Adónövelés kilátásban

Az IMF kedden azt kérte a kormánytól, hogy a hozzáadott értékadóját 24%-ra, a társasági nyereség-, illetve jövedelemadót 20%-ra növelje. A pénzügyminisztérium jelenleg négy adónövelési tervezetről tárgyal a nemzetközi pénzintézet képviselőivel – tehát szinte bizonyosra vehető, hogy növekedni fognak az adók, kérdés, hogy mikor és mennyivel. Történik mindez röviddel azután, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter biztosított mindenkit: nem áll a kormány szándékában az áfát növelni. Kormányzati források szerint az IMF 4%-os profit- és jövedelemadó növelést, illetve 5%-os áfakulcs emelést kér cserébe azért, hogy a kötelezően teljesítendő 5,9%-os GDP arányos deficitszinten 1%-ot enyhítsen.

Az alkudozás azonban tovább folyik.

A Gândul szerint az IMF nagyon rugalmatlan az alkalmazandó intézkedések tekintetében, és az adóemelésen kívül nem lát más megoldást a deficitcsökkentésre. A miniszterek által javasolt egyéb megszorító lépések, mint a közalkalmazottak fizetetlen szabadságolása, nem nyerték el az IMF képviselőinek bizalmát. Kételkednek ugyanis, hogy egyáltalán gyakorlatba ültetik-e ezeket az intézkedéseket, illetve ha mégis, kérdéses, hogy ezeknek még az idén érezhető lesz-e a fiskális hatása. Továbbá az IMF nem fogadta el a differenciált áfakulcs és a progresszív adóztatás javaslatát sem. A miniszterek tarsolyában több áfanövelési tervezet van: az első szerint júliustól 22%-ra emelnék a hozzáadott értékadót, a másik szerint ezt 2011-ig elhalasztanák. Tény: a politikai vezetők inkább a kibúvókat keresik és alkudozásokba bocsátkoznak a kötelezően teljesítendő deficitszint megemeléséről, mintsem hogy valódi, de népszerűtlen lépéseket foganatosítanának a kiadások csökkentése érdekében. A közalkalmazottak nagyarányú elbocsátásáról beszélnek, miközben a statisztikai adatok szerint számuk folyamatosan növekszik, az állami vállalatok elbocsátásai fiktívek, az adók behajtási rendszere továbbra sem tekinthető hatékonynak. A tárgyalások folyamán az IMF képviselői kihangsúlyozták, hogy már az első negyedévben is túl nagy rés keletkezett a remélt és a ténylegesen megvalósult állami bevétel között. Emellett a nemzetközi pénzintézet nagyon szigorú lépések megtételének szükségességére figyelmeztetett, amelyek elmulasztása akár az egyezmény felbontását is maga után vonhatja.

Terveznek?

Már hétfőn este napvilágot látott egy sürgősségi kormányrendelet, amely az Adótörvénykönyv módosítását célozza. A dokumentumban foglaltak szerint a kormány választhat, hogyan csökkenti a deficitet: növeli az áfát, megemeli a profit- és jövedelemadót, vagy ezeket együtt alkalmazza – mondta Dan Radu Ruşanu PNL szenátor. Az új törvény 25%-os adóval sújtaná a havonta 4000 lej fölött kereső személyeket (hozzáadva a 640 lejt, amely a 4000 lej 16%-ának felel meg), illetve a társasági profitadót is hasonlóan 25%-ra emelné, abban az esetben, ha a cég előző évi nyeresége meghaladja a 20 millió – vagy 40 millió – lejt. A tervezet második variánsa abban az esetben növelné meg a profitadót, ha a vállalat jövedelmezőségi rátája meghaladja a 9 vagy 15%-ot. Emellett a dokumentum rendelkezik még a helyi adók és illetékek megduplázásáról. A munkáltatók szövetsége szerint a nyereségadó ilyen arányú emelésének katasztrofális következménye lehet, a gazdaság összeomlásához vezethet.

Ismét a dilemma: növekedés vagy megszorítás?

Az igazi művészet megtalálni a kettő összhangját. Elképzelhető ez egy olyan országban, ahol nincs belső tartalék, amit fel kellett volna halmozni a gazdasági növekedés időszakában? Az IMF idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzése már így is csak 0,8%, a tavaly decemberben becsült 1,3% helyett. Azonban egyre több szakértő vélekedik úgy, hogy Románia idén sem kerül ki a recesszióból, optimistább számítások szerint is csak kevéssel haladja meg a nullát a GDP éves növekedése.

