Mit tehetünk, ha nem fizet az adós?

A válság alatt nem csökkent az ügyvédi irodák bevétele, a hangsúly azonban áthelyeződött az adósságkezeléssel kapcsolatos ügyekre – mondta el Dr. Veress Emőd ügyvéd a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kedd esti előadásán, amiben arra kereste a választ, hogy mi a román jog által biztosított hitelező védelmi eszközrendszer. A továbbiakban az ő előadásából válogattunk ki néhány hasznos tanácsot. Az adósságkezelés jogi eszközrendszerét három kategóriába sorolhatjuk: egyszerűsített, rendes és fizetésképtelenségi eljárás. Az elsőt 2001-ben foganasították, és ez adott először lehetőséget a hitelezőknek, hogy gyorsan, végrehajtható jogcímhez jussanak. Ezzel az eljárással csak akkor lehet kötelezni az adóst a kifizetésre,

ha létezik valamilyen okirat,

amelyben az elismeri a követelés létét és összegét. Az eljárás előnye a gyorsasága mellett az, hogy viszonylag olcsó: a bélyegilleték 39 lej, az állam irányába nincs semmi további fizetnivaló. Ha az adós pert vesztett és fizetésre kötelezték, csak egyetlen védekezési lehetősége van: semmisségi kérelmet nyújthat be – azonban ezt ugyanaz a bíróság tárgyalja, ami az alapkérést is, és ritkán történik meg, hogy ugyanaz a bíróság másodjára másképp dönt.Ezeket az ügyeket két szinten tárgyalják: a 100 ezer lej alatti követeléseket helyi szinten, a bíróságok szintjén, az efölötti összegekről megyei szinten, a törvényszék szintjén döntenek.

Ezt nem lehet akkor alkalmazni, ha nincs olyan dokumentum, amelyben az adós elismerte a tartozást. A cégek gyakran nincsenek eléggé felkészülve arra, hogy a megfelelő dokumentumokat biztosítsák az esetleges jogviták esetére. Gyakori eset, hogy a cégek keretszerződést kötnek, ami nem tartalmaz összegeket, ez alapján szállítanak és a számlákat postán küldik. Hiába tehát az aláírt szerződés, ilyen esetben ez az eljárás nem hoz eredményt.

Ha az adós fél részéről van számla,

és azt az adós cég írta alá és rajta van a cég bélyegzője, akkor az a számla akár szerződésértékű is lehet és egyfajta adósságelismerést jelent. Ezt 2007-től kicsit megbonyolították, ugyanis könyvelési dokumentumként már nem szükséges a számlára aláírás és bélyegző, és ezek nélkül a számla bizonyítékként nem ér semmit.

Hasonlóan akkor sem alkalmazható az eljárás, ha azt megelőzően valamilyen probléma volt az adott jogviszonnyal kapcsolatban. Például ha a szállított áru ellenértéke azért nem került kifizetésre, mert a vevő minőségi problémákat jelzett az áruval kapcsolatban, a követelés vitatottnak számít. Az egyszerűsített eljárás alatt azonban nem vizsgálják, hogy rendben volt-e az áru – ezt csak a rendes, peres eljárásban lehet megoldani. Azonban csak azok a minőségi reklamációk számítanak, amelyeket az eljárás kezdete előtt küldtek ki. A másik probléma, hogy a bíróságnak ajánlott küldeményként kell közölnie az adóssal a határozatot. Az adós, ha eléggé ravasz,

és felkészült a hitelező-átverési technikákból,

akkor nem veszi át ezt a küldeményt, így meg tudja akadályozni, hogy a határozat véglegessé váljon. Kétszer értesítik, hogy várja egy levél a postán, utána visszaküldik a bírósághoz és így ezt nem lehet végrehajtani. Ezután már nincs mit tenni, a hitelező a rendes eljárást kénytelen kezdeményezni. Itt már az adós nem kell elfogadja a határozatot, kifüggesztik azt a cég székhelyére, és készítenek egy jegyzőkönyvet arról, hogy nem érték el az illetőt.

Annak ellenére, hogy elég könnyű kijátszani, még így is elég jó a hatásfoka az egyszerűsített eljárásnak. Az illetékköltség is komoly tényező lehet, mivel a rendes eljárásnál már érték szerint határozzák meg az illetékbélyeg lerovását, ami egy normál adósságnál lazán elérheti az 5000-10000 lejes bélyegilletéket. Továbbá az egyszerűsített eljárás 2-3 hónap alatt le tud futni.

