Milyen hatásai lesznek az új adózási szabályoknak?

Jövőre új adózási szabályokkal kell szembenézzenek a mikrovállalatok, a tőzsdei befektetők és az exportőrök. A mikroválallatok jelenlegi opciója, miszerint választhatnak aközött, hogy 3%-os árbevétel utáni vagy 16%-os profitadót fizetnek, jövőre megszűnik, és kötelesek lesznek a profitjuk 16%-át befizetni az államkasszába. A tőkepiaci befektetők jövőre minden nyereséges tranzakciójuk 1%-át kötelesek előzetes adóként kifizetni. Ezt a rendelkezést 2008-ban és 2009-ben felfüggesztették, de január elsejétől újra életbe léptetik. Emellett 1% éves adót kell fizessenek az egy évnél hosszabb ideig tartott részvényeik nettó nyeresége után, illetve 16%-ot a rövid távon tartott részvény-jövedelmük után. Az exportőröket pozitívan fogják érinteni a változtatások. Leegyszerűsítik az ügylethez tartozó Áfa visszatérítését, oly módon, hogy azt az exportáló cég a román államtól kell visszaszerezze, és nem attól az államtól, ahová szállít. A két ország utólag számol el egymás közt. Utánajártunk, vajon mennyire jelentenek valós veszélyt a vállalkozások működésére illetve a tőzsde likviditására ezek az intézkedések. Elsőként egy könyveléssel foglalkozó, gyergyóditrói mikrovállalkozás tulajdonosát kérdeztük, hogyan fogja érinteni az ő, illetve az ügyfelei tevékenységét a fiskális változás. Zoltán , a cég tulajdonosa és egyetlen alkalmazottja a Transindex nek elmondta: nehezményezi, hogy újra a kisvállalkozásokat célozzák ezek az intézkedések. – Igazságtalan, hogy mindig ugyanaz a vállalkozói réteg szenved az adók miatt. Tavasszal lépett életbe az átalányadó, ami sok kisvállalkozást csődbe juttatott, és még többnek jelentősen megnehezítette a működését. Ezeknek a cégeknek számít az az évi 2.200 lej is, ami így is a minimum. A 3%-os bevételadó arra szolgált, hogy segítse a mikrókat, amelyeknek az alaptevékenysége gyakran szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, azaz kevés kiadással jár. Így bevételük nagyrészt megegyezik bruttó jövedelmükkel. Sokat számít, hogy erre az összegre 16%-ot vagy csak 3%-ot fizetnek adóként. Zoltán hozzátette, hogy szerinte ez csak további kiskapuk használatát fogja maga után vonni. – A mikrovállalatok elkezdenek igen költségigényes munkákba fogni, mindenki kiszállásra megy majd és piackutatást végez, csak hogy legyenek profitcsökkentő elemek a könyvelésben. Az otthon használt számítógéptől kezdve a bicikliig minden munkaeszközzé válik, és a cég számlájára vételezik. Az apró trükköknek csak a könyvelő kreativitása és a tulajdonos merészsége fog határt szabni. A mikrovállalatok adózási szabályának módosítása mellett a tőzsdei tranzakciókra is visszaállították a nyereség utáni adófizetést.

Luka Ábel t, a szatmárnémeti Nova Invest brókerét arról kérdeztük, hogy előreláthatólag milyen hatással lesz ez a tőzsdei tranzakciókra.

– Rövid távon az adók visszaállítása önmagában nagyarányú decemberi eladásokat fog okozni, mert az idei évben realizált profit még nem tartozik adófizetési kötelezettség alá. Az eladások enyhe árfolyamcsökkenést fognak okozni az év végén, és áremelkedést a jövő év elején. Ez nem lesz erős, mert inkább a kis, hazai befektetőket érinti, a nagybefektetők nem fognak csak ezért megválni értékpapírjaiktól.

Azonban az adó csak egyike annak a közel tíz tényezőnek, ami jelenleg befolyásolja a tőzsdei tranzakciók kimenetelét. Először is értenünk kell, hogy a román tőzsde majdnem teljesen együtt mozog az amerikaival. A BET és az S&P500 indexek mozgása közti korreláció 0,95, ami tükrözi az amerikai tőzsde befolyásolási képességét a hazai tőzsdepiac fölött. Ha ott történik valami, arra mi nagyon hamar reagálunk hasonló irányú mozgással. Számos elemző szerint egy árkorrekció várható a New York-i tőzsdén, ami alól mi sem tudunk majd kibújni. Ezek a korrekciók növekedés utáni ár-visszarendeződést, árcsökkentést jelentenek, ami nem lesz olyan nagymértékű, mint maga a növekedés. Másodsorban a politikai instabilitás is erősen érezteti hatását. A tőzsde szempontjából jobb lett volna, ha Geoană nyer, mert egyből tudott volna kormányt alakítani. Amíg nincs kormány, a külföldi befektetők bizalma tovább csökken, és ők azok, akik valóban mozgatják a hazai tőzsdét.

