Persze többe, mint kéne. A romániai bankok olyan magas kezelési költségeket számítanak fel, mintha iszlám pénzintézetek lennének, melyeknek vallási okokból tilos a kamatból profitálniuk.
Egy bankhitel költségeinek felét Romániában a különféle kezelési díjak teszik ki: ez jóval felette van az Európai Unióban megszokott átlagnak. Itthon az utóbbi négy évben megváltozott a lakossági hitelek ára. 2004-ben például a Román Kereskedelmi Bank ban (BCR) csak 2 százalékos hitelbírálati díjat kellett fizetnie az ügyfélnek a kötelező életbiztosításon túl. A kamatszint viszont a jelenleginél sokkal magasabban, 28-29 százalékon állt. Ha négy évvel ezelőtt valaki 10000 lejt akart a maximális futamidőre, azaz 3 évre felvenni, akkor a teljes hiteldíjmutató (DAE) 35 százalékon állt, az életbiztosítás árát leszámítva. A kezelési költségek, különféle díjak aránya a hitel teljes költségében mindössze 5 százalékos volt.
Mindennek az oka az volt, hogy ami a hitelezést illeti, a Nemzeti Bank szoros gyeplőn tartotta a kereskedelmi pénzintézeteket. Viszont azután, miután a központi előírások jelentősen enyhültek, a bankok nem mondtak le a különféle plusz díjakról, melyek ellenértékeként az ügyfél sokszor semmiféle szolgáltatásban nem részesül.
Felhizlalt hitelek
Ha a fenti példát a jelenlegi helyzettel vetjük össze, kiderül: egy hasonló nagyságú személyi hitelre ma mindössze 12,55 százalékos, változó nagyságú kamatot vet ki ugyanaz a pénzintézet. A hitelbírálati díj 0,95 százalék. Ezen felül két további díjat kell kifizetni, melyek együttesen 0,33 százalékot tesznek ki. Ezt a havi egyenlegre veti ki a bank.
A teljes hiteldíjmutató ma 22 százalék, de a különféle díjak aránya a hitel teljes költségére nézve 40 százalékra ugrott. Az igaz, hogy ebben az arányban most a kötelező életbiztosítás ára is benne van, de ilyen nagymértékű emelkedést nem magyaráz az a tény, hogy a biztosítást négy évvel ezelőtt külön számolták.
A jelenség gyakorlatilag az összes romániai bankra jellemző. Például a Raiffeisen ügyfeleinek 2004-ben 3 százalékos hitelbírálati díjat kellett fizetniük, a kamat 31 százalékos volt. Jelenleg ez utóbbi 13 százalékra csökkent, a bírálati díj 2,5 százalék, viszont havi további 0,45 százalékot kell fizetni, melyet a bank a hitel eredeti összegére vet ki.
A teljes hiteldíjmutató a pénzintézetnél 41-ről 26 százalékra mérséklődött, de a pluszdíjak mértéke 15-ről 48 százalékra nőtt.
Mi történik, ha valaki egy másik meghatározó banknál, a BRD -nél akar három éves futamidőre 10000 lejt felvenni? Annyiban jobban jár, mint 2004-ben, hogy a hiteldíjmutató 33-ról 16,5 százalékra esett, de a pluszdíjak aránya a hitel teljes költségeire vetítve 12-ről 44 százalékra emelkedett négy év alatt.
Mi a helyzet a lakáshitelekkel? Nagyjából ugyanaz az ábra: a pluszdíjak aránya a BCR-nél 11, a BRD-nél és Raiffeisennél 18-19 százalék. A jelenség számos ügyfelet érint, mert ez a három bank birtokolja a lakossági piacnak majdnem a felét.
Mi a helyzet az Unióban?
A hitelezési pluszdíjak aránya az Európai Unió területén működő bankoknál általában a hitel költségeinek mindössze 12-13 százalékáig emelkedik, hogyha személyi hitelekről van szó. Lakáshitelek esetében ez az arány 6 százalék, amennyiben a bank az eurozóna tagállamaiban tevékenykedik. Az adatok az Európai Központi Bank tól származnak.
Független pénzügyi elemzők egyenesen „káros szenvedélynek” minősítik azt, ahogyan a romániai bankok előszeretettel szabják ki a minél magasabb tarifákat. A pénzintézetek több esetben azt kockáztatják, hogy az ügyfél meglévő hitelének törlesztését egy másik pénzintézetre bízva megszünteti a számláját (több bank kínál már ilyen hitelátvállalós konstrukciókat), vagy azt, hogy sérül a cég jó hírneve.
A HVB, a Banca Ţiriac és az UniCredit összeolvadásából létrejött UniCredit Ţiriac például egységesen 0,5 százalékra emelte a havi kezelési költséget anélkül, hogy ezért bármilyen pluszszolgáltatást nyújtana. A három jogelőd pénzintézet hitelt felvett ügyfeleinek muszáj volt elfogadniuk az új feltételeket.
