Erdély: pszichológiailag fontos, de a pénz számára lassú

#bi#Van-e a magyar nyelvnek megfelelő szava arra, amely értékítélet-mentesen kifejezi azt a helyzetet, amiben ti vagytok: azaz Erdélyből elszármazott, Magyarországon élő sikeres üzletemberek?#/bi#

L:

Nehéz. Még mindig akadnak olyanok, akik úgy gondolják, hogy aki Erdélyből elment, az fogja be a száját, és ne akarjon az erdélyieken segíteni, lásd Ördög Béla a Szabadságban kb. másfél éve megjelent írását.

Valahogy még benne van a köztudatban, hogy aki elment, az áruló, bár hangosan már senki sem meri kimondani. A magam részéről igyekszem nem vitatkozni ezekkel az álláspontokkal. Amúgy követem az erdélyi dolgokat, habár sok lelki energiámba kerül naprakésznek lenni.

#bi#Mi Erdély funkciója a számotokra, mondjuk a gyökereken kívül?#/bi#

Sz:

Nekem Erdélyre azért is szükségem van, hogy ne szaladjon el velem a ló. Ha hazamegyek, igyekszem még külsőségekben sem mutatni, hogy valamivel jobban élek, mint az otthoni ismerőseim nagy része.

#bi#Régi Erdély versus új Erdély – nektek hogyan jön le ez a dilemma?#/bi#

L:

Számomra azok az emberek érdekesek, akik először üzletemberek és csak utána politikusok, hiszen inkább a gazdaság viszi előre a dolgokat és nem a politikum.

Sz:

Ez persze nem jelenti azt, hogy az RMDSZ parlamentbe jutása hátrányt jelentene, viszont nem elégséges a politikai jelenlét, a gazdaságban is ott kell lenni. Ezért fontosak a fiatal üzletember politikusok, aki elég okosak ahhoz, hogy üzletemberként nyúljanak a politikához.

L:

Megjegyezném, hogy jó esteben a multiknál a gazdaságot nem keverik a politikával, bár a gazdaságnak itt is megvannak a politikai kapcsolatai. Erdélyre visszatérve, jelenleg az az érdekes, hogy Nagy Zsolt generációja hirtelen helyzetbe került, bizonyítási lehetőséget kapott, és most az a kérdés, hogy tud-e élni vele. Úgy érzem, most valami elindult Erdélyben, és remélem, hogy az önmagának szobrot állító korszak ezennel lecsengett. Ez persze még nem egyértelmüsíthető, csak az erre utaló nyomokat látom.

#bi#Szerintetek egyáltalán miért maradnak Erdélyben az emberek?#/bi#

L:

Erre nem lehet egy egységes választ adni, de a különböző lehetőségek átgondolhatók: néhányan azért, mert Erdélyben befutottak, mások azért, mert nem mernek elmenni, van olyan, aki megpróbálta, de nem jött össze és hazament, és vannak olyanok is, akik eleve nem akarnak elmenni, ez az itt döglöm meg, ha addig élek is attitűd.

Az otthonmaradással kapcsolatban az is megfigyelhető, hogy otthon ugyan sokkal mélyebbek a gyökerek, viszont aki eljön Erdélyből, az sokkal mobilisabbá válik, és ha jön egy jobb lehetőség, akkor akár Magyarország is sokkal könnyebben elhagyható. Itt már teljesen más az idő és a távolság.

#bi#Hogyan lehetne a kint élő erdélyiekben meglévő know-howt visszajuttatni?#/bi#

L:

Szerintem sem a politikum, sem a civil szféra nem alkalmas a közvetítésre. Ezt a cégek fogják visszavinni – tulajdonképpen a pénz csatolmányaként – amennyiben reális igény lesz erre.

#bi#Mi az, ami Erdélyben a pénzen kívül a legjobban hiányzik?#/bi#

L:

Elsősorban a beállítottságon kellene változtatni, az állandó magunkba fordulás nem lehet gazdasági kiindulópont. Nagyon fontos, hogy hogyan áll be az agyad, hogy tudj valamit csinálni, és hogy akard is azt. Úgy látom, mostanában Bukarestben tudják az emberek, hogy mit tudnak és azt is, hogy mit akarnak, az erdélyiekből mintha hiányozna ez.

A beállítottságon kívül szükség lenne egy erdélyi fővárosra, ahova fókuszolni lehetne a magyar erőforrásokat, és nem hinném azt, hogy Székelyföld lenne ez a hely. Azt is tudatosítani kellene, hogy az erdélyi gazdaság elképzelhetetlen a románok nélkül, a román ügyfelek rendkívül fontosak.

A cél talán az lenne, hogy minél több magyar minél magasabb szinten vegyen részt a gazdaságban. Ezzel egyidőben azt is át kellene gondolni, hogy nem kell görcsösen ragaszkodni az anyaországhoz, amely az utóbbi években amúgy is stagnál, inkább arra kellene figyelni, hogy minél inkább beépüljenek a román mozgáskörbe.