Az ünnepi disznóvágások kapcsán mindig felmerül a kérdés, hogy sikerül-e ezt a hagyományt átmenteni az EU-ba? A mezőgazdasági minisztérium utolsó mentsvárként vallási szertartásként szeretné elfogadtatnia a disznótort.
Se bor, se pálinka, se disznó
Ilie Sarbu
mezőgazdasági miniszter a múlt héten tartott videó-konferenciáján felkérte a helyi vezetőket, tájékoztassák a lakosságot a háztáji disznótartással kapcsolatos EU-s követelményekről, hogy elejét vegyék a pánikhangulatnak. A miniszter szerint a félretájékoztatás vezetett a tarthatatlan helyzethez. – Hogy bízzanak az emberek az EU-ban, ha az mondják nekik, ha tagállam lesz Románia, majd nem ihatnak házibort, nem főzhetnek pálinkát, nem tarthatnak sertést és nem ehetnek karácsonykor saját disznóhúst? – hívta fel Sarbu a prefektusok figyelmét.Külön kitért a miniszter a karácsonyi disznótorokra, amelynek több száz éves hagyományát sem az EU, sem a kormány nem szeretné megszakítani. Viszont meg kell akadályozni, hogy a szemétdombon nevelt sertések húsát fogyasszuk, ezért külön figyelmeztetett a hús kötelező orvosi vizsgálatára.
Malac-nagyhatalom
Romániában a legmagasabb a háztájiban tartott sertések száma. Az országban tenyésztett ötmillió sertésből csak 800 ezer él hizlaldákban, nagyrészüket – 4,2 millió darabot – házilag nevelnek. Ez a helyi sajátosság hívja fel az EU figyelmét, és várja el ez az unió, hogy az ország fogadja el a Nyugaton szokásos állattartási elveket, melyek első hallásra megijesztik a hazai gazdát. Egyfelől az a követelmény, hogy a gazda ne oltsa az állományt sertéspestis ellen, másrészt felszólítják, hogy kíméletesen, eutanáziát alkalmazva vágja le az állatokat.
A papi kar válaszára várva
Hogy zajlik egy galaci disznóvágás?
A disznóvágás hajnalban történik, és a férfiak dolga. Drótot tesznek az állat orrába, és ugyancsak dróttal kötözik össze a lábait. Utána egyenesen a szívébe döfik a kést, hogy minél hamarabb kimúljon. Következik a perzselés, amelyhez szalmát vagy gázégõt használnak. Majd a disznót deszkára helyezik és levakarják róla a perzselt szõrt. Ezután gyökérkefével és vízzel átdörzsölik.
Ezen elõkészületek után a gyermekek rámásznak a sertésre és úgymond meglovagolják, majd keresztet rajzolnak a disznó homlokára, hogy megnyugodjon a lelke. Ekkor lép a színre a mészáros, aki szakszerûen felvágja az állatot.
A disznók vágás előtti altatásával kapcsolatban a mezőgazdasági miniszter is megjegyezte, hogy gyermekkorában levágásakor megkötözték a disznó lábát, ennél viszont sokkal elegánsabb, ha előtte elaltatjuk. Sarbu szerint személyesen kell elbeszélgetni a gazdákkal, és a legjobb érv ilyenkor, ha elmondjuk neki, hogy az uniós országokban senki sem él rosszul.
A mezőgazdasági minisztérium illetékesei emellett el szeretnék érni, hogy az ortodox egyház nyilvánítsa vallásos szertartásnak a disznóvágást. Így az Európai Unió állatvágásra vonatkozó szigorú szabályai alól – hasonlóan a muszlim és zsidó közösségekhez – a hazai gazdák is mentesülnének. A minisztérium ezért az ortodox egyház vezetőihez fordult útmutatásért.
Liviu Harbuz
, a szaktárca államtitkára közölte, hogy az egyházi méltóságoktól hamarosan válasz érkezik ebben az ügyben.
Amiben a zsidó és a muszlim is egyetért
Az EU-ban egy 1993 óta érvényes jogszabály ugyanis rituális vágások esetén felmentést ad a kötelező kábítás alól. Ide tartozik a muszlim hálál és a zsidó kóser rituális vágás. Ezek során a szarvasmarhák, kecskék vagy juhok torkát egyetlen késhúzással vágják át, és tilos az állatokat előzetesen elkábítani.
A Talmudban, illetve a Koránban megfogalmazott tanítás szerint ugyanis emberi fogyasztásra csak egészséges és ép állat húsa alkalmas, márpedig – a szent könyvek legelterjedtebb értelmezése szerint – az elektromos árammal vagy pisztollyal végzett érzéstelenítés" kárt tenne a jószágban, így annak húsa sem felelne meg már a vallási előírásoknak.
Azonban vannak szervezetek, amelyek a rituális vágás kivételezettségének az eltörlését kéri. Például a vegetarianizmusért és az állati jogokért küzdő brit VIVA (Vegetarians International Voice for Animals) azt szeretné elérni, hogy a vallási szertartásnak minősülő vágásnál is legyen kötelező a kábítás. A muszlim és zsidó testületek válaszul megállapodtak, a rituális vágás ügye mellett összehangoltan lépnek fel.
Disznó-integráció
A román mezőgazdasági minisztérium mindesetre derűlátó az egyházi véleményezés kapcsán, mivel a lelkészek iratok és a mindennapi élet, a szokások ismeretében hozzák meg majd a döntést.
Constantin Stoica
görögkeleti pátriárka viszont nem osztja a minisztérium lelkesedését, mert szerinte a disznóvágás nem vallási szertartásnak, hanem pusztán hagyománynak számít.
Az a vidéki lakosság, amely szavazataival "megmentette" az alkotmány-módosítást (az EU-ba lépés egyik zálogát), egyáltalán nincs elragadtatva akkor, amikor arról van szó, ami a legértékesebb az udvarában. Ezért a disznó-csatlakozási fejezet legfőbb tétje, hogy a romániai mezőgazdászt sikerül-e bevinni az unióba, malacostul, mindenestül.
A disznó elõkelõ helye a romániai gazdaságokban
egész a középkorig nyúlik vissza, a tatárjárások korába. Amikor tüzek gyúltak a dombon és félreverték a harangot, a gazda fogta a gyerekét, valamint a tehenét, és futott az erdõbe. A disznót viszont sohasem vitte magával, mert az nem volt veszélyben. A muzulmán tatárok nemhogy nem vitték magukkal, de meg sem ölték, sõt látni sem bírták.
A 80-as években, amikor kongtak az üzletek, a sonka valutának számított, és egy karton Kent cigarettával volt egyenértékû. Az ipari mértékû disznó-tenyésztés segített Ceausescu nak, hogy kifizesse a külföldi adósságot, miközben a házi sertésnek drasztikusan levitték a fejadagját. 1989 elõtt egy módosabb gazda nevelt egy disznót magának, egyet a városi, blokklakó rokonoknak és egyet eladásra. `89 után azonban negyedére csökkent a disznóállomány, és következett a masszív sertés import.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!