Mi vár az egyéni vállalkozókra?

Úgy látszik, hogy a kormány nem elégszik meg az egyéni vállalkozók életének megkeserítésével: adósztrájk ide vagy oda, jövőre duplájára emelné a járulékok mértékét. A múlt csütörtökön vitára bocsátott kormányrendelet-tervezet szerint a jelenlegi, összesen 16,5%-ot kitevő járulékok arányát 35%-ra emelnék. A nyugdíjjárulék január elsejétől 10,5%-ról 24,43%-ra nőne, az egészségügyi hozzájárulás 5,5-ről 8,35-re, a munkanélküli segélyalapba fizetett járulék pedig 0,5%-ról 0,78%-ra. A bevételei után az összes illetéket a munkavállalónak kellene fizetnie. Ioan-Nelu Botiş munkaügyi miniszter szerint az adónövelés teljesen helyénvaló. A munkaadókat tömörítő érdekvédelmi szövetség szóvivője, Dan Matei Agathon azonban kifejtette, a növelést semmi nem indokolja, sem gazdasági, sem politikai, sem szociális szempontból nem hozna javulást. A válságból kilábalni csakis nagyméretű befektetésekkel vagy az adók és járulékok csökkentésével lehet. Agathon a pénzügyi és munkaügyi tárca képviselőitől azt kérte,

a járulékokat ne az embereknek kelljen befizetniük,

hanem intézzék azt a munkaadók. Egyébként erre vonatkozóan is tervben vannak a módosítások. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy amennyiben elfogadásra kerül az új sürgősségi kormányrendelet, a munkaadó fogja majd visszatartani a szerzői jogdíjból és civil szerződésekből származó jövedelem után fizetendő egészségbiztosítási-, nyugdíj- és munkanélkülisegély-járulékot. Így a kedvezményezettek nem kell havonta a biztosítóházakat járják, kiállják a sorokat és letegyék a nyilatkozatokat. Sulfina Barbu PDL-képviselő szerint azonban a járulékok megkétszerezéséről szóló tervezetet eddig nem látta a kormány, és nem kapta meg a miniszterelnök beleegyezését sem. Egyébként pedig ő személy szerint nem adná rá áldását, ameddig nem született meg Románia három évre szóló adózási terve. Ehhez azonban szükség van az összes olyan tényező vizsgálatára, amely a munkaerőre, a KKV-szektorra vagy éppen a foglalkoztatás ösztönzésére hat. Pál-Antal Ildikó adószakértő szerint azonban sok egyéni vállalkozónak nincs más választása, fizetnie kell, hogy továbbra is dolgozni tudjon. Magyarországon jellemző például, hogy az egyéni munkavállalók járulékterhe

közel megegyezik az alkalmazotti viszonyból eredőkkel.

Úgy látszik, ez a tendencia nálunk is, hiszen ha bevezetik a tervezett módosításokat, majdnem akkora járulékot kell fizetni az önálló jövedelemre, mint a normál bérre – mondta az adótanácsadó, hozzátéve, hogy kérdéses még az intézkedés gazdaságra kifejtett hatása. Nem fog feltétlenül a feketegazdaság elburjánzásával járni a járulékemelés, ugyanis akinek eddig megvolt rá a lehetősége, hogy feketén dolgozzon, már megtette. Sok esetben azonban nem lehet kikerülni a szerződéskötést és számlanyújtást, például az újságíróknak fizetett szerzői jogdíjak esetén. Arra a kérdésre, hogyan valósulna meg a járulékok visszatartása, Pál-Antal Ildikó elmondta, hogy csak a szerzői jogdíj és civil szerződések esetén elképzelhető ez a megoldás. Ebben az esetben a munkaadó

a nettó összeget adná oda szerződőpartnerének,

a járulékot pedig ő fizetné be a biztosítókhoz. A kedvezményezett személy pedig év végi adóbevallásakor egy nyilatkozatot tenne le a cég által befizetett járulékokról. A PFA-k esetében viszont ez a módszer csak bonyodalmakat okozna, ők ugyanis számlát adnak a nyújtott szolgáltatásról. Itt egyszerűsíteni kellene a befizetési folyamatot: minden járulék esetén negyedévente kéne az előre felbecsült jövedelemre fizetni, hasonlóan az egészségbiztosításhoz. Év végén pedig korrigálnák azt a megvalósított jövedelemmel. Az egyéni vállalkozók oldaláról Karádi Katalin válaszolt a Transindex kérdésére, aki több PFA-könyvelésével is foglalkozik. Személyes véleménye szerint elsősorban azért lenne butaság bevezetni a járuléknövelést, mert a romániai IT iparág nagy része ezekre az engedéllyel rendelkező magánszemélyekre alapszik. Amennyiben pedig ekkora járulékokat vezetnének be, az valószínűleg

