogy mennyire bolondos is a cég: az alkalmazottak cowboy kalapot viselnek, a cégnél pedig egy csapat állandóan azon fáradozik, hogy a dolgozók munkáját megkönnyítsék, például nedves törölközőket hoznak a forró napokon. A Zappos cég főnöke, Tony Hsieh elmondása szerint idejének 10%-át arra fordítja, hogy a boldogság művészetét tanulmányozza. A dolgozók például zajos konga-sort alkotnak, majd kiszemelik egyik kollégájukat, dicsérő kórust zengenek neki, miután az illető egy hétig vicces kalapot kell hordjon.

Romániában is fertőz már a vírus

A nyugati vezetési modellek átvételével Romániában is egyre elterjedtebb a munkahelyi vicc-csinálás. Emese , egy multicég alkalmazottja a Transindexnek elmesélte, hogy náluk mivel szokták feldobni a péntekeket. Általában a hét utolsó munkanapja a casual Friday, ilyenkor mindig történik valami extra. Van egy lány a HR részlegről, aki kitalálja a programokat. Előfordul, hogy házi papucsban kell munkába menni, vagy csupa piros ruhában.

De volt már gyümölcs nap is, rendeztek könyvvásárokat, Halloween-kor pedig tökfaragó versenyt. Ilyenkor a lány fényképeket készít, amiket majd kitesz a falra, így mindenki láthatja majd, hogy milyen jól szórakoztunk. – meséli Emese, azonban arról nem tud, miként értékelik ki az ilyen jellegű programok hatékonyságát. Gyakori még természetesen a csoportos kirándulásokba épített csapatépítés is – tette hozzá az alkalmazott.

Vajda Mihály HR tanácsadó szerint két alapvető dologról beszélhetünk a munkáltató szempontjából, ezek a teljesítmény és a minél alacsonyabb fluktuáció. A kutatások arra utalnak, hogy a pozitív szervezeti légkör egyértelműen összefügg a cég iránti hűséggel, vagyis minél jobb a hangulat az irodában, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy új munkahely után néz a személy még akkor is, ha magasabb bért vagy jutalékot ajánlanak – mondta a szakértő.

Fülöp Emese HR menedzser szerint is jó hatással van a munkaközösségre a vidámság, ugyanis ezáltal lehetőség adódik, hogy a munkatársak jobban megismerjék egymást informális környezetben is. Emese szerint azonban vannak olyanok, akik inkább csak a széléről figyelik a szórakozást, őket semmiképpen sem szabad erőltetve bevonni, érdemesebb inkább kideríteni, hogy miben vennének részt szívesen.

Igazodni az eltérő igényekhez

A tapasztalat azt mutatja, hogy főleg olyan tevékenységek esetében érdemes ilyen módszereket bevetni, melyek igénybe veszik a szociális és/vagy az intellektuális képességeket – vélekedik Vajda Mihály.

Komplex munkakörök esetében, ha túl sok információt kell feldolgozni, előfordulhat a mentális túlterhelés. Ez rövid távon is kifejti hatását – a személy gyakrabban követ el kisebb-nagyobb hibákat, csökken a munkakedve, hosszabb távon pedig általános elégedetlenséget, tele van a hócipőm jellegű érzéseket eredményezhet. Ilyenkor egy laza kis céges program vagy akár egy poén, ami az irodában elhangzik megvédhet a negatív hatásoktól – mesélte a szakértő, hozzátéve, hogy differenciáltan kell megközelíteni a problémát.

Fizikai munkások esetében érdemes odafigyelni, hogy milyen módszerrel próbálunk jobb közérzetet teremteni. Gyakran előfordul, hogy elutasítják azokat a kezdeményezéseket, melyek a vezetőség részéről érkeznek elsősorban azért, mert itt a primitívebb szükségletek dominálnak, mint például a létfenntartás vagy biztonságérzet. Amíg ezek nincsenek kielégítve, nem érdemes mondjuk mosolyversenyt rendezni – mondta Vajda, kiemelve, hogy mindezek ellenére itt is javítható a hangulat egyszerű intézkedésekkel, mint például a zenehallgatással.Fülöp Emese szerint arra is fontos figyelmet szentelni, hogy ha munkaidő alatt, vagy munkaidő vége felé az irodában szervezzük ezeket a tevékenységeket ne zavarjuk azokat, akik még dolgoznak. Nem szabad túlzásokba sem esni, mert ha túl gyakoriak a programok, amelyeket szabadidőben szervezünk, csökkenhet az érdeklődés, és a kolléga inkább úgy dönt, hogy a családdal tölti a délutánt vagy a hétvégét – figyelmeztet a szakember.

Negatívumok?

