Inkább a portugál irányba haladt a magyar gazdaság, semmint az ír példát követte volna.
Magyarország gazdasági teljesítménye elkerülhetetlenné tesz további makrogazdasági reformokat -állapítja meg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), összegezve a 2008. évi közgazdász-vándorgyűlés tanulságait. A társaság honlapján lévő összefoglaló szerint a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat a 2009. év megalapozása, különösen annak fényében, hogy a rendszerváltást követő időszakban a választások évében, illetve az azt megelőző években az államháztartási egyensúly rendszeres megbillent. A 2009. évi költségvetés előkészítése során már nemcsak a költségvetési egyensúly további javítása a feladat, Magyarország hosszabb távú céljainak elérése végett hasonlóképpen fontos az is, hogy a javulásra minél nagyobb gazdasági növekedés
Tovább romlott a gazdasági hangulat az euróövezetben
Az euróövezetben júliusban az átlag szintjén tovább romlott a gazdasági bizakodás: az Európai Bizottság szerdán megjelent felmérésében az átfogó hangulatmutató 89,5 pontra – 2003. május óta a legalacsonyabbra – csökkent a júniusi 94,8 pontról. Utoljára februárban volt, 100,2 ponton, többségi bizakodást jelezve 100 pont fölött a mutató, azóta folyamatosan csökken, a pesszimisták mind nagyobb többségét jelezve.
Az elemzõk 93 pontot vártak júliusról. A fõ mutatót tavasszal még jobbára csak a pénzügyi szolgáltatók húzták le, de azóta már minden fronton terjed a borús hangulat. Az átfogó bizalmi mutató a szolgáltatók körében júliusban plusz 1 pontra esett, miután júniusban átmenetileg plusz 9 pontra javult a májusi 8 pontról.
Az ipari mutató mínusz 8 pontra rosszabbodott a júniusi mínusz 5 pontról és a májusi mínusz 2 pontról. A brüsszeli bizottság felmérésében a fogyasztói bizalom részmutatója júliusra mínusz 20 pontra zuhant a júniusi mínusz 17 pontról és a májusi mínusz 15 pontról.
A kiskereskedelmi mutató mínusz 9 pontra romlott a júniusi mínusz 4 pontról és a májusi mínusz 1 pontról. Az Európai Bizottság külön, vállalatvezetõk körében végzett felméréssel készült üzleti klímamutatója mínusz 0,21 pontra – 2005. május óta a legalacsonyabbra – csökkent a júniusi plusz 0,13 pontról. Utoljára márciusban javult ez a mutató, azóta romlik. (mti)
és minél kisebb infláció mellett kerüljön sor.
Az elemzés szerint a magyar gazdaság a korábbi években lendületesen közeledett az unió átlagos szintjéhez, ez a felzárkózási folyamat a taggá válás óta lelassult, sőt az elmúlt két évben gyakorlatilag megállt. Ez utóbbinak a fő oka a 2006-ban kényszerűen elhatározott, majd megvalósított kiigazító politika volt, amely szükségképpen fékezte a gazdaság növekedését.
Az összefoglaló szerint a magyar gazdaság növekedési teljesítményét a korábbi években rendszeresen túlbecsülte mind az ország vezetése, mind a közgazdász szakma: a mai ismereteink szerint gazdaságunk potenciális növekedési üteme legfeljebb 3-3,5 százalék, amit csak egy-két évben lehet meghaladni. Az összefoglaló szerint fontos az is, hogy a növekedést az árfolyam-politika ne akadályozza indokolatlanul.
A társaság szerint a potenciális növekedési ütem eléréséhez egy jól átgondolt, az adónemek és kulcsok számát, valamint a jövedelemcentralizációt csökkentő, időtálló adóreform, de legalábbis adómodernizáció kell. Az adóreformtól azonban csak akkor várható érdemleges gazdaságélénkítő hatás, ha az állami elvonások csökkenése, ezzel együtt értelemszerűen a kiadások mérséklődése eléri az 1200-1500 milliárd forintot (vagyis 5,20-6,50 milliárd eurót).
A hatásos és eredményes adóreform kulcsterületeit
a társaság az élőmunka terheinek csökkentésében, a kis- és középvállalkozói szektor adóztatásának mérséklésében, valamint a foglalkoztatás adó- és járulékmentességgel történő ösztönzésében látja. Az adóreformhoz szükséges források között az államháztartási kiadások csökkentése, az áfa növelése, sőt egy egyszeri vagyonadó is szerepelhet – áll az összefoglalóban.
A társaság szerint fontosak a gazdasági növekedés kifejezetten társadalmi feltételei, illetve vonatkozásai is. Demográfiai és értékrendi problémák, a bizalom hiánya, rossz adómorál, illetve a morál általános hiánya, valamint piacgazdasághoz való torz viszony jellemzi az országot. Súlyos a humántőke-deficit, s a képzettségi adatok sem jók. Az elmúlt években összességében inkább a portugál irányba haladt az ország, semmint az ír példát követte volna.
A társaság szerint a politikai váltógazdaság körülményei közepette a hosszú távú tervezés nem lehet kormányzati monopólium. Olyan, az Országgyűlésnek alárendelt tervező intézményt kellene felállítani, amely a mindenkori ellenzékkel alkotó párbeszédet folytat, az onnan érkező javaslatok felé is nyitottan dolgozza ki az alternatívákat a döntéshozók számára.
A fejlesztés egyes részterületeit elemezve
az összefoglalóban társaság egyebek mellett kifejti: az úthálózat fejlesztése és fenntartása a gazdaság sikeres működésének is fontos feltétele, s fontos az energetikai szektor fejlesztése az ellátásbiztonság is. Az ország várható energiaszükségletei alapján nincs feltétlenül szükség új erőművek építésére, a Paksi Atomerőmű életciklusának 20 évvel történő meghosszabbítása és az atomerőmű kapacitásbővítése viszont gazdaságilag mindenképpen indokolt.
A társaság az uniós támogatások felhasználása kapcsán leírja, hogy az egyik fő célt, a foglalkoztatás bővítését a több százmilliárd forintos programok sem tudták biztosítani.
A társaság szerint az ország fejlődését gátló egyiklegnagyobb gond a korrupció: a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a magas fokú, kiterjedt korrupció gyenge versenyképességgel jár együtt. A vándorgyűlés résztvevői ezért üdvözölték a gazdaság kifehérítéséért tett erőfeszítéseket, és elvárják, hogy ez a törekvés a jövőben se hagyjon alább.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!