Jelentősen átalakítaná a világtermelés 60%-át adó európai borászatot az EB, ám a képviselők elítélik a tőkék válogatás nélküli kivágását , és a lepárlás támogatásának azonnali eltörlését.
A parlament szerint viszont a javaslat koncentrációhoz, a sokszínűség elvesztéséhez, a versenyfeltételek romlásához vezethet. Ösztönöznék viszont a mértéktartó és felelős borfogyasztást. Az Európai Unió világszinten a bor első számú termelője, első számú fogyasztója és első számú exportőre – áll a borreformmal foglalkozó, Katerina Batzeli (szocialista, görög) által jegyzett saját kezdeményezésű (tehát nem kötelező érvényű, hanem véleményadó! – a szerk.) jelentésben. A szöveget csütörtökön, 484 igen, 129 nem, 24 tartózkodó szavazattal fogadta el az EP, tudósít az intézmény sajtószolgálata. Az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal; az EU adja a világ bortermelésének 60 százalékát. A jelentés megjegyzi, hogy a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre, elsősorban a talaj erózióval szembeni védelme révén, de azért is, mert általában a természeti erőforrások kiterjedt felhasználásával jár.
Versenyképesség és hagyományok
A képviselők szerint az európai borágazat reformja fő céljának az ágazat dinamikusabbá és versenyképesebbé tételének kell lennie anélkül, hogy az piacveszteséggel járna a nemzetközi piacokon, figyelembe véve az európai bortermelők és borfogyasztók érdekeit, az európai borászati hagyományok tiszteletben tartását, valamint az európai borok minőségét és hitelét.Ezzel szemben a tömeges és válogatás nélkül történő kivágás tervét makacsul javasló forgatókönyv indokolatlan támadást intéz az európai borászati örökség ellen, például a legérzékenyebb termelési övezetekben, és alkalmatlan mind az európai túltermelés elkerülésére, mind az ágazat versenyképességének megerősítésére az egyre bővülő világpiacon – áll a parlamenti jelentésben.
Tőkék koncentrációja
A képviselők úgy vélik, az Európai Bizottság tervezetével az európai bortermelés olyan szerkezeti átalakítását tervezi, amely a termelés néhány szőlész-borász nagytermelő kezében történő összpontosításához és az előállított borok jellegtelen egyformaságához vezet, és amely következésképpen veszélybe sodorja az európai borok sokszínűségét és számos európai régió gazdasági, társadalmi és kulturális gazdaságát. A jelentés szerint ésszerűtlen a pénzeszközök áthelyezése a közös agrárpolitika (KAP) első pilléréből a második pillérbe (vidékfejlesztés), ami a regionális fejlesztési programok általi társfinanszírozást vonná maga után. Ezt az EP szerint csak fokozatosan, két szakaszban szabad megvalósítani: az első szakaszban (2008-2011) a cél a piac egyensúlyának visszaállítása, megtisztítás, a termelők és a borvidékek megerősítése lenne. Az EP jelentős többséggel elutasította azt a módosító indítványt, amely szerint a parlament arra szólított volna fel, hogy a költségvetést előzetesen osszák fel a borágazatra vonatkozó támogatási és fejlesztési programok között történeti kritériumok alapján.
Glattfelder: a felesleget termelõ régiókban támogassák inkább a szõlõkivágást
A jelentés kedd esti vitájában két magyar képviselõ szólalt fel. Glattfelder Béla (néppárti) a nemzetközi kereskedelmi bizottság nevében azt mondta, a borreform során a legfontosabb az, hogy az európai bor versenyképességét a nemzetközi piacokon és a belsõ piacainkon is növeljük. Glattfelder szerint a reform központi eleme nem lehet a kivágás támogatása. A képviselõ úgy vélte, amennyiben a kivágás támogatására sor kerül, akkor ennek azokra a régiókra kell koncentrálnia, ahol jelenleg is a felesleget termelik. Glattfelder azt mondta, azokban a régiókban, ahol több bort fogyasztanak, mint amennyit termelnek, ott az import növekedése elsõsorban nem az Európai Unió más tagállamaiból származó borokból származik, hanem a harmadik országok boraiból. A képviselõ úgy vélte, ha olyan területeken kerül sor a kivágásra, ahol egyébként eddig képesek voltak a saját fogyasztásukat megtermelni, de ezután már nem lesznek erre képesek, akkor valószínû, hogy a harmadik országokból származó importot fogják növelni. A képviselõ hozzátette: erõteljesen fel kell lépnünk a nemzetközi fórumokon, a WTO keretén belül, illetve a kétoldalú kereskedelmi egyezményekben az eredetvédelem biztosítása érdekében.
Fokozatosan szűnhet csak meg a lepárlás támogatása
A túltermelt bor lepárlásának megszüntetésére irányuló javaslat óriási mennyiségű bor előállításához vezet, ami erős zavarokat okoz majd a regionális és az európai piacon és problémákat idéz elő a régiókon belül – vélik a képviselők. A jelentés emlékeztet: a borlepárlást eredetileg kizárólag sürgősségi intézkedésként vezették be, de később a borpiac közös szervezésének legköltségesebb és legvitatottabb részévé vált. A képviselők elutasítják a lepárlási mechanizmus és más piactámogatási intézkedések azonnali eltörlését; szerintük a lepárlási rendszereket egy ésszerű átmeneti időszak alatt, fokozatosan kell megszüntetni.
