Első lakás program: csak az alapok vannak meg

Az ígéretek szerint egy hét múlva, június 20-án teszi közzé a kormány az egymilliárd eurós Első lakás projekt kritériumrendszerét. Az időzítés több mint furcsa, figyelembe véve, hogy már több mint húsz bank nyújtott be körülbelül harminc ajánlatot – mindezt egy olyan programra, amelynek nincs kidolgozott kritériumrendszere. Össze akartak csapni nagy gyorsan valamit a minisztériumnak – kommentálja az ajánlatokat a Transindex által megszólaltatott székelyföldi bankigazgató. Szerinte az ajánlatok közül a legkedvezőbb 5-6-ot fogják végül kiválasztani, de az ajánlatok részleteit

hivatalosan még nem ismertették.

A bankok számára a programba való benevezéshez az volt az alapfeltétel, hogy a kliensnek legfennebb 5%-os előleget kelljen befizetnie, továbbá, hogy ne számoljanak fel előtörlesztési díjat – azaz a határidő előtt felár nélkül lehessen törleszteni a részleteket. Az állam cserében garanciát vállal, vagyis ha a bank ügyfele fizetésképtelenné válik, az állam törleszti a hitelt, és neki marad a jelzálog (vagyis a lakás). A lakás valószínűleg az Állami Ingatlanügynökség hez kerül át ebben az esetben, ami a bankok számára is jelentős tehermentesítést jelent, mivel a pénzintézetek nem ingatlanügynökségek – kommentál a banki szakember. A program számos részlete nem egyértelmű még: nem derül ki, mi történik a fizetésképtelenné vált lakásvásárlóval (maradhat-e a lakásban, és ha igen, meddig; mi lesz a már befizetett pénzével stb.), de az sem világos, hogy

pontosan kik folyamodhatnak ehhez a hitelhez,

csak lakást vásárlók, vagy házat építők is (Gheorghe Pogea pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban önmagának is ellentmondott a programot bejelentő sajtótájékoztatón). Az állam 60 ezer eurós összegig garantál. A szakember számításai szerint egy ekkora banki kölcsön felvételéhez minimum havi 2000 eurós jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, amit nagyon kevesen tudnak felmutatni, mivel rengeteg magáncég papíron minimálbérrel fizeti alkalmazottait, az ezen felüli juttatásokat pedig a bankok nem tudják beszámolni. A közjegyzői illeték egyébként egy 60.000 eurós lakás esetében (ha az előleg csak 5%-ot tesz ki) 5.000 RON körüli összeget tesz ki. Itt két költségtétel van: az adásvételi szerződés 60.000 euróra (kb. 3500 RON), illetve a jelzálogszerződés 57.000 euróra), és az összeg a közjegyző díja függvényében változhat. Kérdésünkre, hogy

a program képes-e felpörgetni a romániai ingatlanpiacot,

a bankigazgató kifejtette: a válságból még nem lábalt ki az ország, a gazdaságról nem lehetne azt mondani, hogy dübörög, és az építkezések is teljesen leálltak, így nehéz megjósolni az eredményt. Hozzátette: a hitelezés a közhiedelemmel ellentétben nem állt le teljesen, csak a feltételek szigorítása miatt egytizedére csökkent. A lakásárak zuhanása pedig további óvatosságra intette a bankokat. Ami viszont az első lakás program indulásától függetlenül jó hír a hitelt felvenni készülők számára, hogy érződik a központi bankok közbelépése és a bizalom növekedése a világpiacon, a kamatok történelmi alacsony szinten vannak.Az Euribor 2008 októbere óta 5,11%-ról 2009 májusára 1,28%-ra esett vissza. Ez a változás egyelőre

még nem annyira látványos

az itthoni piacon, de a romániai bankok esetében is érezhető lesz, a legtöbb bank félévkor módosítja a kamatlábakat – mondja a szakértő. A változó banki kamatlábak két részből tevődnek össze: a bank által meghatározott állandó részből és az Európai Központi Bank szabályai alapján meghatározott változóból – ez utóbbi az Euribor.

Sajnos az Euribor csökkenése egyelőre nem tudja kompenzálni a Románia megítélésében lévő rizikófaktort, ez 7,4%-ra ment fel márciusban, de most ez is kezdett csökkenni – teszi hozzá a bankigazgató. A rizikófaktor (credit default swaps, CDS – vagyis a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók) azt határozza meg, mennyibe kerül egy összeg bebiztosítása az adott országra – márciusban például 74 ezer euróba került egymillió euró bebiztosítása Romániára. Ez jelenleg 3%-ra esett vissza.