Gyakran olyankor is ehhez az eljáráshoz folyamodnak, amikor nincsenek meg ezek az elismerő dokumentumok, hiszen előfordul, hogy az adós nem elég felkészült és rafinált. Például az első tárgyalásra küld egy olyan dokumentumot, amiben kér még egy hónapos halasztást, mert utána fizet, és ezt aláírja. Az elismerés pillanatától az egyszerűsített eljárás mehet előre, mint a gőzmozdony. Érdekes eset az is, hogy

ha a számlát már részlegesen kifizette az adós,

az a teljes számlának az elismerését jelenti, és az egyszerűsített eljárás szép eséllyel haladhat, kivéve ha az adós esetleg bizonyítani tudja, hogy a maradék törlesztés valamilyen korábbi követeléssel kapcsolatos probléma (pl. minőségi probléma) miatt maradt el.

A rendes eljárás sokkal tágabb körben alkalmazható, és a bíró dönthet másképpen, mint az egyszerűsítettben. Hátránya: lassúbb. Ha a kereskedelmi követelés mértéke 100 ezer lejt meghaladja, akkor két jogorvoslati lehetőség van, ami azt jelenti, hogy a bíróságon vagy törvényszéken elkezdett per fellebbezéssel bíróságról törvényszékre, törvényszékről ítélőtáblára és onnan a Legfőbb Semmítő és Ítélőszékre kerülhet.

Ha könyvszakértői munka, esetleg minőségvizsgálat is szükséges, és ha minden perorvoslati lehetőséggel él a vesztes fél, akkor ennek az időtartama akár 1-2 évre is elhúzódhat. Másik hátránya, hogy drága, az illetékköltség értékarányos és jelentős összegeket is elérhet, előnye viszont, hogy a bizonyításnak sokkal szélesebb körét teszi lehetővé.

A harmadik, a fizetésképtelenségi eljárás

kollektív jellegéből fakadóan az összes hitelező részvételével folyik, az illeték 120 lej. Sajnos kicsi a valószínűsége, hogy ebből az eljárásból egy kereskedelmi hitelező pénzt lásson, ugyanis itt a követeléseknek különböző rangjuk van, és a rangsornak megfelelően fizetik ki a fizetésképtelen cég vagyonából az adósokat.

Az urak a munkavállalók, akik nem kaptak fizetést, az állam, aki irányába a tartozás szintén egy magas rangú követelés, urak a bankok, és néhány nagyon szerencsés kereskedelmi hitelező, akiknek ingatlangaranciájuk volt. A normál kereskedelmi hitelezők meglehetősen hátul állnak a sorban, általában a cégvagyont az első néhány kategória felemészti.

Az eljárás a törvényszéken (megyei szinten) kezdődik, és az a hitelező kérheti, akinek legalább 30 ezer lej értékű követelése van az adós céggel szemben. Ezt a küszöböt a gazdasági válság alatt adósvédelmi szempontból növelték meg 10 ezer lejről. Az eljárás alatt arra is van lehetőség, hogy csőd helyett az adós cég átszervezésbe kezdjen, azonban ezekből kevés jár sikerrel, inkább elnyújtják az eljárás teljesítésének periódusát.

Akkor is lehet kérni a vállalat fizetésképtelenségét, amikor van pénze a cégnek, csak nem hajlandó fizetni?

A fizetésképtelenség azt az állapotot jelöli, amikor egy adós a rendelkezésére álló pénzösszegekkel nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Ha egy cégnek rengeteg pénze van a bankban, de egyszerűen nem akar fizetni, mert mondjuk nincs megelégedve a szolgáltatással, akkor ez az eljárás nem fog működni.

Mennyi idő alatt mondják ki a fizetésképtelenséget?

A fizetésképtelenségi kérés benyújtása után ezt kiközlik az adósnak, az átvételtől számítva pedig 10 napja van, hogy óvást nyújtson be. Az első tárgyaláson, benyújtott óvás hiányában egyből kimondja a fizetésképtelenséget és kinevez egy igazságügyi ügyintézőt. Ha van óvás és azt elfogadja a bíróság, akkor a rendes eljáráshoz folyamodhat az adós, ha pedig visszautasítja az óvást, akkor szintén kimondja a fizetésképtelenséget.

Természetesen itt is folyamodnak cselekhez az adósok. Törlesztéskor például egy 40 ezer lejes adósságból kifizet 11 ezret, marad 29 ezer, és ez már nem haladja meg a törvényben foglalt küszöböt, így a bíróság elutasítja a fizetésképtelenséget.