negatívan befolyásolna a vállalatok megítélését

a romániai adórendszerrel kapcsolatban. Felmerülnek emellett az örökös problémák: 1. nem lehet hosszú távra tervezni, mivel rendkívül instabil a gazdasági környezet, folyamatosak az adóváltoztatások; 2. így már nem lenne olyan kedvező az adózás Romániában, ami arra késztetheti a cégeket, hogy továbbálljanak. Karádi véleménye szerint ezzel az intézkedéssel többet veszíthet, mint nyerhet az államkassza, illetve az egészségügyi- és nyugdíjkassza. Amit még szem előtt kell tartani, hogy azért nem lenne annyira vészes a szituáció. A PFA-k nagy része ugyanis jövedelemnormák (norma de venit) alapján adózik, tehát nem a valós jövedelmük szolgál a járulékok kiszámításának alapjául, hanem a helyi pénzügy által megállapított összeg, ami szinte minden esetben alacsonyabb a ténylegesen realizált jövedelemnél. Igazából még létezik ez a jövedelemnorma, megéri PFA-ként adózni. Abban az esetben, ha ez megszűnik, kell majd komolyabban elgondolkozni, hogyan tovább – magyarázta a szakértő. Nagyon sok esetben az egyéni vállalkozások adókikerülés céljából voltak létrehozva – mutat rá Juhász Jácint gazdasági szakértő. – Valamilyen szinten jogos azokkal szemben, akik alkalmazva vannak, teljes jövedelmüket bevallják és fizetik rá az összes járulékot, hogy a másik kategória, aki megpróbál kibújni a kötelezettség alól, azok is állják ezentúl a terheket – tette hozzá. Természetesen egy részük pont azt csinálja, amiért létrehozták őket: mini-vállalatokként működnek, mellőzve a jogi személyiséggel járó adminisztrációt és bürokráciát. Ezek a kisvállalkozók valamilyen

létfenntartó tevékenységet végeznek,

számukra mindenképpen negatívum lesz a járulékemelés, és a tevékenységük kevésbé lesz versenyképes, figyelmeztet Juhász. A kérdés mindig az, hogy ezért cserébe mit fognak kapni az egyéni vállalkozók: amennyiben ők is teljes mértékben jogosulttá válnak a nyugdíj- vagy egészségügyi szolgáltatásokhoz, akkor biztosításként tekinthetünk erre a költségre. Arra a kérdésre, hogy mennyi esély van a feketegazdaság mélyülésére, Juhász Jácint bizakodónak tűnt. Véleménye szerint ugyanis van egy rész, akik eddig is félhivatalosan kapták a pénzt, ugyanis az egyéni vállalkozói szerződések mögé rejtették a valós munkaszerződéseket. Ezek nyilvánvalóan törvényellenesek voltak, hiszen az adótörvény úgy rendelkezik, hogy ha egy tevékenységnek az a célja, hogy csökkentse az adóterheket,

akkor az egyértelműen adócsalásként értelmezhető

és büntetendő, függetlenül a formától és a jogilag érvényes eszközöktől. A kérdés inkább az, hogy lesznek-e olyan egyéni vállalkozók, akik valóban egyéni vállalkozók, és a többletköltségek miatt kell majd lemondaniuk tevékenységükről. Ez a veszélyesebb a gazdaság számára. Ezeknek a számát, súlyát megbecsülni azonban nagyon nehéz, hiszen arra vonatkozóan nincs hivatalos statisztika, hogy ki működtet egyéni vállalkozást úgymond adókikerülés céljából. Ugyanígy kellemetlen ez a szerzői jogdíjakból jövedelmet szerző személyekre is, mint ahogy kellemetlen volt az is, hogy egyes alkalmazottakat kirúgtak, másoknak a fizetését vágták le. Ez sajnos benne van egy válságfolyamatban – mondta a közgazdász.