Vége az „előleg és kamat nélkül”-mozgalomnak, mellyel szinte bárki vásárolhatott hitelre porszívót vagy mosógépet. A BNR utasítása nyomán mától kötelező az előleg vagy a kezesség – ennek leginkább a jelzálog-kölcsönt kérők látják kárát.
Életbe lépett a Román Nemzeti Bank (BNR) által tavaly decemberben bevezetett, jelzálog-hitelekre és részletfizetésekre vonatkozó elővigyázatossági rendszabály: eszerint a jelzálog-hitelt igénylő személynek a kért összeg 25 százalékát kell előlegként kifizetnie, a havi részlet pedig a jövedelem legtöbb 35 százalékát teheti ki. Ami a részlet-vásárlásokat illeti, a fogyasztónak a termék árának 25 százalékával vagy kezessel kell rendelkeznie, a havi részlet pedig a jövedelem 30 százalékára rúghat. A rendszabály ugyanakkor
növeli a hitelintézés bürokratikus akadályát:
a hitelt kérőnek bizonyítania kell, van állandó jövedelme, s arról is be kell számolnia, hogy neki és családjának milyen fizetési kötelezettségei vannak – különös tekintettel a lejárt hitelekre. Mindez azonban csak annyit jelent a hétköznapi fogyasztóknak, hogy már nem vásárolhatnak előleg kifizetése nélkül háztartási elektronikai cikkeket.A boltok ezzel szemben szomorkodhatnak: a tavaly decemberben tetőpontjára hágó „előleg és kamat nélkül” vásárlási őrület várhatóan csökkenni fog egy időre. Szakértők szerint azonban a visszaesés nem lesz hosszú távú, és bizonyos tekintetben jótékony hatású: a kereslet csökkenése miatt esni fog a használt autók, illetve lakások ára.
Az átmenet szinte zökkenőmentes lesz
- mondta Cornel Cojocaru , a legnagyobb romániai lakossági hitelező, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) kommunikációs igazgatója a Mediafax hírügynökségnek: tavaly nyárig a legtöbb bank igényelt kezest, ráadásul a BCR lakossági kölcsönökre vonatkozó előírásai a BNR által bevezetett szabályzathoz hasonló volt.
Azonban míg a fogyasztói hitelek esetében bizakodók a szakértők, a jelzálog-hitelek tekintetében a helyzet nem ilyen rózsás: a legnagyobb akadályt abban látják, hogy a havi részlet a jövedelemnek csupán 35 százalékát teheti ki – ez pedig eleve elérhetetlenné teszi a jelzálog-hiteleket a szegényebbeknek.
Az utóbbi időben a lakásárak (és így a havi részletek összege) nagyon megnőtt, így kevesen vannak olyanok, akik jövedelmének 35 százaléka lehetővé teszi a rendszere törlesztést. Egy sor bank így azt fontolgatja, hogy jelenlegi 15-20 éves futamidőt megnyújtja.
Az igazi nagy pénzeket a biztosítócégek szakítják:
jelzálog-hitel vagy kölcsön felvételekor kötelező életbiztosítást kötni, ugyanakkor a hitel-intézetek is köthetnek biztosítást. Így amennyiben a részleteket nem fizetik, akkor azt a biztosító fizeti ki a banknak, és az hajtja be a rosszul fizetőn az elmaradt részleteket. A BCR Asigurari -nak, illetve az outsider-nek számító Asiban -nak tavaly megháromszorozódott a forgalma, így ketten együtt a biztosítási piac 10 százalékát mondhatják magukénak.
Egy év alatt az Asiban egy csapásra a biztosító-piac fontos szereplőjévé vált – pedig maga a cég csupán 35 százalékos forgalom-növekedésre számított tavaly. Azonban ezen a területen is szigorítások várhatók, melyek árát a hitelt igénylők fogják fizetni.
A biztosításokat felügyelő bizottság (CSA) február közepétől arra kötelezi a hazai biztosítókat, hogy azokat a hiteleket, melyekért kezességet vállaltak, egy külföldi társaságnál is viszontbiztosítsák. Ezáltal a biztosítók több rizikót tudnak vállalni, azonban a hitelek felvételekor kötelező módon megkötendő plusz szerződés várhatóan 10 százalékkal drágul.
Hírforrás: Adevarul, Gardianul
Hitel-robbanás számadatokban
A tavaly év végi adatokat tekintve a bankok 75.000 milliárd lejnyi kölcsönt folyósítottak magánszemélyeknek – több mint fele ennek az összegnek fogyasztási javakra költötték, a jelzálog-hitelek 19.000 milliárd lejt tettek ki.
A BNR adatai szerint 2002 novemberében még csak 13 ezer milliárd lejnyi (400 millió dollár) hitelt folyósítottak fogyasztási cikkekre, ez a szám 2003 novemberére 47 ezer milliárd lejre (1,4 milliárd dollár) nõtt. A valuta-hitelek 153 millió dollárról 600 millió dollárra nõttek.