Óriási prémiumokat kaptak a bankárok, ezért torzult a döntéshozatal: vádol a brit pénzügyminiszter.
Intézkedéseket helyezett kilátásba hétfőn a brit pénzügyminiszter a befektetési bankároknak juttatott hatalmas prémiumok ügyében, mert szerinte ezek „torzították a döntéshozatalt” a pénzügyi szektorban. A brit pénzügyi felügyelet vezetője ugyanaznap már konkrét szabályozási elképzeléseket is bejelentett. Alistair Darling pénzügyminiszter, aki a kormányzó brit Munkáspárt Manchesterben zajló éves kongresszusán szólalt fel, kijelentette: sürgősséggel, két héten belül az alsóház elé terjeszti a bankreformról szóló új törvénytervezetet. Ennek tartalmáról egyelőre csak annyit árult el, hogy a célok között szerepel a bankrendszer feletti felügyeleti jogkörök megerősítése, és az állami intervenció megkönnyítése arra az esetre, ha egy-egy bank bajba kerül.
A brit pénzügyminiszter szükségesnek nevezte azt is, hogy a kormány megvizsgálja a hatalmas banki prémiumok kiosztásának „kultúráját”, mert szavai szerint ez a jutalmazási rendszer
torz döntéshozatali mechanizmushoz vezetett.
Darling szerint a banki prémiumoknak nem szabad azt eredményezniük, hogy egyesek mind több és több kockázatot vállaljanak, miközben nem látják át, hogy ezzel saját bankjukon kívül a szélesebb gazdaság minden szereplőjének károkat okoznak.
A miniszter nem részletezte, hogy a kormány milyen lépésekre készül ebben az ügyben. A brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) elnöke azonban hétfő esti nyilatkozatában tőkekövetelményi szigorításokat helyezett kilátásba olyan bankok számára, amelyek jutalmazási rendszerét a hatóság kockázatosnak ítéli. Lord Adair Turner a BBC-nek azt mondta: az FSA nem számszerűleg fogja korlátozni a kifizetett prémiumokat, hanem azt nézi, hogy a jutalmazott befektetési bankárok tevékenysége „hosszabb távon értékteremtő-e”.
Lord Turner felfedte: az FSA magasabb tőketartalékokat fog követelni azoktól a bankoktól, amelyekről úgy tartja, hogy prémiumrendszerük veszélyes portfoliókat eredményező, kockázatos akciókra ösztönzi az alkalmazottakat. Ezzel megdrágul e bankok üzletmenete, vagyis a kockázatos befektetési banki gyakorlat anyagi ösztönzése versenyhátránnyal járhat. Előző nap már Gordon Brown brit kormányfő is
Megosztja az amerikai közvéleményt a bankok megmentése
Az amerikai közvéleményt teljesen megosztja az, hogy a Bush-adminisztráció minden korábbinál nagyobb összeget kíván költeni a pénzpiaci válságban bajba jutott bankok megmentésére – derült ki a Zogby intézet felmérésébõl, amelynek eredményeit hétfõn ismertették.
Az amerikai választóknak – akiket az utóbbi napokban szondázott meg a közvélemény-kutató cég – egyaránt 46-46 százaléka támogatja, illetve ellenzi a soha nem látott mértékû kormányzati beavatkozást. Azzal a megállapítással azonban a megkérdezettek 70%-a egyetért, hogy a jórészt a másodlagos jelzálogpiac összeomlása által kiváltott zavarok hosszú távú fenyegetést jelentenek. Csak 24% gondolja, hogy rövid távon rendezõdõ gondról van szó.
A válaszolók 84%-a véli, hogy az elkövetkezõ hetekben-hónapokban újabb befektetési bankok és nagy vállalatok mennek csõdbe; s csak 9% gondolja úgy, hogy a válság elérte a mélypontját. Hat héttel az elnökválasztás elõtt a szavazók 46%- a érzi úgy, hogy a demokrata jelölt, Barack Obama jobban felkészült a pénzügyi válság kezelésére, mint republikánus vetélytársa, John McCain. Utóbbit tartja alkalmasabbnak a gazdasági válságkezelésre a közvélemény 41%-a.