Adónövelés számokban

Az állam tavaly 34,2 milliárd lejt bevételezett áfa formájában. Ha a jelenlegi 19%-os ráta 24%-ra emelkedne, az államháztartás többletbevétele elérné a 9 milliárd lejt a következő 12 hónapban. Ugyancsak tavaly a társasági nyereségadóból és személyi jövedelemadóból 30,4 milliárd lej bevételre tett szert az állam, ha pedig a jelenlegi 16%-os kulcs 20%-ra nőne, a bevétel 7,6 milliárd lejjel növekedne. Összesen tehát 16,6 milliárd lejjel emelkedne a költségvetés bevétele, ami közel 10%-át jelentené a teljes állami bevételnek és 3,3%-át fedné le a GDP-nek – derült ki a Hotnews számításaiból. Még ha nem is növekednének a bevételek egyenes arányban az adókulcsok emelkedésével – mert esetleg megnövekedne az adócsalás kockázata, esetleg több cég kényszerülne bezárni kapuit – a realizálható bevétel akkor is óriásira duzzadna. Nem is lenne gond ezzel, ha ezt az összeget hosszú távú beruházásokba fektetnék, amelyek valóban serkentenék a gazdaságot. Azonban ezt nehéz elképzelni egy olyan országban, ahol az állami kiadások közel 80%-a társadalombiztosításra, segélyekre, bérekre és nyugdíjakra megy el.

Milyen hatásai lennének az adónövelésnek?

Technikai értelemben az áfaemelés a végső fogyasztókra hat, egyes cégek azonban kreatívabbakká válhatnak az áfaelszámolás tekintetében. Az áfanövelés a termelőket is produktivitásuk mérséklésére kényszerítheti, szűkebb fogyasztói réteget próbálva kielégíteni. Ezáltal a vállalatok tevékenységük szűkül, profitjuk csökken, ami kevesebb adóbevételt jelent az államnak. A többletteher pedig akár a cégek bezárását is maga után vonhatja, ami újabb elbocsátásokat szül a magánszférában.

Magyarország példájából kiindulva: 2009 július elsején emelték 20%-ról 25%-ra az áfát, a kiskereskedelmi forgalom ennek hatására 2,5%-kal esett, az árak pedig nőttek, a tavalyi évet az ország uniós szinten a legmagasabb éves inflációval (5,6%) zárta. A bérek esetén a hatás feltérképezése még egyszerűbb: kézbe kapott fizetésed egy részét fogod, és átutalod az államkasszába.

Juhász Jácint gazdasági szakértő a Transindex kérdésére elmondta, hogy az áfa és jövedelemadó növelés egyértelműen a fogyasztás csökkenését fogja maga után vonni. Nagyon egyszerű a képlet: az emberek vagy megtakarítják a pénzüket, vagy elköltik. Ha kevesebbet költhetnek, akkor ez valamilyen szinten a fogyasztást fogja visszavetni, ha csak nem a megtakarítások csökkenésével párosul.

A kamatlábak állandó jellegű csökkenése még azt is előidézheti, hogy a megtakarítások rovására fogják fenntartani az emberek a fogyasztásukat, ami elég rossz, mert jelenleg alacsony a megtakarítási rátánk. A profit- és személyi jövedelem erősebb megadóztatása hasonlóan a fogyasztás visszaesését váltja ki a gazdasági szakértők szerint.

Mindamellett meg kell jegyezni, hogy a költségvetés finanszírozására valamilyen megoldást találni kell. Ez gyakorlatilag az egyetlen megoldás, mást nehéz elképzelni, hiszen a költségeknek a csökkentése úgy néz ki, hogy megoldhatatlan: nem tudja felvállalni sem a kormány, sem a parlament.

Bármennyire is hangoztatják az újságok, hogy el kell bocsátani nem tudom, hány ezer embert a közszférából, egyetlenegy párt sem állt ki emellett. Valószínűleg egy ilyen törvényt a kormány sem tudna belsőleg megszavazni, de a parlament sem helyeselne. Tehát az egyetlen megoldás ebben az esetben az marad, hogy az állami jövedelmeket növeljük, azt pedig csak és kizárólag adónöveléseken keresztül lehet elérni.

Romániában lesz a legmagasabb áfa uniós szinten

Ha a kormány elfogadja az IMF javaslatát az áfa 25%-ra történő emeléséről, Romániában lesz a legmagasabb hozzáadott értékadó az EU-ban, Svédország, Dánia és Magyarország mellett.

Forrás: hotnews, zf, money.ro