Akadtak olyanok, akik kifogásolták a döntést, arra hivatkozva, hogy a hitelszerződésekben sehol sem szerepeltek a havi kezelési költségek, és az sem, hogy a bank bármikor újabb költségeket építhet bele a hitelkonstrukcióba. Ugyan az UŢ elismerte, voltak tévedések, de az ügyfelek továbbra is arról számolnak be, hogy egy dolog szerepel a hivatalos nyilatkozatokban, és más történik a bankfiókoknál a valóságban.
Az iszlám bankolás felételei
Egy bank mûködését két tevékenység határozza meg: a pénzbetétek kezelése és a hitelnyújtás. Az elõbbiekre kamatot fizetnek, az utóbbiak után kamatot szednek, s a kettõ különbségébõl lesz profit. Ezzel szemben a Korán egyértelmûen kijelenti, hogy „minden vagyon Allahé”, és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok „háborúban állnak Istennel és Mohameddel”. A saría , az iszlám jogrend másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) a kamat fogalmát sem ismeri.
Emiatt az iszlám bankok tulajdonképpen befektetési alapokként mûködnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. Ez a gyakorlat azonban teret enged a spekulációnak, ezért e pénzintézetek igen óvatos befektetési politikát folytatnak. Továbbá a bankolás csak akkor lehet halal (tiszta), ha a bank pénzébõl nem finanszíroznak haram (tiltott, tisztátalan) tevékenységet. Ilyenek lehetnek a szeszesitalokkal, sertéshússal kapcsolatos üzletek, a pornó vagy a szerencsejáték, vagy bármi, amit a saría a társadalomra károsnak ítél. A saría azt is elõírja, hogy kerülni kell a spekulatív ügyleteket, továbbá az üzletfeleknek kölcsösen biztosítaniuk kell egymást a veszteségek ellen.
A muzulmán bankoknak társadalmi felelõsségük van, ez azért nem meglepõ, mert az iszlámra jellemzõ a szociális gondoskodás. A kamatszedés tilalmának az a történeti oka, hogy ezzel próbálták elejét venni az adósrabszolgaságnak. Egyébként a Biblia ó- és újszövetségében is bennefoglaltatik az uzsora tilalma. (origo, wikipedia)
Iszlám bankfilozófia Romániában
A kezelési költségek kivetése annyira vonzó, hogy például a Banca Transilvania kis- és középvállalatoknak kamatmentes hitelkonstruciót kínál. Természetesen a bank a kamatról lemondva a különféle kezelési költségekből profitál.
Hogyha továbbra is hasonló irányban fejlődik tovább a romániai bankrendszer, akkor a végeredmény az lehet, hogy a romániai bankok inkább az iszlám pénzintézetekkel kapcsolatos előírásainak fognak megfelelni. A hithű muszlimok csak a vallásilag „tiszta” bankokhoz fordulhatnak hitelért, ugyanis a Korán előírásai uzsorának minősítik, és ezért totálisan tiltják a kamatszedést, legyen szó bármilyen csekély összegről (lásd keretes írásunkat).
A BNR előírásai miatt torzultak a hitelkonstrukciók
Négy évvel ezelőtt a romániai hitelkonstrukciók sokkal inkább megfeleltek a nyugati modellnek. Mi történt? 2004-től a Nemzeti Bank (BNR) szigorította a lakossági hitelezés felételeit. A kereskedelmi bankok az előírásokat úgy kerülték meg, hogy a kamatok egy részét kezelési költségnek minősítették át. A cél az volt, hogy az ügyfeleknek a BNR rosszallása ellenére is lehetőségük nyíljon nagyobb összegeket felvenniük.
A BNR szakértőinek csak később esett le a tantusz, hogy az előírások első verziójából hiányzott a kezelési költségek szabályozása, és a központi bank ki is igazította a tévedést. A kereskedelmi bankok viszont nem csökkentették a kezelési költségek mértékét, hanem inkább a profit megőrzését szolgáló eszközzé finomították a technikát.
Az egész kelet-közép-európai térségben az infláció mérséklődése miatt csökkenni kezdtek a kamatok, így a pénzintézetek rentabilitása is csökkenni kezdett. Ezzel szemben a romániai pénzintézetek – többek közt a kezelésiköltség-politika miatt – a megszokottnál magasabb eredményeket tudnak felmutatni. A BRD profitrátája 2007-ben 35 százalék volt: ez 5 százalékponttal magasabb, mint 2004-ben. A hitelekből származó bevételek aránya a teljes bevétel 32 százalékáról 47 százalékra nőttek az utóbbi három évben.
Tény, hogy az Európai Unió legtöbb országában szintén a kezelési költségek jelentik a bankok bevételeinek legnagyobb részét. Romániai szakértők szerint viszont az a különbség, hogy a hazai pénzintézetek nem kényeztetik el ügyfeleiket pluszszolgáltatásokkal, ha már ilyen pluszköltségeket számítanak fel.
Forrás: Săptămâna Financiară
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás