A háztartásoknak a kölcsönök miatt feszítettebb költségvetéssel kell megbirkózniuk.
A közép-kelet-európai gazdaságok környezetét az amerikai és az eurózóna-beli lassú növekedés, az infláció miatti aggodalom, valamint a pénzügyi piacok bizonytalansága jellemzi, de a régió egyelőre rugalmasan alkalmazkodik ezekhez a körülményekhez – olvasható az UniCredit csoport elemzésében. Debora Revoltella , az UniCredit Csoport vezető közgazdásza szerint a növekedés általános mozgatórugói a régióban változatlanok, az UniCredit közgazdászai Közép-Európában továbbra is átlagban 4,6 százalékos, Délkelet-Európában és a Baltikumban 5,1 százalékos, Európa távolabbi régióiban 6 százalékos növekedést jósolnak a 2008 és 2010 közötti időszakra. Az UniCredit közgazdászai úgy vélik: a közép- és kelet-európai országok fogyasztását a háztartások növekvő bevétele és a csökkenő munkanélküliség táplálja, ugyanakkor a nagy inflációs nyomás és a szigorúbb monetáris feltételek mérsékelő tényezőként hatnak. A háztartásoknak feszítettebb költségvetéssel kell megbirkózniuk, mivel fogyasztásukat az utóbbi időben
egyre nagyobb arányban finanszírozták kölcsönökből.
Ezzel együtt a közép-kelet-európai régió továbbra is versenyképes marad, bizonyos iparágak még hasznot is húzhatnak abból, hogy a nemzetközi vállalatok igyekeznek maximalizálni bevételüket az idetelepített beruházásaikból.
Egyértelmű, hogy a nemzetközi környezet miatt a közép- és kelet-európai régió sebezhető, különösen a hazai növekedés nemzetközi megtakarításokból történő finanszírozása érzékeny pont - magyarázza Debora Revoltella.
A kutatás szerint az utóbbi években a régió legtöbb országa külső megtakarításokra támaszkodva biztosította saját növekedését. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányát egyrészt közvetlen külföldi befektetésekkel, másrészt külső adósságokkal pótolták.
Az elemzés rámutat: a bankszektor a hitelezési tevékenység erőteljes növekedése révén szintén fontos szerepet játszott ebben, ez volt a lakossági banki és a befektetési bővülés fő hajtóereje, amelyet szintén főként külföldről finanszíroztak.
Tavaly a régió mintegy 100 milliárd euró összegű nemzetközi adósságot halmozott fel, miközben a bankszektor közel megduplázta nettó külföldi forrásbevonását. A külföldi forrásoktól leginkább függő bankszektorral rendelkező országok a balti államok, Ukrajna, Kazahsztán és Románia, azok pedig, amelyeknek a legnagyobb segítségre van szükségük a folyó fizetési mérleg finanszírozása tekintetében, szintén a Baltikum, illetve Délkelet-Európa országai.
A kutatás szerint az infláció különösen Közép- és Kelet-Európában gyakorol nyomást. Az élelmiszer- és olajárak emelkedése által okozott infláció globális probléma. Közép- és Kelet-Európában azonban mindez még fokozottabban jelentkezik, mivel az energia és az élelmiszerek igen nagy súllyal szerepelnek a háztartások fogyasztói kosarában - mondja Revoltella.
A nemzetközi tényezők mellett a régió országainak hazai inflációs kihívással is szembe kell nézniük, például a még mindig nem hatékony piacok problémáival, az árliberalizációval, valamint a nyugati színvonalhoz közelítő árakkal. A munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat,
de a munkaerő hiánya béremelkedést generál.
Ez év eleje óta a balti országok gazdasági kilátásai egyértelműen romlottak. Ez a makrogazdasági egyensúlyi zavaroknak, a szigorodó hitelfeltételeknek és a túlfűtött ingatlanpiacoknak tulajdonítható. Különösen Észtországban és Lettországban tűnik a vártnál gyorsabbnak a visszaesés: Észtországban 2008-ban 0,1 százalékos, míg az utóbbiban 2,0 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Jelenleg egyedül Litvánia gazdasága mutat lendületet a 2008-as évre várt 4,7 százalékos GDP-növekedéssel.
Az ingatlanár-buborék kipukkadása gyorsan zajlik, különösen Lettországban, mivel itt az ingatlanpiac utóbbi években tapasztalt növekedése kevésbé egyenletesen ment végbe, mint a másik két balti államban.
A folyó fizetési mérlegek nagyfokú egyensúlytalansága, a növekedés külső megtakarításoktól való erőteljes függése, valamint az inflációs nyomás miatt a délkelet-európai országoknak a balti államokéhoz hasonló kihívásokkal kell szembenézniük. Ezekben az államokban a folyó fizetési mérleg jelentős hiányának finanszírozása továbbra is az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő terület.
Az UniCredit csoport közgazdászai úgy vélik, hogy a délkelet-európai országokban a növekedés bizonyos mértékű visszaesése mellett sem kell olyan változásra számítani, mint amilyen a balti államokban zajlik. Ezekben az országokban a GDP 2008-as növekedése eléggé magas szintet érhet el: a legmagasabbat, 6,8 százalékot Románia produkálhat, amelyet Szerbia követ 6,2 százalékkal, majd Bulgária 6, Bosznia-Hercegovina 5,8 és Horvátország 4 százalékkal.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!