Kivágás csak közös kritériumrendszer alapján
A képviselők értékelése szerint a bizottsági közlemény az ágazat termelését, illetve az ágazatban dolgozó munkaerő csökkentését szolgáló intézkedésként a hangsúlyt a kivágásra helyezi, a termelésnek a kínálat és a kereslet szabályozása általi ellenőrzésének ösztönzése helyett. A jelentés szerint a termelésből való végleges kivonás kezdeményezésének a termelő döntésén kell múlnia, objektív közösségi kritériumok alapján. A képviselők a termelésből való végleges kivonás lehetőségét korlátozó objektív közösségi kritériumok sorolnák a következőket: a) hegyvidéki, part menti és szigeteken található szőlőültetvények, amelyek szőlőjéből elsősorban földrajzi jelöléssel ellátott borokat állítanak elő; b) lejtőkön található szőlőültetvények, ahol meg kell akadályozni a talajeróziót és a biológiai sokféleség elveszítését, vagy történelmi fontosságú hagyományos régiókban található szőlőültetvények;
c) olyan szőlőültetvények, amelyek szőlőjéből felvevőpiaccal rendelkező borokat állítanak elő; d) olyan szőlőültetvények, ahol a túlzott mértékű csökkentés veszélyeztetné az egész termőterület vagy egy bejegyzett eredetmegjelölés létét; e) olyan szőlőültetvények, amelyek közösségi programok keretében strukturális támogatást kaptak; f) a termelés abbahagyásából eredő környezeti kockázatok.
Cukor és must
A jelentés szerint az alkoholtartalom cukor felhasználásával végzett növelését minden olyan bortermelő régióban engedélyezni kell, ahol ezt hagyományosan alkalmazzák, és ahol nincs strukturális túltermelés, és nincs szükség az alkoholtartalom-növelés maximális mértékének az Európai Bizottság által javasolt csökkentésére. Az EP úgy véli, hogy a borok alkoholtartalmának az alkoholtartalom cukor felhasználásával végzett növelését nem kell betiltani, ugyanis ez diszkriminációt eredményezne azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a közösség olyan területén helyezkednek el, ahol a kedvezőtlenebb éghajlati viszonyok miatt nehezebb a bortermelés. Az egyik plenáris módosítás szerint az EP hangsúlyozza, hogy szükség van az alkoholtartalom növelésére felhasznált mustra és a tömény, többszörösen lepárolt mustra adott támogatásra, mivel ez lényeges egy történelmi borászati eljárás megőrzése érdekében; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a szőlőlé gyártásához használt must támogatását, mellyel a cél egy olyan, nem bortermelési célra használt termék megőrzése, amely fontos az ágazat számára és segíti a piaci egyensúly fenntartását. A képviselők úgy vélik, az alkoholtartalom tömény must hozzáadásával történő növelése esetén a mustnak azonos termelési területről kell származnia.
Tabajdi: az új tagállamok diszkriminációjához vezethet az agrárreform
Mi is reformot akarunk: mélyreható, radikális reformot – kezdte hozzászólását Tabajdi Csaba (szocialista), aki szerint a vita abban van, hogy mi nem akarjuk a kivágást akkora súllyal szerepeltetni, mert minden pártban egyetértés van, hogy a kivágás mellett legalább annyira fontos a szerkezetváltás, a modernizáció. A jelen lévõ Mariann Fischer Boel mezõgazdasági biztoshoz szólva Tabajdi azt mondta, nagy a veszély az új tagállamok számára, hogy a szegény gazdák túl sokat vágnak ki, és ez tovább növeli az újak problémáját. A képviselõ úgy vélte, ezért kell minden pénzt betenni a nemzeti borítékba. A keretek megszabása és a szubszidiaritás alapján történõ pénzkiosztás lehet nemcsak a bor, hanem az egész közös agrárpolitika jövõje – vélte Tabajdi. A képviselõ szerint ugyanakkor súlyos diszkrimináció lesz az új tagállamok számára, ha igaz az, hogy 20 százalékot terület alapon és 80 százalékot történelmi referenciák alapján osztanának ki a tagállamoknak. A politikus egyetértett a lepárlás teljes mértékû megszüntetésével.
A plenáris ülés törölte a szakbizottsági szövegből azt a paragrafust, amely szerint bioenergetikai politikák révén ösztönző intézkedésekkel bátorítani kell azokat a gyakorlatokat, amelyek során a borkészítésben az alkoholt és melléktermékeit mással helyettesítik, és ezáltal ténylegesen hozzájárulhatnak a túltermelés korlátozásához. A szöveg szerint az Európai Unióban nem megengedett borászati gyakorlatok alkalmazását világosan fel kell tüntetni azon behozott italok címkéjén, amelyek bor látszatát kelthetik.
Mértéktartó és felelős borfogyasztás
A jelentés kitér arra, hogy a strukturális borfelesleg egyik oka a borfogyasztás állandó csökkenése Európában. A képviselők szerint az európai bortermelési ágazat fenntartható fejlődéséhez arra van szükség, hogy a mértéktartó és felelős borfogyasztás ösztönzése érdekében jelentős költségvetési erőforrásokat csoportosítsanak át a közös piacszervezésen belül. Az egyre növekvő, mértéktartó és felelős borfogyasztási irányzat megerősítése jelentős pozitív hozzájárulás az európai fogyasztók és a közegészség védelméhez – vélik a képviselők. A parlament szerint a reform végrehajtásánál mindenképpen figyelembe kell venni a bortermelésben aktívan részt vevő Kína folyamatosan fejlődő piacát, valamint egyéb új bortermelő országok – például Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, Kanada és Dél-Afrika – termelésének növekedését; továbbá a WTO keretében a dohai forduló jogcímén folytatott nemzetközi tárgyalásokat; valamint a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!