A The Economist szerint továbbá a vidámság említett kultuszát három elv irányítja: felhatalmazás, elkötelezettség és kreativitás. Azonban a felmérésekből kiderül, hogy a dolgozók csak 20%-a teljesen elkötelezett munkahelyének, és még kevesebben kreatívak. A vállalatvezetők pedig úgy gondolják, hogy a móka varázsütésre elkötelezett, találékony munkatársakat fog teremteni. A gond azonban, hogy amint a vidámság a vállalati stratégia részévé válik, megszűnik annak lenni és az ellenkezőjévé válik.

A másik gond a vicc-divattal, hogy rengeteg kényszerrel jár alkalmazása, a kötelező jókedv pedig igen ritkán okoz alkalmazotti hűséget. A következő negatív pont pedig a célban rejlik: gyakran nem az alkalmazottak boldogsága a célkitűzés, hanem az a látszat, hogy jobbak vagyunk mint mások, vagy éppen a csapatépítés mögött megbúvó termelékenységnövelési terv.

Vajda szerint is vigyázni kell a mértékkel: amennyiben a hangsúly teljesen áttevődik a munkáról a szórakozásra, a teljesítmény nyilván csökkenni fog. Ez a helyzet megfigyelésem szerint gyakoribb állami intézményeknél, ahol kisebb a nyomás a vezetők részéről, mint a privát szférában.

Továbbá fontos az eszköz: jókedvet eredményez egy fizetésemelés híre, de pár pohár tömény ital elfogyasztása is munkaidőben. A teljesítmény azonban különbözni fog.

Egy másik dolog amivel számolni kell az adaptáció. Az alkalmazottak nagyon könnyen megszokják a hangulatemelést célzó tevékenységeket: amennyiben ezek gyakoriak, rövid idő után természetessé válnak és már nem okoznak örömöt.

Jókedv = teljesítménynövelés?

Kérdés, hogy bizonyított-e, hogy ha valaki jókedvvel dolgozik, hatékonyabb is a munkája? Vajda Mihály szerint léteznek kutatások, amelyek pozitív összefüggést tártak fel a hangulat és teljesítmény között bizonyos munkakörök esetében. Például kimutatták, hogy az eladási igazgatók beosztottjainak eredményeit befolyásolja, hogy főnökük éppen milyen passzban van.

Ugyanígy csoportmunkában is jobb eredményeket érnek el a tagok vidám légkörben. Általában elmondható, hogy olyan foglalkozások esetében, amelyek ügyfelekkel való kapcsolatot vagy csoportmunkát feltételeznek létezik összefüggés a teljesítmény és jókedv között, az egyéni munka esetében nem mindig lehet ilyen kapcsolatot leírni.

Mivel ösztönözhető a romániai munkaerő?

A megkérdezett HR szakemberek szerint Romániában a leggyakrabban használt motivációs eszköz még mindig a pénz, de egyre inkább kezdenek más módszerekhez is folyamodni a munkáltatók. Elmondásuk szerint a hazai alkalmazottak többségénél a pénz a fő motivátor, az összes többi akkor kezd fontossá válni, miután a fizetés egy biztos és kényelmes megélhetést biztosít.

Nagy számban léteznek még olyan cégek, ahol a motivációs csomag kizárólag anyagi jellegű (pl. fix összeg + juttatások). Bizonyos munkakörök esetében (menedzserek, eladási ügynökök) ma már alapkövetelmény az autó, mobiltelefon vagy laptop, gyakran engedélyezik ezek magáncélra történő használatát is bizonyos megszorítások mellett – mesélte Vajda Mihály.

A szakértő elmondta, hogy kevesebb mint 2 éve a cégek nagy előszeretettel küldték alkalmazottaikat csapatépítő programokra, például paintballozást szerveztek nekik. Azonban a növekvő gazdasági gondok arra kényszerítették őket, hogy olcsóbb és kreatívabb eszközök után nézzenek.

Egyes vállalatok honlapjukon mutatják be a csapatot vagy céges blogot vezetnek, ahova felkerül a Hónap alkalmazottja vagy bárki, aki jól teljesít. Az ilyen erőfeszítések viszonylag alacsony költségek mellett motiváló értékűek lehetnek. A cégen belüli sportrendezvények (foci-, kosárlabda-bajnokság), amelyek főleg nagyobb vállalatoknál népszerűek, szintén növelik a cég iránti hűséget.

Megemlíthetjük még: közös előszilveszterezést, ami lehet egy céges buli pár nappal az év vége előtt, vagy akár céges pizzázás, pezsgőzés egy nagyobb projekt sikeres lezárása után, fitnesz- vagy úszóbérlet, élet- illetve egészségbiztosítás stb.

Elmondható tehát, hogy ha figyelembe vesszük az eltérő igényeket és vigyázunk, ne essünk át a ló túlsó oldalára, hatékonyan alkalmazható a jókedvhez kötött alkalmazotti ösztönzés.