Óriási prémiumokat kaptak a bankárok, ezért torzult a döntéshozatal: vádol a brit pénzügyminiszter.
Intézkedéseket helyezett kilátásba hétfőn a brit pénzügyminiszter a befektetési bankároknak juttatott hatalmas prémiumok ügyében, mert szerinte ezek „torzították a döntéshozatalt” a pénzügyi szektorban. A brit pénzügyi felügyelet vezetője ugyanaznap már konkrét szabályozási elképzeléseket is bejelentett. Alistair Darling pénzügyminiszter, aki a kormányzó brit Munkáspárt Manchesterben zajló éves kongresszusán szólalt fel, kijelentette: sürgősséggel, két héten belül az alsóház elé terjeszti a bankreformról szóló új törvénytervezetet. Ennek tartalmáról egyelőre csak annyit árult el, hogy a célok között szerepel a bankrendszer feletti felügyeleti jogkörök megerősítése, és az állami intervenció megkönnyítése arra az esetre, ha egy-egy bank bajba kerül.
A brit pénzügyminiszter szükségesnek nevezte azt is, hogy a kormány megvizsgálja a hatalmas banki prémiumok kiosztásának „kultúráját”, mert szavai szerint ez a jutalmazási rendszer
torz döntéshozatali mechanizmushoz vezetett.
Darling szerint a banki prémiumoknak nem szabad azt eredményezniük, hogy egyesek mind több és több kockázatot vállaljanak, miközben nem látják át, hogy ezzel saját bankjukon kívül a szélesebb gazdaság minden szereplőjének károkat okoznak.
A miniszter nem részletezte, hogy a kormány milyen lépésekre készül ebben az ügyben. A brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) elnöke azonban hétfő esti nyilatkozatában tőkekövetelményi szigorításokat helyezett kilátásba olyan bankok számára, amelyek jutalmazási rendszerét a hatóság kockázatosnak ítéli. Lord Adair Turner a BBC-nek azt mondta: az FSA nem számszerűleg fogja korlátozni a kifizetett prémiumokat, hanem azt nézi, hogy a jutalmazott befektetési bankárok tevékenysége „hosszabb távon értékteremtő-e”.
Lord Turner felfedte: az FSA magasabb tőketartalékokat fog követelni azoktól a bankoktól, amelyekről úgy tartja, hogy prémiumrendszerük veszélyes portfoliókat eredményező, kockázatos akciókra ösztönzi az alkalmazottakat. Ezzel megdrágul e bankok üzletmenete, vagyis a kockázatos befektetési banki gyakorlat anyagi ösztönzése versenyhátránnyal járhat. Előző nap már Gordon Brown brit kormányfő is
Megosztja az amerikai közvéleményt a bankok megmentése
Az amerikai közvéleményt teljesen megosztja az, hogy a Bush-adminisztráció minden korábbinál nagyobb összeget kíván költeni a pénzpiaci válságban bajba jutott bankok megmentésére – derült ki a Zogby intézet felmérésébõl, amelynek eredményeit hétfõn ismertették.
Az amerikai választóknak – akiket az utóbbi napokban szondázott meg a közvélemény-kutató cég – egyaránt 46-46 százaléka támogatja, illetve ellenzi a soha nem látott mértékû kormányzati beavatkozást. Azzal a megállapítással azonban a megkérdezettek 70%-a egyetért, hogy a jórészt a másodlagos jelzálogpiac összeomlása által kiváltott zavarok hosszú távú fenyegetést jelentenek. Csak 24% gondolja, hogy rövid távon rendezõdõ gondról van szó.
A válaszolók 84%-a véli, hogy az elkövetkezõ hetekben-hónapokban újabb befektetési bankok és nagy vállalatok mennek csõdbe; s csak 9% gondolja úgy, hogy a válság elérte a mélypontját. Hat héttel az elnökválasztás elõtt a szavazók 46%- a érzi úgy, hogy a demokrata jelölt, Barack Obama jobban felkészült a pénzügyi válság kezelésére, mint republikánus vetélytársa, John McCain. Utóbbit tartja alkalmasabbnak a gazdasági válságkezelésre a közvélemény 41%-a.
