Határon inneniek pénze: 2,2 milliárd helyett lett 677 millió?

A magyar kormány 677 millió forintos különtámogatást juttat mintegy 40 határon túli (vagy más logika szerint: határon inneni), nemzeti jelentőségű intézménynek és programnak. Az összeget a költségvetési vitáktól függetlenül, három évig biztosan megkapják.

A külhoni magyarság támogatásának új elemét a magyar miniszterelnök szerdán mutatta be Budapesten. Az MTI által megkérdezett kisebbségi szervezetek elégedettek a juttatás mértékével és módjával, de amint lehet, újabb intézmények és programok felvételét javasolják a támogatási rendszerbe. A Fidesz szerint továbbra is káosz van a határon túliak támogatása körül.

Gyurcsány Ferenc a rendezvényen mondott beszédében a határon túli magyar közösségek egységének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: az azonosságot kell keresni, mert ez tudja erőssé tenni a határon túli magyar közösségeket. Az egység követelménye felülírja a különbségek felmutatásának érdekét és aki az egység megbontását tűzi ki célul, az a határon túli magyar közösségek gyengítését fogja elérni – közölte a miniszterelnök. A kormányfő szerint nem szabad

kisebb-nagyobb jelet tenni

a történelmi nemzet és a politikai közösség közé, mert más és más a funkciója a nemzethez, illetve az államhoz tartozásnak, más eszközökkel is kell szolgálni. Nincs demokrácia feleselés, viták nélkül, de nincs nemzet összetartó erők nélkül – vélekedett Gyurcsány Ferenc.

A különtámogatásról azt mondta: a kormány célja, hogy a nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a jelen megosztó, sokszor pártpolitikai vitái közül. Gyurcsány Ferenc szerint a támogatási rendszer új eleme ilyen: segít abban, hogy a határon túli magyarok ápolhassák kultúrájukat, megőrizhessék identitásukat. A mintegy negyven intézménynek és programnak jutatott 677 millió forint nem függ a költségvetési vitáktól.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy azok a közös történelmi, nemzeti intézmények kerültek be a támogatási körbe, amelyek jelentősége messze túlmutat a közösségben betöltött szerepüknél.

Sikeresnek nevezte a kormány határon túli magyarokat érintő politikáját, amely három elvre, a be nem avatkozásra, a szolidaritásra és a hosszú távú, biztonságos támogatási rendszerre épül, és már intézményesen is működik. Messzebbre tekinthetünk – hangoztatta, hozzátéve: „a határon túli magyarság támogatásában végre stratégiai építkezés zajlik,

a korábbi rombolás és illúziókeltés helyett”.

Kiss Péter , a Miniszterelnöki Hivatal t (MEH) vezető miniszter a sajtótájékoztató után a távirati irodának beszámolt arról, hogy a 677 millió forint a MEH költségvetésében szerepel és szerződések alapján jövőre kezdik kifizetni.

Csáky Pál , a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjá nak (MKP) elnöke elmondta: javasolni fogja a szlovákiai magyar óvodai rendszer fejlesztését, valamint a magyar pedagógusok támogatását.

Pásztor István , a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte: elégedett, mert három, számukra nagyon fontos intézmény is kap támogatást, ugyanakkor szeretnék, ha valamelyik magyar színház vagy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is bekerülne a támogatott körbe.

Kelemen Hunor , az RMDSZ ügyvezető elnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy több intézményt javasoltak, mint amennyi végül a támogatást megkapta, de megértik, a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. A szándék a fontos, mivel erre már évek óta szükség lett volna – mondta.

Németh Zsolt , a Fidesz külügyi kabinetvezetője szerint a miniszterelnöki tájékoztató nem tudta rendbe tenni azt a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. A fideszes politikus arra hívja fel a figyelmet, hogy az idei költségvetési előirányzatban

2,2 milliárd forint szerepel

a „ Nemzeti jelentőségű intézmények és programok ” számára, most azonban csak összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról, miért megkésve, szeptember közepén születik döntés az idei támogatásokról, amelyeket a kiéheztetett határon túli intézmények év eleje óta várnak? – tette fel a kérdést Németh Zsolt.

Szerinte több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál, mert mással nem magyarázható, hogy Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. Hacsak nem az a magyarázat, hogy a közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatelit szervezetét? – jegyezte meg Németh Zsolt.

A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van.