A hétfõi The New York Times már azt mérlegelte, vajon ki lesz az utóda Henry Paulson nak, aki az Egyesült Államok történetének egyik legerõsebb pénzügyminisztere. Az újság szerint a külügy- és a védelmi miniszterrel egyenrangú a pénzügyi tárca vezetõje, akinek jogosítványait valószínûleg ki fogják bõvíteni. A kincstár titkára – ahogy a tengerentúlon a pénzügyminisztert nevezik – az egész amerikai pénzügyi rendszer legfõbb irányítójává válik, ha a kongresszus elfogadja a 700 milliárd dolláros bankmentõ csomagot; az amerikai pénzügyi világ központja így bizonyos értelemben New Yorkból Washingtonba helyezõdik át.
kikelt a nagy banki jutalmak ellen,
mondván: a prémiumkultúra által hajtott „felelőtlenség” is oka a most kialakult piaci válságnak, és e jutalmazási rendszer egyes elemei „elfogadhatatlanok”. – Mindenki tudja, hogy ezen változtatni kell – fogalmazott Brown a BBC tévének adott nyilatkozatában.
A citybeli bankárok jutalmai a piaci válság miatt az idén várhatóan minden hatósági intézkedés nélkül is jócskán megcsappannak, bár még mindig milliárdokat tesznek ki.
Az egyik vezető londoni gazdasági előrejelző cég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) alaposan rontott legutóbbi prognózisa szerint a 2008-as prémiumszezonban az előző évi 8,514 milliárd fontnál 40%-kal kevesebb, összesen 5,074 milliárd font jutalomra számíthatnak a londoni City banki alkalmazottai.
Ez az előrejelzés még a Lehman Brothers, a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank e hónap eleji összeomlása előtt született. ALehman londoni befektetési központjábanötezren dolgoztak, és bár a brit Barclays bank a csődbe ment pénzintézet egyes maradványait felvásárolja,
a citybeli részleg volt munkatársainak sorsa továbbra is bizonytalan.
A londoni Lehman-érdekeltség csődgondnoki tevékenységével megbízott PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló szanálási biztosai a minap Londonban azt mondták: egyelőre a citybeli Lehman-üzletág alkalmazottainak szeptemberi bére sem biztos, nemhogy év végi prémiumuk.
A Lehman Brothers volt londoni alkalmazottai körében ugyanakkor komoly felháborodást kelt, hogy az átvételi tranzakció keretében a Barclays az általa megmentett amerikai részleg 10 ezer alkalmazottjának garantálja az előző vállalatvezetés által nekik korábban megígért, összesen 2,5 milliárd dollár idei prémiumtömeget.
A bankszektornak nagy fejlődésre van szüksége a hitel- és likviditási kockázatok
kezelése területén – ez a tanulsága az amerikai hitelválságnak, vonja le a következtetést egy friss elemzésben a Deloitte tanácsadó cég, melyet a Magyar Távirati Iroda ismertet.
Fülöp András , a Deloitte elemzője a közlemény szerint kifejtette: a kockázatok felméréséhez a bankoknak sokkal kifinomultabb eszközökre van szükségük. Ilyen eszköz az úgynevezett „stressz-teszt” is, amely alapján a ritkán előforduló események negatív hatásait, lehet megállapítani. Erre azért van szükség, mert a hagyományos kockázati modellek általában megfeledkeznek a kis kockázattal bekövetkező forgatókönyvekről.
Az elemző szerint a cégeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a kölcsönök kezességvállalási szabályaira, az értékbecslés módszereire, a hitelezési tartalékokra, a belső szabályozásokra, és a mérlegen kívüli kockázatokra. A bankoknak ezzel egy időben fel kell készülniük a pénzügyi és működési kockázatok sokkal alaposabb, gyakorlatias felügyeletére.
A biztosítási szektorban működő cégeknek is alapvető változásokat kell hozniuk a Deloitte szakembere szerint: a számításokat, elemzéseket az eddiginél pontosabban és több területen kell alkalmazniuk, valamint a mobil technológia segítségével valós időben kell tudniuk elemezni az adatokat.
Ahhoz, hogy a biztosítók sikerrel kapcsolódjanak be az egyre növekvő nyugdíj-piacra, olyan innovatív ajánlatokat kell létrehozniuk, amelyek például jövedelem- és vagyonbiztosítást is jelentenek egyszerre.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!