Másik csel lehet, ha a rendes eljárás hosszúságát kihasználva az adós kimenekíti vagyonát mondjuk egy másik cégbe, és ha fizetésképtelenségi eljárásra kerül a sor, akkor már nem találnak semmit. Ezt viszonylag könnyen ki lehet deríteni, mert a fizetésképtelenségi eljárás alatt visszamenőleg 120 napot nagyon leellenőriznek, 3 éves időszakot pedig elég jól leellenőriznek. Ha ilyenkor fény derül bizonyos nem tiszta ügyletekre, azok megsemmisíthetőek és jogilag támadhatóak.

Előfordulhat, hogy a hitelező nyomásgyakorlás céljából kezdeményezi az eljárást, hogy fizetésre kényszerítse adósát. Ilyenkor általában összeállítják a per elindításához szükséges iratcsomót, azt elküldik az adósnak, azzal a melléklettel, hogy 5 napon belül iktatásra kerül a törvényszéken, ha nem fizet. Ez sokkal agresszívabb, mint egy egyszerű fizetési felszólítás, és inkább taktikai, mint jogi lépés.

Mi történik, ha valóban fizetésképtelen a cég és elfogy a pénz?

Ha valóban elfogyott a pénz, a hitelezők kapnak egy határozatot, ami alapján a könyvelésből kivehetik az adott tartozást, nem bukják viszont az Áfát és a profitadót.

Az eljárás kimondásának van egy adósi szempontból nagyon jó hatása, mégpedig leállítja a kamatokat. Ha a vállalat csődvédelmet kap, leállnak az ellene folyó eljárások, mindenki beáll a sorba, hogy rangjának megfelelően megkapja követelését, illetve leáll a banki kamatok folyása. A banknak egyetlen eszköztára az ingatlangarancia, ami stabil. Továbbá a hitel általában biztosítva van, így az igazi kár a biztosítón csapódik le.

Érdekes kérdés adósságügyek esetén, hogyan lehet a pénzt esetleg az ügyvezetőn vagy a tulajdonoson behajtani. A korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetén

a tulajdonosok és az ügyvezetők nem felelnek

a társaság adósságaiért. Mégis vannak a felelősség áttörésére eszközök, ám ezeket az egyszerűsített eljárás esetében nem lehet alkalmazni.

Ez a két technika a saját váltó és a csekk által nyújtott lehetőségeket használja ki. A saját váltón ( bilet la ordin ) van egy olyan rubrika, amelyben ha valaki aláír, az váltókezességet vállal: az aláírás automatikusan kiterjeszti a váltón lévő összegre az aláíró felelősségét. Így a hitelező kedvezőbb pozícióba kerül, mivel a pénzért már a kereskedelmi társaság mellett a váltót aláíró ügyvezető is felel saját magánvagyonával.

A csekket igen gyakran nem fizetési eszközként, hanem garanciaeszközként használják, mert a fedezet nélküli csekk mögött büntetőjogi felelősség áll fent, ez a csalás egyik formája.Ha a bank úgy találja, hogy a csekknek nincs fedezete, lehetőség van arra, hogy a hitelező a követelést mint polgári fél ( parte civilă ) érvényesítse a büntetőperben.

A váltó és a csekk másik előnye,

hogy ezek végrehajtható jogcímek. A hitelező a fedezett nélküli papírral már olyan pozíciót foglal el, mintha lenne egy megnyert pere, vagy lenne egy határozat, amely kötelezi az adóst a kifizetésre, és mehet vele a végrehajtóhoz, hogy az fizesse ki a vállalat ingó vagy ingatlan vagyonából.

Azokat a személyeket, akik konkrét cselekedetükkel hozzájárultak a fizetésképtelenséghez, elég gyakran felelősségre lehet vonni. Előfordul, hogy az ügyvezető nem járt el kellő gondossággal, például a könyvelés terén, ilyenkor a céges tartozásokért a felszámoló kérheti az ügyvezetőnek a felelősségre vonását. Ilyenkor az ügyvezető tömbházlakását vagy a gépkocsiját is elárverezik, és a céges adósságok törlesztésére fordítják.

Magánszemély is élhet egy céggel szemben mind a három lehetőséggel, a harmadikat természetesen csak akkor kérheti, ha a követelése meghaladja a 30 ezer lejt. Magánszemélyre a jelenlegi jogszabályok szerint csak akkor terjed ki a fizetésképtelenségi eljárás, ha az kereskedő ( PFA, egyéni vállalkozó – intreprindere individuală vagy családi vállalkozás – intreprindere familială ).