Emellett a tárgyalás folyik arról, hogy 5%-ra emelik a SIF részvények birtoklásának küszöbét, ami jelenleg csak 1%. A módosítást a szenátus már jóváhagyta, és a képviselőház elfogadására vár. Ha ez megtörténik, hatalmas árrobbanást fog generálni, mert rengeteg befektetőt vonz, a kereslet növekedése pedig árfelhajtó hatású.

Az érintettek véleménye mellett kíváncsiak voltunk egy szakember álláspontjára is. Székely Imré t, a BBTE gazdaságpolitika tanszékének oktatóját kérdeztük, hogy

milyen következménye lesz a mikrovállalatok működésére annak, hogy beszűkültek a választási lehetőségeik, és jövőre kötelező módon 16%-os profitadót kell fizessenek?

– Azoknak a mikrovállalatoknak volt érdemes a forgalom után adóznia, akiknek az adózandó profit / összbevétel aránya meghaladta a 18,75 százalékot. Ilyen magas mutató jellemzően a szolgáltató ágazatban képzelhető el, de más ágazatokban is előfordulhat. Ágazattól függetlenül, azonban, a magas profitarány (a viszonylagos alacsony költségszint) nem feltétlenül a hatékonyság következménye. A profit lehet magas abban az esetben is, ha a vállalat egy kis, kevés szereplőt mozgósító piacon van jelen és olyan árat képes megszabni, amely extraprofit elérését teszi számára lehetővé. Egy másik esetben maguk a számviteli költségek szintje lehet mesterségesen alacsony azáltal, hogy a mikrovállalat az alkalmazottak számát a minimálisra csökkenti, kikerülvén ezáltal a munkabérek után járó aránytalanul magasabb adó- és járulékfizetési kötelezettségeket.

A választási lehetőség megszüntetése magasabb közteherviselési kötelezettséget jelent a kérdéses mikrovállalatok számára. Az intézkedés következménye attól függ, hogy a mikrovállalat magas profithányada milyen okból létezik. Ha ennek oka az extraprofit, vagy az alkalmazottak alacsony számából fakad, akkor a mikrovállalat adó alóli kibúvási lehetősége minimális. Az új körülmények között is érdemes folytatnia tevékenységét. Amennyiben az intézkedés bevezetése előtti számviteli profit közel egyenlő volt a mikrovállalat tulajdonosainak alternatív jövedelmeivel, várható, hogy a mikrovállalat működése megszűnik, és a tulajdonos tevékenysége az alternatív lehetőség fele irányul. Fontos hangsúlyozni, hogy ez akkor következik be, ha létezik egy jobb alternatív lehetőség.

Mennyire megfontolt és helyes ez a változtatás, figyelembe véve, hogy a vállalkozásokat gyakran a gazdaság motorjainak tekintik, és egy kiegyensúlyozott versenypiachoz pont a kis- és középvállalatokat kéne ösztönözni?

– Azoknak a mikrovállalatoknak, akik forgalmuk után fizettek adót, a GDP létrejöttében kevesebb, mint 1%-nyi szerepük van. A 2009-re tervezett ezen adónemből származó költségvetési bevételek 649 millió lejre rúgnak, ami az össz tervezett bevételek 0,85%-át teszik ki. A forgalmuk után adózó mikrovállalatok súlya minimális a hazai gazdaságban. Másrészt nem kizárt, ha több mikrovállalat egyetlen kisvállalatként vagy közepes vállalatként működne, a hatékonyság foka magasabb lenne, a párhuzamosan jelentkező költségek megtakarításával (könyvelés, hivatalos ügyintézés, jelentések stb.).

A verseny léte egy nagyon fontos szempont a gazdaság hatékony működése szempontjából, aminek az egyik feltétele a nagyszámú piaci szereplő, ezt ellenben a kis- és középvállalatok is alkothatnák, amelyek profitadót fizetnek.

Mennyire méltányos ez a megszorítás, figyelembe véve, hogy az idén már nyomást helyeztek ezekre a vállalatokra az átalányadó bevezetésével?

– Esélyegyenlőséget kell teremteni a vállalatok számára. A bevétel utáni adózás lehetőségének megszűnése az esélyegyenlőség fokát növeli.

Ha azt is nézzük, hogy a mikrovállalatokat bérek elszámolására is használták annak érdekében, hogy a munkavállaló és akár a munkáltatója kikerülje a munkabérek után járó magasabb terheket, akkor még egyértelműbb, hogy ezáltal az állam tesz egy lépést a méltányosabb adórendszer működtetésének irányába.

A vállalkozási szektor mellett a fogyasztókat is jelentős mértékben érinti az adók emelése, főleg a jövedéki adók számítási alapjaként szolgáló euró/lej árfolyam aktualizálásából eredő árnövekedés. Eszerint egy csomag cigaretta jövőre 10 lejbe kerül majd, az üzemanyag ára pedig előreláthatólag 10%-kal fog drágulni.