Persze többe, mint kéne. A romániai bankok olyan magas kezelési költségeket számítanak fel, mintha iszlám pénzintézetek lennének, melyeknek vallási okokból tilos a kamatból profitálniuk.
Egy bankhitel költségeinek felét Romániában a különféle kezelési díjak teszik ki: ez jóval felette van az Európai Unióban megszokott átlagnak. Itthon az utóbbi négy évben megváltozott a lakossági hitelek ára. 2004-ben például a Román Kereskedelmi Bank ban (BCR) csak 2 százalékos hitelbírálati díjat kellett fizetnie az ügyfélnek a kötelező életbiztosításon túl. A kamatszint viszont a jelenleginél sokkal magasabban, 28-29 százalékon állt. Ha négy évvel ezelőtt valaki 10000 lejt akart a maximális futamidőre, azaz 3 évre felvenni, akkor a teljes hiteldíjmutató (DAE) 35 százalékon állt, az életbiztosítás árát leszámítva. A kezelési költségek, különféle díjak aránya a hitel teljes költségében mindössze 5 százalékos volt.
Mindennek az oka az volt, hogy ami a hitelezést illeti, a Nemzeti Bank szoros gyeplőn tartotta a kereskedelmi pénzintézeteket. Viszont azután, miután a központi előírások jelentősen enyhültek, a bankok nem mondtak le a különféle plusz díjakról, melyek ellenértékeként az ügyfél sokszor semmiféle szolgáltatásban nem részesül.
Felhizlalt hitelek
Ha a fenti példát a jelenlegi helyzettel vetjük össze, kiderül: egy hasonló nagyságú személyi hitelre ma mindössze 12,55 százalékos, változó nagyságú kamatot vet ki ugyanaz a pénzintézet. A hitelbírálati díj 0,95 százalék. Ezen felül két további díjat kell kifizetni, melyek együttesen 0,33 százalékot tesznek ki. Ezt a havi egyenlegre veti ki a bank.
A teljes hiteldíjmutató ma 22 százalék, de a különféle díjak aránya a hitel teljes költségére nézve 40 százalékra ugrott. Az igaz, hogy ebben az arányban most a kötelező életbiztosítás ára is benne van, de ilyen nagymértékű emelkedést nem magyaráz az a tény, hogy a biztosítást négy évvel ezelőtt külön számolták.
A jelenség gyakorlatilag az összes romániai bankra jellemző. Például a Raiffeisen ügyfeleinek 2004-ben 3 százalékos hitelbírálati díjat kellett fizetniük, a kamat 31 százalékos volt. Jelenleg ez utóbbi 13 százalékra csökkent, a bírálati díj 2,5 százalék, viszont havi további 0,45 százalékot kell fizetni, melyet a bank a hitel eredeti összegére vet ki.
A teljes hiteldíjmutató a pénzintézetnél 41-ről 26 százalékra mérséklődött, de a pluszdíjak mértéke 15-ről 48 százalékra nőtt.
Mi történik, ha valaki egy másik meghatározó banknál, a BRD -nél akar három éves futamidőre 10000 lejt felvenni? Annyiban jobban jár, mint 2004-ben, hogy a hiteldíjmutató 33-ról 16,5 százalékra esett, de a pluszdíjak aránya a hitel teljes költségeire vetítve 12-ről 44 százalékra emelkedett négy év alatt.
Mi a helyzet a lakáshitelekkel? Nagyjából ugyanaz az ábra: a pluszdíjak aránya a BCR-nél 11, a BRD-nél és Raiffeisennél 18-19 százalék. A jelenség számos ügyfelet érint, mert ez a három bank birtokolja a lakossági piacnak majdnem a felét.
Mi a helyzet az Unióban?
A hitelezési pluszdíjak aránya az Európai Unió területén működő bankoknál általában a hitel költségeinek mindössze 12-13 százalékáig emelkedik, hogyha személyi hitelekről van szó. Lakáshitelek esetében ez az arány 6 százalék, amennyiben a bank az eurozóna tagállamaiban tevékenykedik. Az adatok az Európai Központi Bank tól származnak.
Független pénzügyi elemzők egyenesen „káros szenvedélynek” minősítik azt, ahogyan a romániai bankok előszeretettel szabják ki a minél magasabb tarifákat. A pénzintézetek több esetben azt kockáztatják, hogy az ügyfél meglévő hitelének törlesztését egy másik pénzintézetre bízva megszünteti a számláját (több bank kínál már ilyen hitelátvállalós konstrukciókat), vagy azt, hogy sérül a cég jó hírneve.
A HVB, a Banca Ţiriac és az UniCredit összeolvadásából létrejött UniCredit Ţiriac például egységesen 0,5 százalékra emelte a havi kezelési költséget anélkül, hogy ezért bármilyen pluszszolgáltatást nyújtana. A három jogelőd pénzintézet hitelt felvett ügyfeleinek muszáj volt elfogadniuk az új feltételeket.
