A konfliktus rég esedékes gazdasági reformokat akadályoz Libanonban; az izraeli gazdaságnak a tartalékosok behívása jönne nagyon-nagyon rosszul.
Izrael „kivételesen erőteljes” gazdasága valószínűleg nem fogja nagyon megsínyleni a libanoni hadjáratot londoni feltörekvő piaci elemzők szerint. A libanoni jegybank szintén Londonban idézett vezetője pedig azt mondta, hogy nem tart valutaválságtól. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének hétfői elemzése szerint az ellenségeskedések jelenlegi szakaszában még csak nagyfokú bizonytalansággal lehet bármiféle előrejelzést adni a gazdasági kihatásokra, de vannak pontok, amelyek jól megjósolhatók. Az egyik legfőbb ezek közül az, hogy
a turizmus nem nagy szelete
az izraeli gazdaságnak: bevételei az éves GDP-érték hozzávetőleg 2 százalékát adja. Jóllehet ez sem kevés, eltörpül azonban a libanoni GDP-arányos idegenforgalmi bevétel mellett, amely több mint 10 százalék, áll a londoni elemzésben. Izraelben is nyáron van a turizmus főszezonja, úgyhogy az ágazat meg fogja szenvedni az erőszak jelenlegi eszkalációját, de a beutazások az év végén, a keresztény ünnepek idején is meredeken megugranak, addig pedig a konfliktus „remélhetőleg megoldódik, és nem terjed ki a térség egészére” , írták a JP Morgan elemzői.
A ház szerint az izraeli gazdaság igen jelentős lendületben volt, amikor az összecsapások kitörtek. Az első negyedévben, negyedéves összevetésben, szezonális kiigazítással 6 százalékkal nőtt a hazai össztermék-érték, és a JP Morgan saját, „konzervatív” becslése szerint az egész évi, éves összevetésű reálnövekedés el fogja érni az 5,1 százalékot (ez a háború miatt már leszállított előrejelzés, az eredeti 5,3 százalékról, a fogyasztás és a kereskedelem várható visszaesése miatt).
Az izraeli gazdaság lendülete
önmagában ad bizonyos ellenállóképességet, ami jó eséllyel megakadályozza a markáns lassulást, áll az előrejelzésben.
Az elemzés szerint, ha a konfliktus mégis kiszélesedik, és tömegesen be kell hívni a tartalékosokat, ezt a „szerencsétlen fejleményt” az izraeli gazdaság már alaposan megérezné. A hadsereg 500 ezer tartalékosa a teljes izraeli munkaerő-állomány 18 százaléka, és ha például a tartalékosok 30 százalékát behívnák, az a cég alapeseti forgatókönyve szerint egy százalékponttal csökkentené az idei évre előrejelzett növekedést.
A JP Morgan szerint „az izraeli pénzügyek is rendben vannak”. Jóllehet a védelmi kiadások a GDP-érték 7 százalékát teszik ki – ez a 2002-es 9 százalékról csökkent a jelenlegi szintre, de nemzetközi mércével még mindig magas –, a kiinduló pont a hadikiadások emelésének kényszere esetén is sokkal jobb, mint bármikor az elmúlt időszakban, a központi kiadásoknak az utóbbi években végrehajtott visszafogása miatt.
Fitch Ratings: jó kilátásai vannak az izraeli gazdaságnak
Nem ez az elsõ londoni elemzés a konfliktus fellángolása óta, amely meglehetõsen derûlátó elõrejelzést ad az izraeli gazdaság ellenállóképességérõl. Nem sokkal az ellenségeskedések kitörése után a Fitch Ratings , a legnagyobb európai hitelminõsítõ – amely elsõrendû „A mínusz” szinten sorolja az izraeli adósságot – szintén azt írta londoni elemzésében: jóllehet az üzleti bizalom jó eséllyel megszenvedi rövid távon az erõszak eszkalációját, az izraeli gazdaság robusztus teljesítménnyel indult neki a konfliktusnak, ami csökkenteni fogja a gazdasági kihatásokat.
A júniussal zárult 12 hónapban a költségvetési deficit a GDP-érték alig 0,4 százaléka volt, és a költségvetési fegyelem révén az államadósság is lassan ugyan, de folyamatosan csökken. Az adósságállomány 2001 óta tavaly süllyedt először a GDP 100 százaléka alá, áll a londoni elemzésben.
A kedvező külső fizetési pozíció
miatt a sékel sem érezte meg a kockázatkerülési hajlam erősödését, amelyet sok más feltörekvő piaci fizetőeszköz megszenvedett. Május óta a sékel külső árfolyama gyakorlatilag stagnál, miközben például a közép-európai valuták hozzávetőleg 7 százalékot vesztettek, áll a JP Morgan elemzésében.
A ház szerint ez valószínűleg jórészt annak az eredménye, hogy tavaly az izraeli folyómérleg-egyenleg 3 százalékos többletet mutatott, éles ellentétben a jelentős deficiteket görgető kelet- és közép-európai gazdaságokkal.
Mindemellett „a működőtőke-beáramlás frontjáról is kitűnő hírek érkeznek”: ennek csak egyik példája, hogyWarren Buffetamerikai nagybefektető éppen most vásárolja fel 4 milliárd dollárért az Iscar izraeli fémmegmunkáló céget, írták a JP Morgan londoni elemzői. A cég ugyanakkor a felminősítést valószínűsítő addigi pozitívról
stabilra rontotta vissza Libanon egyébként mélyen spekulatív,
„B mínusz” szintű deviza- és beladósi osztályzatának kilátását, azzal az indokkal, hogy a libanoni infrastruktúrát ért támadásokat elsősorban a turizmus fogja megszenvedni, de csökkenni fognak az adóbevételek, a közadósság-folyamatok kedvezőtlen irányt vesznek, és a politika figyelme ismét elkerül a régóta esedékes gazdasági reformokról.
A libanoni jegybank kormányzója, Riad Szalameh ugyanakkor a Financial Times nak adott, a londoni üzleti napilap által hétfőn közölt interjúban nem tulajdonított jelentőséget azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint nyomás alá került a libanoni font. Azt mondta: a jegybank, amelynek mintegy 13 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, elkötelezett a valuta stabilitásának fenntartása mellett.
Szalameh szerint a kormány teljesíteni tudja a 40 milliárd dolláros államadósság idei adósságszolgálatát.
Hozzátette: a dollárbankjegyekben mutatkozó hiánynak (amely miatt olyan aggályok kaptak lábra, hogy a bankok már nem engedik a dollárkivételt a fiókokban és pénzautomatáknál) nincs alapvető gazdasági oka. Nemzetközi megállapodás alapján, tengeri úton, amerikai védelem alatt szállítanak dollárt Libanonba a következő napokban, mondta a központi bank vezetője. Hírforrás: MTI
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!