„Pénzt veszíteni nem lehet a legsúlyosabb hiba” – filozofál egy piaci árusból lett ifjú milliárdos.
Narancsszínű Porschéja mellett állva Jevgenyij Csicsvarkin jó képet vág a balszerencséhez. El kell azonban ismernie, hogy a válság nyomán „ötször olcsóbban” adta el cégét, a mobiltelefonok kereskedelmében piacvezető Eurosetet, mint amennyit korábban ért. „Pénzt veszíteni nem lehet az élet legsúlyosabb hibája” – filozofál a 34 éves üzletember, aki az elmúlt napokban a lehető legrosszabb körülmények között kényszerült megválni 50%-os részesedésétől. Csicsvarkin, akárcsak számos más orosz üzletember, az olcsó hitelek hullámát lovagolta meg az elmúlt években, hogy agresszíven kiterjessze üzleti érdekeltségeit. Így valóságos kis birodalmat épített fel az oroszországi mobiltelefon-piac fellendülésére alapozva. Az 1997-ben alapított Euroset ma
hárommilliárd dollárnyi üzleti forgalmat bonyolít
és ötezer ügynöksége működik az országban. Szeptemberben azonban a már több hónapja fenyegető likviditási válság elérte Oroszországot is. A bankok, amelyek maguk is bajba kerültek, elutasították az általa felvett kölcsönök újrafinanszírozását, és így az a pénzügyi modell, amelyet alkalmazott, csődbe jutott, így kénytelen volt eladni portfólióját.Csicsvarkin készségesen elismeri, hogy még nincs a padlón és rendelkezik pénzalapokkal, „de nem elegendővel”. A Kommerszant című lap értesülése szerint partnere, Timur Artyemjev és ő, akik 50-50%-os részesedéssel bírtak a cégben, együtt 400 millió dollárt kaptak, ami azt jelenti, hogy 1600 millió dollárt vesztettek.
Az Eurosetet különben 5000 dollárral alapították 1997 áprilisában. Csicsvarkin és Artyemjev azok közé a pénzmágnások közé tartoznak, akinek nem kellett különösebb kapcsolatot ápolniuk a politikai elittel. Az orosz középosztály ugyanis olyan ütemben bővült és lett egyre tehetősebb, hogy mobiltelefont eladni számukra bombabiztos üzlet volt.
Az orosz pénzügyi elitben korántsem csak ők ketten ismerkedtek meg a válsággal: a tőzsdei összeomlással párhuzamosan a vesztesek száma egyre nő. Az RTSZ, a vezető orosz tőzsde szeptember elseje óta 50%-ot vesztett – sőt 65%-ot a májusban elért történelmi csúcs óta.
A vihar nem kímélte Oroszország leggazdagabbnak tekintett emberét,
Oleg Gyeripaszká t sem, aki szintén arra kényszerült hogy eladja aktíváinak egy részét. Az elmúlt napokban túladott a kanadai Magna cégben volt 20%-os részesedésén, majd a német Hochtiefben birtokolt 10%-on. Szergej Polonszkij , a moszkvai felhőkarcoló-király a maga részéről tudatta, hogy nincs miből finanszíroznia új épületek felhúzását.
Az orosz milliárdosok listáját évről évre közzéteszi a Forbes magazin , de az Uralszib orosz bank elemzője, Chris Weafer szerint a lista jövőre alighanem jóval rövidebb lesz, mint az idei.
Számos élvonalbeli oligarchát kétszeresen is sújt a válság. Tőzsdei részvényeiket elzálogosították, amikor azoknak az árfolyama a legmagasabb volt, hogy gigászi kölcsönöket vegyenek fel nagyra törő és kockázatos új projektjeik pénzelésére, húzza alá Vlagyimir Fedorin , a Forbes orosz változatának helyettes főszerkesztője:
„Ez a stratégia volt a legfőbb terjeszkedési módszer Oroszországban és külföldön, és most hirtelen megszűnt működni”.
Fedorin biztosra veszi, hogy amikor a krach pora elül, az orosz elitben végbemenő megrázkódtatás „ugyanolyan mélységű lesz”, mint amilyen az 1998-as, az orosz gazdaságot térdre kényszerítő súlyos pénzügyi válság után volt. Maga Csicsvarkin is így gondolja: „Senki sem látott még ilyen válságot. Senki sem tudja, mitévő legyen. Egy életmód kérdőjeleződött meg” – állapítja meg.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!