Akadtak olyanok, akik kifogásolták a döntést, arra hivatkozva, hogy a hitelszerződésekben sehol sem szerepeltek a havi kezelési költségek, és az sem, hogy a bank bármikor újabb költségeket építhet bele a hitelkonstrukcióba. Ugyan az UŢ elismerte, voltak tévedések, de az ügyfelek továbbra is arról számolnak be, hogy egy dolog szerepel a hivatalos nyilatkozatokban, és más történik a bankfiókoknál a valóságban.
Az iszlám bankolás felételei
Egy bank mûködését két tevékenység határozza meg: a pénzbetétek kezelése és a hitelnyújtás. Az elõbbiekre kamatot fizetnek, az utóbbiak után kamatot szednek, s a kettõ különbségébõl lesz profit. Ezzel szemben a Korán egyértelmûen kijelenti, hogy „minden vagyon Allahé”, és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok „háborúban állnak Istennel és Mohameddel”. A saría , az iszlám jogrend másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) a kamat fogalmát sem ismeri.
Emiatt az iszlám bankok tulajdonképpen befektetési alapokként mûködnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. Ez a gyakorlat azonban teret enged a spekulációnak, ezért e pénzintézetek igen óvatos befektetési politikát folytatnak. Továbbá a bankolás csak akkor lehet halal (tiszta), ha a bank pénzébõl nem finanszíroznak haram (tiltott, tisztátalan) tevékenységet. Ilyenek lehetnek a szeszesitalokkal, sertéshússal kapcsolatos üzletek, a pornó vagy a szerencsejáték, vagy bármi, amit a saría a társadalomra károsnak ítél. A saría azt is elõírja, hogy kerülni kell a spekulatív ügyleteket, továbbá az üzletfeleknek kölcsösen biztosítaniuk kell egymást a veszteségek ellen.
A muzulmán bankoknak társadalmi felelõsségük van, ez azért nem meglepõ, mert az iszlámra jellemzõ a szociális gondoskodás. A kamatszedés tilalmának az a történeti oka, hogy ezzel próbálták elejét venni az adósrabszolgaságnak. Egyébként a Biblia ó- és újszövetségében is bennefoglaltatik az uzsora tilalma. (origo, wikipedia)
Iszlám bankfilozófia Romániában
A kezelési költségek kivetése annyira vonzó, hogy például a Banca Transilvania kis- és középvállalatoknak kamatmentes hitelkonstruciót kínál. Természetesen a bank a kamatról lemondva a különféle kezelési költségekből profitál.
Hogyha továbbra is hasonló irányban fejlődik tovább a romániai bankrendszer, akkor a végeredmény az lehet, hogy a romániai bankok inkább az iszlám pénzintézetekkel kapcsolatos előírásainak fognak megfelelni. A hithű muszlimok csak a vallásilag „tiszta” bankokhoz fordulhatnak hitelért, ugyanis a Korán előírásai uzsorának minősítik, és ezért totálisan tiltják a kamatszedést, legyen szó bármilyen csekély összegről (lásd keretes írásunkat).
A BNR előírásai miatt torzultak a hitelkonstrukciók
Négy évvel ezelőtt a romániai hitelkonstrukciók sokkal inkább megfeleltek a nyugati modellnek. Mi történt? 2004-től a Nemzeti Bank (BNR) szigorította a lakossági hitelezés felételeit. A kereskedelmi bankok az előírásokat úgy kerülték meg, hogy a kamatok egy részét kezelési költségnek minősítették át. A cél az volt, hogy az ügyfeleknek a BNR rosszallása ellenére is lehetőségük nyíljon nagyobb összegeket felvenniük.
A BNR szakértőinek csak később esett le a tantusz, hogy az előírások első verziójából hiányzott a kezelési költségek szabályozása, és a központi bank ki is igazította a tévedést. A kereskedelmi bankok viszont nem csökkentették a kezelési költségek mértékét, hanem inkább a profit megőrzését szolgáló eszközzé finomították a technikát.
Az egész kelet-közép-európai térségben az infláció mérséklődése miatt csökkenni kezdtek a kamatok, így a pénzintézetek rentabilitása is csökkenni kezdett. Ezzel szemben a romániai pénzintézetek – többek közt a kezelésiköltség-politika miatt – a megszokottnál magasabb eredményeket tudnak felmutatni. A BRD profitrátája 2007-ben 35 százalék volt: ez 5 százalékponttal magasabb, mint 2004-ben. A hitelekből származó bevételek aránya a teljes bevétel 32 százalékáról 47 százalékra nőttek az utóbbi három évben.
Tény, hogy az Európai Unió legtöbb országában szintén a kezelési költségek jelentik a bankok bevételeinek legnagyobb részét. Romániai szakértők szerint viszont az a különbség, hogy a hazai pénzintézetek nem kényeztetik el ügyfeleiket pluszszolgáltatásokkal, ha már ilyen pluszköltségeket számítanak fel.
Forrás: Săptămâna Financiară
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!