Akkreditációs gondok a kolozsvári Protestáns Teológián

2007. június 19. – 18:27

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A százezer eurós költségvetési hiány miatt a lelkészképző intézetnek az állami akkreditációval is küszködnie kell. A korábbi halogatás a PTI egyetemi rangját veszélyezteti.

Tíz napja foglalkoztunk a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet (PTI) megingott anyagi helyzetével. A lelkészképző intézetet a három romániai magyar protestáns egyház – evangélikus, református és unitárius – közösen tartja fent. A komoly gondok tavaly következtek be, ugyanis a fenntartó egyházak közül, protestáns részről csak részben fizeti be részét a teológia költségvetésébe a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE). A tartozás 150 000 új lejre rúgott tavaly, ehhez jön hozzá az, hogy a PTI a 2007-es költségvetéséhez sem tud hozzájárulni a szükséges mértékben, így további 100 000 új lejjel nő az adósság. Az anyagi gondokat tetézi, hogy a PTI keretében az étkezde szolgáltatásait és a szálláshelyet bérbe adó Talentom Alapítvány 70 000 lejes hiányt halmozott fel

- ez összesen mintegy 100 ezer euró.

Mindez a Teológiai Intézet gazdasági bizottságának 2006 december 16-án kelt jegyzőkönyvéből derül ki. A lapunk birtokába került dokumentum részletes ismertetését és a kapcsolódó vitátlásd korábbi összeállításunkban.

A jegyzőkönyv most közölt zárórésze, „Az Intézet hivatalos elismertetésének anyagi vetületei” címmel kiemelten foglalkozik az anyagi helyzet következményeivel, ami a lelkészképzést és az intézet a tudományos életben elfoglalt helyzetét illeti:

„A rektor ismerteti a bolognai folyamat 3+2+3 éves tanmenetének állami akkreditálási vonatkozásait. Ez az akkreditálás komoly munkába és pénzbe kerül. A három program akkreditálása lépésenként kb. 30 000 RON-ba kerül, azaz a végösszeg: 120 312 RON (…).

Rektor bejelenti, hogy ameddig nem fizetik ki az egyéb költségeket (nyugdíjpénztár, számlák stb.), addig egyetlen lépést sem tesz az akkreditálás érdekében, amely azonban a legsürgősebb, mindezidáig nagyon elhanyagolt feladatok közé tartozik, hiszen az Intézet periferizálódását, egyetemi rangjának, licenciáltató, mesteriztető és doktoráltatási jogának azonnali elvesztését vonja maga után.

Felhívja a fenntartó egyházak képviselőinek figyelmét arra, hogy a korábbi ciklusban elmaradt lépések sürgős bepótolása nélkül a PTI helyzete – különösen, ha önállóságához ragaszkodni kíván, de erre pénzt nem áldoz

A tartozások

Az intézet vezetõje itt arra utal, hogy a válsághelyzet miatt a télen télen nem tudták határidõre kifizetni a Kolozsvár belvárosában, az Avram Iancu/Bocskai tér 13. szám alatt található, impozáns épület közüzemi számláit, melyek összesen 20 ezer 900 új lejt tettek ki. Az elhúzódó tartozás azzal fenyegetett, hogy a szolgáltató a tél közepén elzárja a gázt vagy a villanyt. Az intézet hátralékban volt az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékainak befizetéseivel is.

- közjogi szempontból is ellehetetlenül”

– így foglalja össze Dr. Rezi Elek rektor szavait a dokumentum. A teológia költségvetésében szereplő hiánynak tehát mintegy 40 százalékát kéne rendeznie a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, hogy az akkreditáció folyamata elindulhasson.

Fejlemények [2.7.2007] >>Bürokratikus packázás akadályozta a kolozsvári PTI akkreditációját >>

Az akkreditáció azért vált ilyen sürgető problémává, mert az egyházi fenntartású teológiák eddig félig-meddig exlex állapotban voltak. A felsőoktatási minőségbiztosítással foglalkozó országos hatóság (ARACIS) szerint ezeknek az intézményeknek az esetében az állam tulajdonképpen azt ismerte el eddig, hogy 1989 előtt is léteztek, valamint hogy egyetemi fokú képzési helyeknek minősítette őket a diktatúra.

A hatóság listáján csillaggal jelezve három ilyen tanintézmény szerepel az akkreditált magánegyetemek között: ilyen a gyulafehérvári, illetve a Iaşi-i római katolikus teológia, illetve a kolozsvári PTI. Azóta a gyulafehérvári papnevelde sorsa eldőlt: Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek döntése nyománaz intézmény beolvadta kolozsvári központú Babeş-Bolyai Tudományegyetembe (BBTE).

A gyulafehérvári érsekség szerint

a lépésre a főiskola működtetésének anyagi nehézségei miatt volt szükség, ugyanis a katolikus egyházszervezet szerint „ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is elismert oklevelet, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzéseken vehessenek részt”. További érv volt, hogy az integráció csupán a főiskola szervezeti rendjét érinti.

Ennek nyomán tavaly augusztusban vita alakult ki a katolikus és a protestáns egyházak között. A legélesebben Tőkés László, a KRE püspöke nyilatkozott, kifejtve, hogy a kolozsvári PTI-t is többször felkérte a BBTE, hogy csatlakozzon az állami egyetemhez, ezt azonban valamennyi alkalommal visszautasították. Kérdésesnek tartják ugyanis, hogy „ez a lépés hasznos lenne az erdélyi magyar anyanyelvű önálló felsőoktatási intézményrendszer kiépítéséért folytatott küzdelem szempontjából”.