A hétfõi The New York Times már azt mérlegelte, vajon ki lesz az utóda Henry Paulson nak, aki az Egyesült Államok történetének egyik legerõsebb pénzügyminisztere. Az újság szerint a külügy- és a védelmi miniszterrel egyenrangú a pénzügyi tárca vezetõje, akinek jogosítványait valószínûleg ki fogják bõvíteni. A kincstár titkára – ahogy a tengerentúlon a pénzügyminisztert nevezik – az egész amerikai pénzügyi rendszer legfõbb irányítójává válik, ha a kongresszus elfogadja a 700 milliárd dolláros bankmentõ csomagot; az amerikai pénzügyi világ központja így bizonyos értelemben New Yorkból Washingtonba helyezõdik át.
kikelt a nagy banki jutalmak ellen,
mondván: a prémiumkultúra által hajtott „felelőtlenség” is oka a most kialakult piaci válságnak, és e jutalmazási rendszer egyes elemei „elfogadhatatlanok”. – Mindenki tudja, hogy ezen változtatni kell – fogalmazott Brown a BBC tévének adott nyilatkozatában.
A citybeli bankárok jutalmai a piaci válság miatt az idén várhatóan minden hatósági intézkedés nélkül is jócskán megcsappannak, bár még mindig milliárdokat tesznek ki.
Az egyik vezető londoni gazdasági előrejelző cég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) alaposan rontott legutóbbi prognózisa szerint a 2008-as prémiumszezonban az előző évi 8,514 milliárd fontnál 40%-kal kevesebb, összesen 5,074 milliárd font jutalomra számíthatnak a londoni City banki alkalmazottai.
Ez az előrejelzés még a Lehman Brothers, a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank e hónap eleji összeomlása előtt született. ALehman londoni befektetési központjábanötezren dolgoztak, és bár a brit Barclays bank a csődbe ment pénzintézet egyes maradványait felvásárolja,
a citybeli részleg volt munkatársainak sorsa továbbra is bizonytalan.
A londoni Lehman-érdekeltség csődgondnoki tevékenységével megbízott PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló szanálási biztosai a minap Londonban azt mondták: egyelőre a citybeli Lehman-üzletág alkalmazottainak szeptemberi bére sem biztos, nemhogy év végi prémiumuk.
A Lehman Brothers volt londoni alkalmazottai körében ugyanakkor komoly felháborodást kelt, hogy az átvételi tranzakció keretében a Barclays az általa megmentett amerikai részleg 10 ezer alkalmazottjának garantálja az előző vállalatvezetés által nekik korábban megígért, összesen 2,5 milliárd dollár idei prémiumtömeget.
A bankszektornak nagy fejlődésre van szüksége a hitel- és likviditási kockázatok
kezelése területén – ez a tanulsága az amerikai hitelválságnak, vonja le a következtetést egy friss elemzésben a Deloitte tanácsadó cég, melyet a Magyar Távirati Iroda ismertet.
Fülöp András , a Deloitte elemzője a közlemény szerint kifejtette: a kockázatok felméréséhez a bankoknak sokkal kifinomultabb eszközökre van szükségük. Ilyen eszköz az úgynevezett „stressz-teszt” is, amely alapján a ritkán előforduló események negatív hatásait, lehet megállapítani. Erre azért van szükség, mert a hagyományos kockázati modellek általában megfeledkeznek a kis kockázattal bekövetkező forgatókönyvekről.
Az elemző szerint a cégeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a kölcsönök kezességvállalási szabályaira, az értékbecslés módszereire, a hitelezési tartalékokra, a belső szabályozásokra, és a mérlegen kívüli kockázatokra. A bankoknak ezzel egy időben fel kell készülniük a pénzügyi és működési kockázatok sokkal alaposabb, gyakorlatias felügyeletére.
A biztosítási szektorban működő cégeknek is alapvető változásokat kell hozniuk a Deloitte szakembere szerint: a számításokat, elemzéseket az eddiginél pontosabban és több területen kell alkalmazniuk, valamint a mobil technológia segítségével valós időben kell tudniuk elemezni az adatokat.
Ahhoz, hogy a biztosítók sikerrel kapcsolódjanak be az egyre növekvő nyugdíj-piacra, olyan innovatív ajánlatokat kell létrehozniuk, amelyek például jövedelem- és vagyonbiztosítást is jelentenek egyszerre.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!