Ha meglódul a szlovák infláció, később lesz a többi országban euró
2008. május 14. – 16:04
frissítve
A magasabb infláció Kelet-Európában nem gazdaságpolitikai kudarc: természetes folyamat, de az eurócsatlakozási feltételrendszer nem igazán tudja kezelni.
Késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását, ha Szlovákiában a jövőre esedékes felvétel után meglódul az infláció, áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében, amely szerint a szlovákiai dezinfláció a konvergencia-lemaradás miatt nem fenntartható.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének átfogó heti, felzárkózó piaci elemzéseinek legújabb összeállítása szerint Szlovákia lesz az első a kelet-európai EU-tagállamok közül, amely úgy csatlakozik az euróövezethez, hogy
viszonylag jelentős a lemaradása
az egy főre jutó jövedelemben és az árszintben a többi eurótagországhoz képest. Az ország jövőbeni makrogazdasági teljesítménye, főleg az infláció terén, így precedensértékű lesz a többi közép- és kelet-európai ország számára, amelyek a következő évtized első felében célozzák a csatlakozást, áll az elemzésben.
A JP Morgan londoni elemzői szerint Közép-Európa konvergencia-gazdaságai egyébként is különböznek az eredeti euróövezeti tagoktól, mivel jövedelmi és széles értelemben vett gazdasági felzárkózási folyamatuk óhatatlanul együtt jár az árszinteknek az euróövezeti átlaghoz való közelítésével.
A térség magasabb inflációja nem gazdaságpolitikai kudarc, hanem természetes folyamat, amelyhez azonban az euróövezeti csatlakozási feltételrendszer nem biztosít külön mozgásteret – ismerteti a JP Morgan jelentését az MTI.
Vége a monetáris szigorításnak Kelet-Európában?
Áprilisban tovább emelkedtek a fogyasztói árak a kelet-európai országokban az élelmiszerek és az üzemanyag drágulása miatt, ám elemzõk úgy látják, hogy a központi bankok a nyár közepe felé véget vethetnek a monetáris szigorításnak, miután a globális lassulás fékezi a gazdasági növekedést, és vele fokzatosan az inflációt is.
Szlovákiában a kedden ismertetett adatok szerint áprilisban tovább gyorsult, és a szakértõk által vártnál nagyobb volt a tizenkét havi infláció: 4,3 százalékra nõtt a hazai szabvány szerint számolva a márciusi 4,2 százalékról; a szakértõk 4,1 százalékot vártak áprilisról. Januárban a tizenkét havi infláció 3,8 százalék, februárban 4,0 százalék volt, hazai szabvány szerint.
Csehország ban 6,8 százalék volt a tizenkét havi infláció áprilisban, a márciusi 7,1 százalék után. Romániá ban átlagosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak áprilisban az egy évvel azelõttinél, a tizenkét havi ütem azonos maradt a márciusival (két éve a legmagasabb), miután februárban 8 százalékos éves szintû drágulást jegyeztek fel. Tavaly márciusban 3,7 százalékos tizenkét havi inflációt mértek.
Lengyelország ban 4 százalékos tizenkét havi inflációt várnak az elemzõk áprilisra – az adatot szerdán teszik közzé-, a márciusi 4,1 százalékot követõen. Magyarország on tizenegy nagy londoni gazdaságelemzõ és befektetési ház elemzõi 6,3-6,8 százalék közötti prognózisokat adtak, 6,60 százalékos elõrejelzési átlaggal.
Noha térségi elemzõk úgy látják, hogy a fogyasztói árak növekedése még nem tetõzött, és az élelmiszerek, az üzemanyag drágulása további veszélyeket hordoz, a központi bankok valószínûleg egyre kevésbé fognak élni a kamatemelés eszközével, mivel térségszerte kezdenek mutatkozni a gazdasági lassulás jelei: Csehországban márciusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés, elsõ ízben az elmúlt öt évben.
Hasonló csalódást keltõ adatok láttak napvilágot a termelésrõl és az exportról Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon, miután mind a három országban visszaesett az euróövezet országaiba irányuló kivitel. Mindamellett Lengyelországban és Magyarországon további kamatemelést várnak az elemzõk, a jelenlegi 6 százalékról, illetve 8,25 százalékról. (reuters)
Szóba került már, hogy a feltételrendszert ki kellene egészíteni egy olyan új elemmel, amely egy minimális fejenkénti GDP-értéket, vagy az euróövezetihez közeli árszintet írna elő a csatlakozáshoz. Felmerült az is, hogy a jelenlegi feltételeket hozzá kellene szabni a felzárkózó gazdaságok adottságaihoz,
de eddig semmi nem változott.
A ház szerint Szlovákia sikeres felvételi folyamodványa első pillantásra jó hír az összes potenciális pályázónak, főleg most, amikor „eszkalálódik” az infláció az EU egészében.
Szlovákia konvergencia-folyamata azonban távolról sem zárult le: az ország árszintje 2007 végén az euróövezetinek hozzávetőleg a 60 százaléka, az egy főre jutó GDP-érték a valutauniós szint 62 százaléka volt. A szlovák infláció csak akkor maradhat alacsony, ha a gazdasági teljesítmény felzárkózása korlátozott mértékű lesz, vagy egyáltalán nem folytatódik, ami nyilván nem a döntéshozók célja, és nem valószínűsíthető fejlemény, áll a JP Morgan elemzésében.
Ha a szlovák infláció 1-2 százalékponttal
az Európai Központi Bank (EKB) által kitűzött célszint felett lesz, és a gazdaság különösebb makro-egyensúlytalanságok nélkül, jól teljesít, az eloszlathatja az euróövezeti jegybanknak (EKB) a többi kelet-európai ország beengedésével kapcsolatos aggodalmait.
Ha azonban a szlovákiai infláció ennél számottevően gyorsabb ütemben növekszik, akkor a csatlakozásban reménykedő következő országnak sokkal nehezebb dolga lesz saját maga elfogadtatásával, és ez az euróövezet további bővítésének késleltetését valószínűsítené, áll a londoni elemzésben.
A JP Morgan szerint ebben az esetben az EKB még azt is megvétózhatja, hogy a jelentkező országok az ERM-II.-be – az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba – belépjenek. A majdani új euróövezeti tagállamok konvergencia-folyamatából eredő nagyobb infláció várható következményeiről más nagy londoni házak is behatóan értekeztek már.
A BNP Paribas befektetési csoport nemrégiben kiadott átfogó elemzésében azt írta: ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggodalmak ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei fenntarthatók lesznek-e,
„másodlagos jelentőségűvé” válik
a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében. Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája – vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási üteme – a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a „központi” eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció.
A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik. Ebben a helyzetben az EKB-nak vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, állt a BNP Paribas néhány hete kiadott londoni elemzésében.
Nemrég a JP Morgan is külön elemzést adott ki arról, hogy hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt.
A márciusi elemzésben közölt kimutatás szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van. A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal, később csökkenő mértékben fogja növelni az éves inflációt az euróövezetben.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!