Összeállításunk elsõ részének megjelentése elõtt öt nappal megkerestük a PTI rektorát, aki hivatalosan csak annyit volt hajlandó nyilatkozni lapunknak, hogy lopott dokumentumot semmilyen módon nem kíván kommentálni. Egy ezt megelõzõ, hosszabb beszélgetés során azonban pozitív fejleményekrõl számolt be riporterünknek mind az intézet anyagi helyzete, mind a tanintézmény akkreditációja ügyében; de ennek közlését az interjú lezárulta után letiltotta.

Beolvadás egy állami, már akkreditált egyetembe vagy önálló működés? Mindkettő mellett említhetők megfontolásra érdemes érvek. Az első esetben egy már elismert egyetem lelkészképző karaként könnyebb megszerezni az ideiglenes, majd a végleges akkreditációt.

Viszont az önálló működésnek

a BBTE körüli, magyar vonatkozású botránysorozatot tekintve vitathatatlan előnyei vannak – főleg egy olyan intézmény esetében, mint a PTI, ahol minden, a képzéshez szükséges feltétel egy helyen, egy ingatlanban kihasználható a tantermektől a diákkollégiumon keresztül a könyvtárig, az étkezdéig, a tanári kutató-dolgozószobákig.

Oktatásszervezési szempontból elvileg azért volna egyszerűbb a PTI-n a három plusz kétéves, bolognai rendszerű oktatást bevezetni, mert a lelkészképzés eleve öt tanéven keresztül folyik. Ráadásul négy félév elvégzése után egy ún. alapvizsgán kell megméretniük magukat a jövendő lelkészeknek – ezt viszonylag könnyen át lehetne konvertálni „mesterképzős” vizsgává.

Ez a folyamat szervezési szempontból egyszerűbbnek tűnik, mint számos állami egyetemen, ahol a kilencvenes évek elején előbb a korábban ötéves képzést sürítették bele négy évbe, majd az utóbbi két évben a bolognai rendszer bevezetésével el kellett választani az alapképzést és a mesteri fokozatot. Ezzel együtt az új rektornak nem lesz könnyű dolga: egyszerre kell, amennyire lehet, helyrebillenteni a PTI költségvetését és behozni az akkreditációs folyamatban tapasztalható lemaradást.

Az ARACIS feltételei meglehetősen szigorúak. Az ideiglenes akkreditáció megszerzéséhez az szükséges, hogy minden egyes szakon 70 százalékban főállású tanárok oktassanak, negyedük professzori, illetve előadótanári ranggal kell rendelkezzék. A tanárokra nézve az is feltétel, hogy rendszeresen publikáljanak elismert hazai és külföldi, kutatási területüknek megfelelő szaklapokban.

Természetesen be kell vezetni

az EU-ban szokásos kreditrendszert (ECTS), tanterveket, tanyagokat, kurzusokat kell összeállítani és kiadni. A szabályozás még arra is kitér, hogy az egyetemen szervezett tudományos konferenciák anyagát nemzetközi ISBN-jelzettel ellátott kötetekben kell publikálni.

A diákokra nézve a feltétel az, hogy három évfolyam minimum 51-51 százalékának sikeresen kell államvizsgáznia egy már államilag elismert egyetem bizottsága előtt. Ez esetben egy adott szak végleges akkreditációt szerezhet ( a további feltételeket lásd itt ).

Információink szerint a PTI a probléma eddigi elhanyagolása miatt áll rosszabbul, mint más magánegyetemek. A kreditrendszer bevezetése például még zajlik, noha a BBTE-n már nyolc éve működtetik a rendszert (mely ugyan nem biztosított igazi átjárást a szakok között, de legalább papíron megfelelt a hazai feltételeknek és a bolognai követelményeknek).

Az országos felsőoktatási minőségbiztosító a tanári kar tudományos fokozatai kapcsán nem akadékoskodhat, hiszen az összesen 19 református, unitárius és evangélius oktató közül 14-nek van doktori címe, továbbá öten doktoranduszként tanítanak.

Annál inkább gond lehet a tudományos közleményekkel.

Publikációs listát például a PTI honlapja csak a bibliai nyelveket oktató Adorjáni Zoltánról közöl. A PTI honlapján bemutatott tanárok neve mellől rendszerint a szakmai önéletrajzok is hiányoznak.

A teológia és az egyháztörténet iránt érdeklődő olvasó amúgy csak három romániai magyar szerző köteteit találhatja meg: Adorjánin kívül az egyháztörténész Buzogány Dezső, az ószövetségre specializálódott Molnár János és Visky S. Béla publikál rendszeresen (Visky S. Béla viszont csak a BBTE keretében működő református vallástanárképző karon tanít).

Mindezen erőteljes szervezőmunkával segíteni lehet, bár nem lesz könnyű behozni a többéves lemaradást.

Hogy ez egyáltalán nem lehetetlen,

azt pont a királyhágómelléki egyházkerület által Nagyváradon 1990-ben alapított Partiumi Keresztény Egyetem története bizonyítja, mely 13 év utánnyerte el az állandó akkreditációt.

Hogy ezt sikerült elérni, abban az a sokk is közrejátszott, hogy az akkor még Sulyok István Református Főiskola néven működő intézmény hittantanár-jog szakanem kapott működési engedélyt, mikor az akkreditációs törvény 1993 decemberében életbe lépett. A hirtelen kilátástalanná vált helyzetű diákok miatt ebből Erdély-szerte botrány keletkezett.

A kolozsvári PTI önállóságát a legerőteljesebb elnyomás alatt is, a hetvenes-nyolcvanas években is megőrizte. A teológia tanárai és diákközössége számára valószínűleg az lesz a presztízsveszteség nyilvánvaló jele, mikor az első évfolyam diákjainak kell egy már akkreditált egyetem tanári kara előtt vizsgázniuk ahhoz, hogy államilag teljes körűen elfogadott diplomához juthassanak.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!