Két adótörvénykönyv módosítás egy hét alatt: mindkettő szinte ugyanazt takarja, csak kicsit más formába csomagolták az áfafizetéssel kapcsolatos „új” ötleteket.
Szerdán a szenátus egy újabb, az adótörvénykönyv módosítását célzó törvényjavaslatot szavazott meg, amelynek egyik kezdeményezője Frunda György szenátor. A javaslat szerint az Áfa kifizetése az állam fele csak azután kell történjen, miután a számla értékének a bevétele megtörtént. Frunda szerint ez növelné a cégek likviditását, törekedve az állam és a gazdasági szereplők közti egyensúly elérésére. Varujan Vozganian PNL képviselő a javaslat támogatása érdekében kiemelte, hogy ezáltal hatékonyabbá lehetne tenni az adók begyűjtését, ami növelné az állam bevételeit. Tavaly január-február periódusban 6,6 millliárd eurót gyűjtött be Áfa formájában az állam, ez az érték 2010 első két hónapjára 5,4 milliárd euróra csökkent. Ez 19%-os csökkenést jelent 2009-hez képest. A végső döntéshozás az ügyben a képviselőházra vár. Ez azonban már nem az első, hasonló célú törvénytervezet, amit a szenátus egy héten belül elfogadott. A március 23-án elfogadott javaslat értelmében az Áfa kifizetése a számla bevételezését követő 30 napon belül kell megtörténjen. Első ránézésre tehát csak a kifizetési határidő hossza különbözik, és a szenátus következetlenségét tükrözi, hogy két hasonló tervezetnek is zöld utat engedett. A javaslatokat ugyanazzal az érvrendszerrel támogatják, és ugyanazokat az ellenérveket hozzák fel ellene. A kiemelt pozitívumok: cégek cash-flow problémájának a kezelése, fizetésképtelenségük mérséklése, ezáltal pedig a vállalati szféra ösztönzése. Negatívumok pedig az adócsalás kockázatának fokozódása, csökkenő Áfából származó állami bevétel, könyvelők és ügyvezetők munkájának megnehezítése.
Emellett érdekesnek tűnt, hogyan történne a gyakorlatban az áfafizetés a javasolt rendszer szerint. Frunda György a Transindex nek elmondta, hogy míg az első tervezet csak egy fizetési halasztást jelent, az általa kezdeményezett módosítás szerint az áfafizetés konkrétan a számla ellenértékének kifizetésekor történne meg. Így amikor a vásárló rendezi számláját, a hozzá tartozó áfát automatikusan átutalja az államnak.
Továbbá Frunda szerint a március 23-án elfogadott tervezet nem azt mondja ki, hogy a számla inkasszóját követő 30 napban kell kifizetni az Áfát, hanem a számla kibocsátásától számított 30 napban kell ez megtörténjen.
Hogy tisztábban lássunk, megkérdeztük Pál-Antal Ildikó adótanácsadótól, hogy mi a két jogszabály-módosítás lényege, és miben áll a különbség. A legutóbb elfogadott tervezet értelmében például ha egy márciusi számla ellenértékét áprilisban bevételezi a társaság, a befolyt pénzhez tartozó Áfát az áprilisi hónapra vonatkozó Áfa-bevalláshoz jegyzi be. Ezt egészen május 25.-ig kell bevallja, és ez a kifizetési határidő is.
A korábbi, március 23.-i javaslat szerint ha egy márciusi számlát áprilisban inkasszál a társaság, a befolyt pénz Áfáját az áprilisi hónapra vonatkozó Áfa bevalláshoz kell bejegyezze. Ezt szintén május 25.-ig kell bevallja, azonban a befizetési határidő a számla bevételezésétől számított 30 nap.
Ezután tovább gondolkodhatunk, vajon mi értelme és gyakorlati haszna volt a második javaslat megalkotásának, és főleg elfogadásának.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás