Adózási útmutató egyéni vállalkozóknak, szabadfoglalkozásúaknak

Augusztus másodikán a kormány elfogadta az adótörvénykönyv módosításának alkalmazási szabályzatát, amelyben részletesen kifejtik, milyen normák szerint adózunk idén. A legnagyobb homály az egyéni vállalkozókat és a szabadfoglalkozást gyakorlókat övezte, hiszen a törvénymódosítás új fogalmakat vezetett be magyarázat nélkül, szélesítette a járulékfizetési alapokat, de nem tudtuk meg, ki és mennyit kell fizessen jövedelme után. Pál-Antal Ildikó adótanácsadó segítségével kibogoztuk a szálakat.

Jövedelemadó

A jövedelemadó-alapját az egyszeri pénzforgalmi könyvvitelből állapítják meg, ez a tárgyévi bevétel és kiadás különbözete. Ebből levonják a nem adóköteles jövedelmeket, és hozzáadják a le nem írható költségeket. A teljes mértékben vagy részlegesen leírható költségek megegyeznek a társasági adó kiszámításánál figyelembe vett alapelvekkel. Az adóelőleg alapja a tavalyi év megvalósított adózandó jövedelme, vagy az előzetes adóbevallás, a veszteség 5 évig leírható. Kivételt jelent, ha valaki meghatározott fix jövedelemnorma szerint adózik, amely független a megvalósított jövedelemtől. Opció kérdése áttérni a tételes költségelszámolásra. Például az informatikai szolgáltatások, vagy turisztikai közvetítés esetén a tevékenységről nem kell nyilvántartást vezetni. Az adó nagysága minden esetben az adózandó jövedelem 16%-a. A befizetési határidő: előleg formában negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának 15. napjáig, valamint az éves adókivetéstől számított 60. nap. Az éves adóbevallást a következő év május 15.-ig kell letenni.

Járulékfizetés

– Egészségügyi biztosítás A járulékalapot a havonta kiszámolt tényleges adóalap jelenti, a járulék nagysága 5,5%. A befizetési határidő megegyezik a jövedelemadóéval, tehát előleg formában negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának 15. napjáig kell befizetni, valamint az éves adókivetéstől számított 60. nap. – Munkanélküli segélyalap Hasonló a helyzet a munkanélküli segélyalapba fizetendő járulékkal is, különbség, hogy a járulék nagysága 0,5%, a befizetést pedig havonta, a következő hónap 25.-ig kell eszközölni. – Nyugdíjbiztosítás A járulékalap itt is a havonta kiszámolt adóalap, a járulék nagysága 31,3% = 10,5% + 20,8%, azonban ha az adófizetőnek van munkaszerződése is, akkor csak 10.5%-ot kell fizetnie. Fizetni itt is havonta kell, határidő a következő hónap 25.-e.

Adminisztrációs kötelezettségek

Kötelező a cégnyilvántartási és adóhatósági bejegyzés, az előzetes adóbevallás letétele, a bejegyzéstől számított 15 napon belül, az adóelőleg befizetése negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának 15. napjáig, az egészségügyi biztosításra vonatkozó bevallások letétele negyedéves, valamint évi rendszerességgel és a járulékok befizetése, a társadalombiztosításra vonatkozó bevallások letétele havi rendszerességgel és a járulékok befizetése, az éves adóbevallás letétele a következő év május 15.-ig és annak befizetése, továbbá a havi könyvvitel végzése a járulékok helyes kiszámolása, bevallása és befizetése érdekében.

Maximális értékhatárok

Az újonnan megjelent adózási jogszabály szerint az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a 10,5%-os társadalom-biztosítás, a 5,5%-os egészségbiztosítási járulék és 0,5%-os munkanélküli segély hozzájárulás. Ezen járulékok havi maximális alapja az országos átlagbér ötszöröse (1 836x5= 9 180 lej). Tehát abban az esetben, ha a havi adózandó jövedelem 9 180 lej felett van, akkor a fent megnevezett járulékok maximális havi értéke 1 515 lej (9 180 x16,5% = 1 515 lej). Ugyanakkor ha ennél kevesebb jövedelemre tesz szert a vállalkozó, a hozzá tartozó teljes járulékot köteles kifizetni.

Alkalmazott vagy egyéni munkavállaló?

A még érvényben levő társadalombiztosítási jogszabály szerint az egyéni vállalkozó köteles szerződést kötni az állami nyugdíjpénztárral 31,3%-os (10,5%+20,8%) társadalombiztosítási járulék fizetésre. A járulékfizetési alapnak nincs minimális értékhatára.

A két jogszabály előírásainak következményeként 2 alapesetet különböztethetünk meg:

– egyéni vállalkozó, akinek nincs munkaszerződésből származó jövedelme, ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék 31,3%.

– illetve azt az egyéni vállalkozót, akinek van munkaszerződésből származó jövedelme is, ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék csak 10,5%.

