Tenger a Bánságból: gáttömés még nincs, újabb esőzés várható

Keddig folyamatosan emelkedett „a bánsági tenger” szintje. A miniszterelnök közvetlen utasítása ellenére a gátakat a hétvégén sem tömték el. A vízügyi hatóság megtartotta az ortodox húsvétot – a munkások sztrájkkal fenyegetőztek, ha az ünnepen ki kell menniük a gátakra.

Temes megyében egyelőre apadnak a folyók, de a meteorológusok szerdára ismét esőzést jósolnak. Így a vízszint bármilyen kicsi emelkedése újabb árhullámot okozhat – tájékoztatta lapunkat Halász Ferenc , az RMDSZ Temes megyei elnöke.

A vízügy azért sem tudta eltömni

a Temes nyolcvan méternyi szakaszon átszakadt gátját Csávos és Fodorháza között, mert a talaj és a töltés annyira felázott, hogy nem bírja el az erőgépeket. A munkálatokhoz helikopterrel kellene a követ és az egyéb építőanyagokat szállítani.

– A Temes medrében most alacsonyabb a vízszint, tehát az ár ömlik vissza a folyóba, ezért állnak még nyitva a töltések – közölte érdeklődésünkre Korodi Attila , a vízügyi minisztérium államtitkára. Erről a döntés még a hétvégén megszületett, az ok: olcsóbb a természetes szintkülönbséget kihasználni, mint szivattyúkkal emelni vissza a vizet a folyóba.

– A vízügyis szakemberek azt állították, a hatékonyságra hivatkozva még egy szakaszon szándékosan meg kellene bontani a gátat, de ezt a minisztérium nem tartotta megalapozottnak. A töltéseken támadt rést már beszűkítették. Hogy mikor tömik vissza teljesen, az a meteorológiai- és vízállásjelentésektől függ, illetve attól, mennyi vizet

sikerül így visszaterelni a mederbe

– tájékoztat Korodi. Az államtitkár úgy tudja, szakemberek szerint a holnap-holnaputánra jósolt esőzés nem emeli jelentősen a vízszintet. A minisztérium hivatalos vízállásjelentése szerda 18 és péntek reggel 6 óra között jelez újabb veszélyes vízhozam-emelkedést.

A folyó alsó szakaszán, közel a jugoszláv határhoz a jobboldali töltés szakadt át: az ár először Torontálkeresztest és Fényt, majd szintén a határsávban Jánosföldét, Öregfalut és Újvárt öntötte el. Keresztest a hétvégén is kizárólag motorcsónakon lehetett megközelíteni – az élelmiszer- és ivóvízsegélyt a határőrség csónakjai szállítják.

A Berzava folyó Temesvártól délkeletre Szigetfalut és Gátalját öntötte el.

– A kár Keresztesen és Óteleken

a legnagyobb, ez utóbbi települést teljesen újjá kell építeni. Szinte minden faluban további károk várhatók: egyrészt azért, mert a víznek egyszerűen nincs hova lefolynia, így hát szivattyúzni kellene – teszi hozzá Halász Ferenc

A másik ok: a házak nagyrésze vályogból épült, így az ár elvonulta után is számos lakóépület dől majd romba. A megyei RMDSZ, a katolikus és a református egyház és több civil szervezet összefogásával alakult segélybizottságnak az az elve, hogy a településeket oda kell visszaépíteni, ahol eddig is álltak – magyarázza Halász Ferenc.

A hatóság ma átfogó fertőtlenítési akcióba kezd, mert az ár mindenütt kimosta a derítőket, szennyvízülepítőket. Járványtól tartva a prefektusi hivatal az árvízi menekülteket minél előbb el akarja költöztetni az ideiglenes lakhelyekről.

„A ruhamennyiség már felér egy újabb árvízzel”

– mondta Halász Ferenc segélyezéssel kapcsolatos kérdésünkre. Leginkább pénzsegélyre és építőanyagra, továbbá tartós élelmiszerekre van szükség. Hosszú ideig, valószínűleg őszig a mintegy 4 000 embernek nem lesz hová hazamennie, így meg kell szervezni ellátásukat.

Őszire majd vetőmag, műtrágya, traktor kell a mezőgazdaság újbóli fellendítéséhez. – Rengeteg felajánlás érkezett, a bizottságot éppen az irányítás kedvéért és a segélyosztás körül óhatatlanul kialakuló konfliktusok kezelésére alakítottuk meg – magyarázza az RMDSZ-elnök.

A testületben a Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas is részt vesz, az első nagyobb feladatot az építőanyagnak való lerakatot találni – mondja. A Nyugati Jelen napilap úgy tudja, erre a temesvári reptér hangárjait vetik be.

Temes megyében a vízügyi minisztérium hivatalos adatai szerint 3 800 személyt menekítettek ki, több mint 1 300 ház sérült meg vagy dőlt romba, több mint 30 ezer hektárnyi szántó került víz alá.

A katasztrófa oka egyrészt az

– állítja az új környezetvédelmi és vízügyi miniszter –, hogy 1912 óta nem volt ekkora, négyzetméterenként 200 ml-es nagyságú esőzés a vidéken.

Az új tárcavezető emelett nyíltan azzal vádolja elődjét, hogy korrupt módon használta fel azt az 1 400 milliárd lejt, amelyet az állami talajjavító hatóság egy EU-projekt keretében a Temes- és Krassó-Szörény megyei gátrendszer rendbetételére utalt ki az utóbbi három évben.

A Cotidianul napilap információi szerint az exminiszter, Constantin Ilie tagja volt annak az 1992-96, majd 2001-2002 között működő szakbizottságnak, mely felesége építési vállalatának, az Aquaproiect-nek ítélte oda a bánsági gátrendezési megbízások 90%-át. 161 darab szerződést közbeszerzés nélkül, további 81-et a formalitások betartásával kötöttek meg.

Ezek a gátak szakadtak át most. Szakértők állítják: ha a terveket és az egész projektet megfelelő színvonalon kivitelezik, az anyagi kár a mostaninak alig az ötödére rúgna. A napilap Ion Cazan vízügyi szakértőt kérdezte, aki szerint az Aquaproiect tervezte gátrendszer nem fogott közre megfelelő szélességű árterületet.

A projekt nagy hiányossága, hogy nem jelöltek ki nagy vízhozam esetén elárasztható vésztározókat, melyek bevetésével a települések nagy része megmenthető lett volna. Constantin Ilie közölte, semmiben sem érintett, a napilap állításait kommentálni nem kívánta, és kikapcsolta mobiltelefonját.