Kit hoz mozgásba egy közszférának meghirdetett pályázat?

Amikor önkormányzatoknak hirdetnek pályázatot valahol, akkor az ember azt gondolná, elég szűk kört érint a dolog és át is siklik a kiíráson. Azonban ha mélyebben belegondolunk a dologba, akkor a képlet közel sem olyan egyszerű, mivel az a pályázati kiírás, illetve az arra beadott projektek, és főleg ezek végrehajtása igen sok személyt és főleg szervezetet érint közvetlenül. A közvetett érintettekről nem is beszélve. A konkrét példa ezúttal a Belügyminisztérium egyik igazgatósága által koordinált Közigazgatási Operatív Program idei első három pályázati felhívása. A program EU-s pénzekkel dolgozik, vagyis az Európai Szociális Alapból (strukturális alap) gazdálkodik zömében. Az első három kiírás mind nagyon fontos közigazgatási témaköröket érint, így: 1. Közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése, kiemelt figyelemmel a decentralizációs folyamatokra 2. A közszolgáltatások sebességének növelése 3. Menedzsment-hálózatok létrehozásának és működtetésének támogatása (EMAS, ISO-rendszerek)

A pályázás szintje: közszféra

A projektek leadói csakis minisztériumok (ezek sem mindegyik kiírásnál), helyi közigazgatási hatóságok (főleg megyei tanácsok), helyi közigazgatások társulásai, valamint kistérségi szervezetek lehetnek. Ez eddig tiszta, hiszen csak közszféráról beszélünk.

Partnerek: köz-, civil

A partnerek köre már sokkal szélesebb, hiszen a pályázókhoz az előbb említetteken kívül kormányzati ügynökségek és a közigazgatás tevékenységét segítő civil szervezetek is bekapcsolódhatnak, sőt nemcsak belföldiek, hanem országhatáron kívüliek is. Arra vonatkozóan semmilyen megszorítás nincs, hogy mit is jelent a közigazgatás tevékenységét segíteni. Egy projektvezetőhöz nemcsak egy partner társulhat.

Végrehajtás: köz-, civil, üzleti

Nem kis pályázatokról beszélünk. A Közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése, kiemelt figyelemmel a decentralizációs folyamatokra pályázat esetén 12 millió lejes keretet jelent. Egy-egy projekt esetén a megpályázható összeg értéke 240.000 és 1.200.000 lej között (régi lejben 12 milliárd) mozog.

Ha durván számolunk és főképpen a megyei tanácsokat részesítik előnyben, akkor várhatóan a 41 tanács mintegy a harmada csíphet el egy-egy támogatást, amennyiben az átlagösszegek 400-500.000 lej körül mozognak majd. És persze maradnia kell a kisebb pályázók számára is valaminek. Ennél a kiírásnál egyébként a központi kormányzati intézmények nem rúghatnak labdába.

A projektek tartalmát illetően elég szerteágazó tevékenységekről beszélhetünk, és itt jön be a privát szféra érdekeltsége is, merthogy erre lehet pályázni:

– Decentralizációs folyamatok kialakításához és végrehajtásához nyújtott szakmai tanácsadás;

– Tanulmányok és tanácsadás, amelyek a helyi közigazgatási intézmények és a központi kormányzat, illetve az előbbiek és a kórházak, iskolák, egyéb közintézmények közötti kommunikációs-együttműködési folyamatokat mérik fel;

– Közszolgáltatások menedzsmentjének tanácsadása;

– Képzési programok (illetve szakanyagok kidolgozásának) lebonyolítása közalkalmazottak számára;

– Képzési programok (illetve szakanyagok kidolgozásának) lebonyolítása kórházvezetők, más korházi személyzet számára;

– Új, decentralizált rendszerek optimalizálásához nyújtott tanácsadás;

– Felmérés és tanácsadás, amelyek támogatják a decentralizációs kezdeményezéseket;

– Know-how csere, tanulmányutak szervezése, képzéseken, konferenciákon való részvétel.

Itt van lehetősége az üzleti és főleg tanácsadói piacnak összes szolgáltatásával megjelenni hiszen:

– a pályázati tanácsadó cégek eleve labdába rúghatnak, mivel nagy projektekről van szó, ezek lebonyolításában tényleg segítségre szorulhatnak a pályázók,

– a képzésekkel foglalkozó szolgáltató cégek majdnem bármilyen képzést megszervezhetnek, hiszen legtöbbször a közalkalmazottak annyira nem rendelkeznek gyakorlati tudással, hogy a projektmenedzsment, csapatmunka, de az egyes közigazgatási területeket érintő szakképzések, gyorstalpalók is simán elkelnek,

– a kutatócégek és csoportok jelentős szerepet vállalhatnak az adatgyűjtésben, rendszerezésben és a (remélhetőleg valós) következtetések levonásában, amelyek a projekt végrehajtása során egy későbbi fázisban megvalósuló decentralizációs folyamathoz igencsak szükségesek,

– az audit cégek csak örülhetnek. Minden pályázat kötelezően audit-költségeket is kell tartalmazzon.

Az üzleti szférából azonban kevésbé rúghatnak labdába azok a vállalkozások, amelyeknek valami kézzelfogható értékesítenivalójuk lenne. Az Európai Szociális Alap lényege ugyanis éppen a humán erőforrás fejlesztése és nem az eszközbeszerzés (ez utóbbi a másik strukturális alap, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA feladata). A pályázati felhívás kitér arra, hogy ERFA jellegű költségek legtöbb 8%-ban elfogadhatóak a pályázatban, de ez jelentéktelen hányadot tesz ki a támogatásokból.

EU-RO

Végső soron az a következtetés is levonható, hogy az uniós támogatások elköltésében mindenkinek szerepe van, és nemcsak pályázóként. Az is igaz, hogy a vállalkozási lobbi, a közbeszerzési törvény kiskapui sok esetben teret engednek annak, hogy egy-egy vállalkozó már a pályázás folyamatában tanácsot adjon az egyik vagy másik projektvezetőnek a projekt tárgyának részleteit illetően, de összességében az egész ország (és ennek civiljei, vállalatai, közigazgatási intézményei) kell felkészülve legyenek arra, hogy minőségi szolgáltatások, hatékony projektmenedzsment révén ezeket a támogatásokat tényleg elköltsék.

Mert végső soron ez tudja az országot előrevinni, és ilyen értelemben minden egyes szervezetnek, és ezen belül minden vezetőnek, alkalmazottnak szerepe van, bármennyire kicsi legyen is ez. Mégis, 30 milliárd euró elköltéséről van szó.

Végül pedig

jó tudni, hogy nincs határidő, február 9-től bárki leadhatja a pályázatát, aki hamarabb adja le, hamarabb bírálják el, feltételezve hogy az elfogadáshoz szükséges minimális pontszámot eléri. A verseny elkezdődött. Sok sikert.