Az alábbi táblázat olyan egyéni vállalkozó adókötelezettségeit ábrázolja, akinek nincs munkaszerződésből származó jövedelme.A számításokat a következőképpen végeztük el. A PFA esetében az adózandó eredmény 30 000 euró x 4,2 = 126 000 lej, havonta 10 500 lej, ami nagyobb mint a maximális járulékalap értékhatár, tehát:

– egészségügyi biztosítás 9 180 lej x 12 x 5,5 % = 6 059 lej / 4,2 = 1 443 euró

– nyugdíjbiztosítás 9 180 lej x 12 x 31,3 % = 34 480 lej / 4,2 = 8 210 euró

– munkanélküli segélyalap 9 180 lej x 12 x 0,5 % = 551 lej / 4,2 = 131 euró

A járulékfizetési kötelezettségek elszámolhatóak az adóalapból, ezért a 4 800 euró adó csökkenthető 1 566 euróval (30 000 – 8 210 – 1 443 – 131) x 16% = 3 234 euró.

A cég esetében a társasági adó 30 000 x 16% = 4 800 lej, az osztalékadó (30 000 – 4 800) x 16% = 4.032 lej, az egészségügyi biztosítás (30 000 – 4 800) x 5,5 % = 1 386 lej.

Az egyedi tulajdonosnak kötelező az egészségügyi pénztárral szerződést kötnie az osztalék jövedelme után, abban az esetben, amikor nem származik munkaviszonyból járulékbefizetési kötelezettsége. Az osztalék után nyugdíjbiztosítási kötelezettség nincs.

A harmadik variánsban, az egyedi tulajdonosnak kötelező a nyugdíjpénztárral szerződést kötnie abban az esetben, amikor nem származik munkaviszonyból járulékbefizetési kötelezettsége. A társadalombiztosítási járulék befizetése kötelező, de a nyugdíjpénztárral kötött szerződés értéke nincs szabályozva, tehát lehet egy minimális összeg is. Minimális összegként 50 euró x 12 hónap =600 euróval számoltunk.

– adózandó eredmény 30 000 euró – egészségügyi biztosítás 30 000 x 5,2 % = 1 560 euró a társaság kötelezettsége – egészségügyi biztosítás (30 000 – 4 800) x 5,5 % = 1 386 euró az egyén kötelezettsége

Az egyebeknél van a táppénz hozzájárulás (0,85%), munkabaleseti hozzájárulás (0,2%), munkakönyvek nyilvántartási díja (0,75%) és a bér-garanciaalap hozzájárulás (0,25%).

Egy lehetséges kombinált struktúra lehet a következő:

Egyszemélyes társaság, SRL létrehozása és azon belül egy minimális havi összegre munkaszerződés megkötése. Például 300 euró bruttó bérre, ez így nézne ki:Ha bérjellegű jövedelmet valósít meg a tulajdonos, akkor az osztalék egészségügyi biztosítás járulékmentes. Előnye, hogy van nyugdíjbiztosítás, de az osztalék után nem kell egészségügyi biztosítást fizetni. A fenti variánsok figyelembe vételével a legolcsóbb megoldás az egyedi tulajdonosi jövedelem-szerzés volna (indemnizatie administrator vagy indemnizatie asociat unic). Viszont a nyugdíjbiztosítás minimális, tehát az ebből származó jövőbeli, közvetett haszon is minimális – figyelmeztet Pál-Antal Ildikó.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a jelenlegi járulékbefizetések mellett melyik variáns hoz nagyobb hasznot a jövőre nézve, akkor a PFA-s variánst ajánlom, mert míg a nettóban 5 474 eurós a veszteség az egyedi tulajdonosi variánshoz képest, addig a nyugdíjbiztosítási járulék befizetés 8 022 euróval több. Persze akkor volna teljesen meggyőző ez az érv, ha meg lehetne saccolni, hogy a 8 022 euró járulékbefizetés mekkora összegű majdani nyugdíjat jelentene.Tehát a kérdés leegyszerűsítve: mi ér többet – megtakarítani évente 5 474 eurót és az összeget félretenni öregségünkre (befizetni magánnyugdíj alapba, befektetni stb.) vagy elkölteni évente 5 474 eurót és reménykedni, hogy az évi 8 022 euró állami járulékbefizetés során folyósított nyugdíj legalább fedezi a mostani többletköltségeket?

Pál-Antal Ildikó figyelmeztett arra is, hogy a fent említett járulékokat minden jövedelemre kell fizetni, és akorábbi hírekkelellentétben nem mentesülnek ezalól azok, akik fakultatív nyugdíj- vagy egészségügyi biztosítást kötnek.

Létezik még egy kivétel: amennyiben a nem-alkalmazotti viszony keretében dolgozó személy alkalomszerűen (nem állandó gyakorisággal) végez egy tevékenységet – például megír egy könyvet – az abból származó jövedelemre nem kell az állami járulékokat fizetnie. Ez a „kedvezmény” akkor lép életbe, ha az illető személy emellett még rendelkezik bérjellegű jövedelemmel is – olvasható az alkalmazási szabályzatban.