Kaszálnak a műhibákon a biztosítók

Mindeddig műhiba-per miatt egyetlen romániai orvos sem kényszerült mestersége feladására vagy nagyobb összegű kártérítés kifizetésére, noha az egészségügyben dolgozók többségének van felelősségbiztosítása. Ennek ellenére nem kapott kártérítést annak a 18 éves fiatalembernek a családja sem. akinek 2000-ben tévedésből amputálták a lábát, majd később meghalt.

Egy még régebbi, 1994-es esetről sem döntött még véglegesen a bíróság. Egy 14 éves lányon a fővárosi Cantacuzino kórház egyik orvosnője hajtott végre indokolatlanul terhesség-megszakítást. Az áldozatok és családjuk helyzetét súlyosbítja, hogy a műhiba-törvénykezés ellentmondásos és a perek gyakran a végtelenbe nyúlnak.

Ugyanakkor az orvosoknak és asszisztenseknek és az egészségügyi intézményeknek egyaránt kötelező felelősségbiztosítást kötni – de a nagy többség csak a lehető legkisebb díjazású megoldást választja.

A kamara kesztyűs kézzel büntet

Ennek oka az egészségügyben megszokott alacsony fizetés (a jelek szerint az esetleges a hálapénzeket nem szokás biztosításba fektetni), illetve, hogy amíg egyetlen felelőtlen orvos sem kényszerül nagyösszegű kártérítés kifizetésére, addig nem látják értelmét többet költeni biztosításra. Emellett az Orvosi Kamara szankciói sem nevezhetők elrettentő erejűnek: a delikvenseket legfeljebb pár hónapra eltiltják a praxistól. „- Nehézkes az egész eljárás. Egyrészt a kamarának kell kimondania, hogy tévedés történt, másrészt a törvényekből nem derül ki, mi tekintendő egyértelműen műhibának. Az emberek meg nem tudják, mik a jogaik” – vázolja a helyzetet Gheorghe Cismaru, a biztosításfelügyelet (CSA) alelnöke.

Mindebből egyértelműen a biztosítók húznak hasznot: a piacnak ezt a szegmensét körülbelül 20 millió eurósra becsülik a szakértők. Az ügyfelek pontosan fizetnek (mert erre törvény kötelezi őket), de nincs kilátásban olyan műhiba-per, amely a biztosítókat érzékenyen érintené.

A biztosítók belátják: túl jól megy az üzlet

Felháborodást keltett ugyanakkor az, hogy az egészségbiztosító pénztár (CNAS) csak néhány, általa kijelölt biztosítóval enged szerződést kötni, noha a versenytanács már tiltakozott az eljárás ellen. A CNAS idén öt biztosítót nevezett ki: a piacon az Asirom , az Astra , az Ardaf , az Allianz Tiriac és az Omniasig osztozhat (a cégek mind hazai alapításúak).

Az Ardaf és az Astra saját közlésük szerint csak az első félévben 19, illetve 25 milliárd lejt bevételezett a kötelező felelősségbiztosításokból, de egyetlen kártérítést sem kellett kifizetniük. Az Astra aligazgatója, Dan Domnitanu viszont elismeri: a helyzet változhat, hiszen náluk kötött biztosítást az a bukaresti plasztikai sebész-főorvos, aki két hete kaszabolta le egy páciense péniszét – az eset komoly mediatizálás kapott.

A sérültnek esélye is volna a kártérítésre – ismeri el az aligazgató, de hozzáteszi: „- Természetesen fizetnünk csak akkor kell, ha bebizonyosodik, műhibáról és nem szándékos cselekedetről van szó!”

Mit tehet a beteg?

*

Jelentse fel a vétkesnek tartott orvost

*

Forduljon átirattal az Orvosi Kamarához

*

A biztosító testi sérülés, az egészségügyi állapot leromlása és halálokozás esetén fizet, de csak a befizetett felelősségbiztosítással arányosan

*

Kijár a kártérítés, ha a doktor tévesen diagnosztizált, rosszul írt elő különféle kezeléseket, felelőtlenül vagy hibázva műtött, illetve késve, előítéletes módon feledékenyen végezte munkaköri kötelességét.

*

Az összeg nagyságának megállapításához az okozott kár súlyosságát és az orvos felelősségének mértéként kell felbecsülni. Minderre kizárólag végleges, megfellebbezhetetlen bírósági döntés adhat csak alapot.

Hírforrás: Capital, BBC