Vége az „előleg és kamat nélkül”-mozgalomnak, mellyel szinte bárki vásárolhatott hitelre porszívót vagy mosógépet. A BNR utasítása nyomán mától kötelező az előleg vagy a kezesség – ennek leginkább a jelzálog-kölcsönt kérők látják kárát.
Életbe lépett a Román Nemzeti Bank (BNR) által tavaly decemberben bevezetett, jelzálog-hitelekre és részletfizetésekre vonatkozó elővigyázatossági rendszabály: eszerint a jelzálog-hitelt igénylő személynek a kért összeg 25 százalékát kell előlegként kifizetnie, a havi részlet pedig a jövedelem legtöbb 35 százalékát teheti ki. Ami a részlet-vásárlásokat illeti, a fogyasztónak a termék árának 25 százalékával vagy kezessel kell rendelkeznie, a havi részlet pedig a jövedelem 30 százalékára rúghat. A rendszabály ugyanakkor
növeli a hitelintézés bürokratikus akadályát:
a hitelt kérőnek bizonyítania kell, van állandó jövedelme, s arról is be kell számolnia, hogy neki és családjának milyen fizetési kötelezettségei vannak – különös tekintettel a lejárt hitelekre. Mindez azonban csak annyit jelent a hétköznapi fogyasztóknak, hogy már nem vásárolhatnak előleg kifizetése nélkül háztartási elektronikai cikkeket.A boltok ezzel szemben szomorkodhatnak: a tavaly decemberben tetőpontjára hágó „előleg és kamat nélkül” vásárlási őrület várhatóan csökkenni fog egy időre. Szakértők szerint azonban a visszaesés nem lesz hosszú távú, és bizonyos tekintetben jótékony hatású: a kereslet csökkenése miatt esni fog a használt autók, illetve lakások ára.
Az átmenet szinte zökkenőmentes lesz
– mondta Cornel Cojocaru , a legnagyobb romániai lakossági hitelező, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) kommunikációs igazgatója a Mediafax hírügynökségnek: tavaly nyárig a legtöbb bank igényelt kezest, ráadásul a BCR lakossági kölcsönökre vonatkozó előírásai a BNR által bevezetett szabályzathoz hasonló volt.
Azonban míg a fogyasztói hitelek esetében bizakodók a szakértők, a jelzálog-hitelek tekintetében a helyzet nem ilyen rózsás: a legnagyobb akadályt abban látják, hogy a havi részlet a jövedelemnek csupán 35 százalékát teheti ki – ez pedig eleve elérhetetlenné teszi a jelzálog-hiteleket a szegényebbeknek.
Az utóbbi időben a lakásárak (és így a havi részletek összege) nagyon megnőtt, így kevesen vannak olyanok, akik jövedelmének 35 százaléka lehetővé teszi a rendszere törlesztést. Egy sor bank így azt fontolgatja, hogy jelenlegi 15-20 éves futamidőt megnyújtja.
Az igazi nagy pénzeket a biztosítócégek szakítják:
jelzálog-hitel vagy kölcsön felvételekor kötelező életbiztosítást kötni, ugyanakkor a hitel-intézetek is köthetnek biztosítást. Így amennyiben a részleteket nem fizetik, akkor azt a biztosító fizeti ki a banknak, és az hajtja be a rosszul fizetőn az elmaradt részleteket. A BCR Asigurari -nak, illetve az outsider-nek számító Asiban -nak tavaly megháromszorozódott a forgalma, így ketten együtt a biztosítási piac 10 százalékát mondhatják magukénak.
Egy év alatt az Asiban egy csapásra a biztosító-piac fontos szereplőjévé vált – pedig maga a cég csupán 35 százalékos forgalom-növekedésre számított tavaly. Azonban ezen a területen is szigorítások várhatók, melyek árát a hitelt igénylők fogják fizetni.
A biztosításokat felügyelő bizottság (CSA) február közepétől arra kötelezi a hazai biztosítókat, hogy azokat a hiteleket, melyekért kezességet vállaltak, egy külföldi társaságnál is viszontbiztosítsák. Ezáltal a biztosítók több rizikót tudnak vállalni, azonban a hitelek felvételekor kötelező módon megkötendő plusz szerződés várhatóan 10 százalékkal drágul.
Hírforrás: Adevarul, Gardianul
Hitel-robbanás számadatokban
A tavaly év végi adatokat tekintve a bankok 75.000 milliárd lejnyi kölcsönt folyósítottak magánszemélyeknek – több mint fele ennek az összegnek fogyasztási javakra költötték, a jelzálog-hitelek 19.000 milliárd lejt tettek ki.
A BNR adatai szerint 2002 novemberében még csak 13 ezer milliárd lejnyi (400 millió dollár) hitelt folyósítottak fogyasztási cikkekre, ez a szám 2003 novemberére 47 ezer milliárd lejre (1,4 milliárd dollár) nõtt. A valuta-hitelek 153 millió dollárról 600 millió dollárra nõttek.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!