A konfliktus rég esedékes gazdasági reformokat akadályoz Libanonban; az izraeli gazdaságnak a tartalékosok behívása jönne nagyon-nagyon rosszul.
Izrael „kivételesen erőteljes” gazdasága valószínűleg nem fogja nagyon megsínyleni a libanoni hadjáratot londoni feltörekvő piaci elemzők szerint. A libanoni jegybank szintén Londonban idézett vezetője pedig azt mondta, hogy nem tart valutaválságtól. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének hétfői elemzése szerint az ellenségeskedések jelenlegi szakaszában még csak nagyfokú bizonytalansággal lehet bármiféle előrejelzést adni a gazdasági kihatásokra, de vannak pontok, amelyek jól megjósolhatók. Az egyik legfőbb ezek közül az, hogy
a turizmus nem nagy szelete
az izraeli gazdaságnak: bevételei az éves GDP-érték hozzávetőleg 2 százalékát adja. Jóllehet ez sem kevés, eltörpül azonban a libanoni GDP-arányos idegenforgalmi bevétel mellett, amely több mint 10 százalék, áll a londoni elemzésben. Izraelben is nyáron van a turizmus főszezonja, úgyhogy az ágazat meg fogja szenvedni az erőszak jelenlegi eszkalációját, de a beutazások az év végén, a keresztény ünnepek idején is meredeken megugranak, addig pedig a konfliktus „remélhetőleg megoldódik, és nem terjed ki a térség egészére” , írták a JP Morgan elemzői.
A ház szerint az izraeli gazdaság igen jelentős lendületben volt, amikor az összecsapások kitörtek. Az első negyedévben, negyedéves összevetésben, szezonális kiigazítással 6 százalékkal nőtt a hazai össztermék-érték, és a JP Morgan saját, „konzervatív” becslése szerint az egész évi, éves összevetésű reálnövekedés el fogja érni az 5,1 százalékot (ez a háború miatt már leszállított előrejelzés, az eredeti 5,3 százalékról, a fogyasztás és a kereskedelem várható visszaesése miatt).
Az izraeli gazdaság lendülete
önmagában ad bizonyos ellenállóképességet, ami jó eséllyel megakadályozza a markáns lassulást, áll az előrejelzésben.
Az elemzés szerint, ha a konfliktus mégis kiszélesedik, és tömegesen be kell hívni a tartalékosokat, ezt a „szerencsétlen fejleményt” az izraeli gazdaság már alaposan megérezné. A hadsereg 500 ezer tartalékosa a teljes izraeli munkaerő-állomány 18 százaléka, és ha például a tartalékosok 30 százalékát behívnák, az a cég alapeseti forgatókönyve szerint egy százalékponttal csökkentené az idei évre előrejelzett növekedést.
A JP Morgan szerint „az izraeli pénzügyek is rendben vannak”. Jóllehet a védelmi kiadások a GDP-érték 7 százalékát teszik ki – ez a 2002-es 9 százalékról csökkent a jelenlegi szintre, de nemzetközi mércével még mindig magas –, a kiinduló pont a hadikiadások emelésének kényszere esetén is sokkal jobb, mint bármikor az elmúlt időszakban, a központi kiadásoknak az utóbbi években végrehajtott visszafogása miatt.
Fitch Ratings: jó kilátásai vannak az izraeli gazdaságnak
Nem ez az elsõ londoni elemzés a konfliktus fellángolása óta, amely meglehetõsen derûlátó elõrejelzést ad az izraeli gazdaság ellenállóképességérõl. Nem sokkal az ellenségeskedések kitörése után a Fitch Ratings , a legnagyobb európai hitelminõsítõ – amely elsõrendû „A mínusz” szinten sorolja az izraeli adósságot – szintén azt írta londoni elemzésében: jóllehet az üzleti bizalom jó eséllyel megszenvedi rövid távon az erõszak eszkalációját, az izraeli gazdaság robusztus teljesítménnyel indult neki a konfliktusnak, ami csökkenteni fogja a gazdasági kihatásokat.
A júniussal zárult 12 hónapban a költségvetési deficit a GDP-érték alig 0,4 százaléka volt, és a költségvetési fegyelem révén az államadósság is lassan ugyan, de folyamatosan csökken. Az adósságállomány 2001 óta tavaly süllyedt először a GDP 100 százaléka alá, áll a londoni elemzésben.
A kedvező külső fizetési pozíció
miatt a sékel sem érezte meg a kockázatkerülési hajlam erősödését, amelyet sok más feltörekvő piaci fizetőeszköz megszenvedett. Május óta a sékel külső árfolyama gyakorlatilag stagnál, miközben például a közép-európai valuták hozzávetőleg 7 százalékot vesztettek, áll a JP Morgan elemzésében.
A ház szerint ez valószínűleg jórészt annak az eredménye, hogy tavaly az izraeli folyómérleg-egyenleg 3 százalékos többletet mutatott, éles ellentétben a jelentős deficiteket görgető kelet- és közép-európai gazdaságokkal.
Mindemellett „a működőtőke-beáramlás frontjáról is kitűnő hírek érkeznek”: ennek csak egyik példája, hogyWarren Buffetamerikai nagybefektető éppen most vásárolja fel 4 milliárd dollárért az Iscar izraeli fémmegmunkáló céget, írták a JP Morgan londoni elemzői. A cég ugyanakkor a felminősítést valószínűsítő addigi pozitívról
stabilra rontotta vissza Libanon egyébként mélyen spekulatív,
„B mínusz” szintű deviza- és beladósi osztályzatának kilátását, azzal az indokkal, hogy a libanoni infrastruktúrát ért támadásokat elsősorban a turizmus fogja megszenvedni, de csökkenni fognak az adóbevételek, a közadósság-folyamatok kedvezőtlen irányt vesznek, és a politika figyelme ismét elkerül a régóta esedékes gazdasági reformokról.
A libanoni jegybank kormányzója, Riad Szalameh ugyanakkor a Financial Times nak adott, a londoni üzleti napilap által hétfőn közölt interjúban nem tulajdonított jelentőséget azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint nyomás alá került a libanoni font. Azt mondta: a jegybank, amelynek mintegy 13 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, elkötelezett a valuta stabilitásának fenntartása mellett.
Szalameh szerint a kormány teljesíteni tudja a 40 milliárd dolláros államadósság idei adósságszolgálatát.
Hozzátette: a dollárbankjegyekben mutatkozó hiánynak (amely miatt olyan aggályok kaptak lábra, hogy a bankok már nem engedik a dollárkivételt a fiókokban és pénzautomatáknál) nincs alapvető gazdasági oka. Nemzetközi megállapodás alapján, tengeri úton, amerikai védelem alatt szállítanak dollárt Libanonba a következő napokban, mondta a központi bank vezetője. Hírforrás: MTI
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!