Az összes határon túli magyarra alig harmadannyit költ a magyar költségvetés, mint a pesti rendőr-főkapitányságra. Átlagban 3%-kal csökken a támogatás jövőre; a státustörvény végrehajtására 48, kulturális célokra 23%-kal jut kevesebb.
A határon túli magyarok általában vett támogatására jövőre 295 millió forinttal kevesebbet fordít a magyar állami költségvetés. Tavaly különféle címeken, változó költségvetési fejezetekben szétszórva 9,11 milliárd forintot ítélt meg a magyar parlament ilyen célra. A 2004-es költségvetés tervében 8,83 milliárd forintot jelölt ki erre a célra a pénzügyminisztérium (lásd összehasonlító táblázatainkat).
Ha az inflációval kalkulálunk
Eközben a költségvetés kiadásai úgy általában 12,84%-kal növekedtek. 2003-ra 5310,5 milliárd forintnyi kiadást tervezett be a pénzügy és a parlament a költségvetési törvényben. Az idén ez a kiadási főösszeg 6092,9 milliárdra bővült. A költségvetést 5,5%-os inflációt betervezve számolták ki a szakemberek. Ha ezt az általános növekedést és az inflációt is beszámítjuk, 2004-ben a 9,11 milliárd helyett 10,78 milliárdot kellene elkülöníteni határon túli célokra.
Ehhez képest az idei költségvetés 8,83 milliárdot jelölt ki erre a célra. Ez az összeg kevesebb, mint egyharmadára rúg annak a 30,2 milliárd forintnak, amelyet a belügyminisztérium egyedül a Budapesti Rendőr-főkapitányságra költ. Az ideális (a több mint tízmilliárdos) és a valós (szinte kilencmilliárdos) összeg között a különbség 1,94 milliárd forint – ez a summa nagyjából egyenlő a a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2003-as költségvetésével.
Az átlagos csökkenés nem vészes
A 2003-as költségvetést és a jövő évi tervezet összevetve kiderül, a határon túliakra 2004-ben 3,01%-kal jut kevesebb – így tekintve a csökkenés nem drámai. Főleg akkor nem , ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyminisztériumnak az egyensúly viszonylagos helyrebillentéséért muszáj volt a költségvetés hiányát a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3,5%-ra leszorítania. Erre azért volt szükség, mert – kis túlzással – a 2002-es választások előtti és utáni hadjáratban az Orbán- és a Medgyessy-kormány nyakló nélkül költekezett.
A költségvetés kiadásai tehát átlagosan 18,3%-kal nőttek. A határon túli célokat szolgáló intézmények, pénzalapok támogatása viszont egyáltalán nem egyenletes módon nő: a támogatás több esetben a felére csökkent, vagy szinte 50%-kal megugrott. Sok esetben – ami a puszta számokat illeti – a támogatás nő egy kevéssel, de ez a pluszösszeg annyira kicsi, hogy még az inflációt sem fedezi.
A Duna Televízió például 182 millióval kap több pénzt, de műsorait természetesen nem csak a határon túl élő magyarok nézik. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) 1,5 millióval kap több pénzt, ami számításaink szerint egyetlen egy új alkalmazott évi bruttó fizetésével egyenlő.
A nagy megnyirbálás
Százalékos arányban a legtöbbet a rejtélyes fedőnevű kisebbségi koordinációs és intervenciós keretből csípett le a pénzügyminisztérium, vagyis mínusz 56%-ot. Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatásától vontak el számszerűen a legtöbb pénzt: 315 millió forintot. Határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 214 millió forinttal jut kevesebb – ez tulajdonképpen a Sapientia – EMTE költségvetése.
Szintén jelentősen megcsappant a határon túli magyarok koordinációs keretének nevezett költségvetési tétel, ez az összeg 236 millió forinttal csökken (korábban 560 milliót fordítottak erre a célra, e a koordinációs alapok a miniszterelnökség költségvetési főfejezetében szerepelnek). A kedvezménytörvény végrehajtása jövőre 142 millióval kell kevesebbe kerüljön.
A nagy növekedés
Ellenben jelentősen többet fordít a 2004-es költségvetés „a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatására” , azaz a kedvezménytörvényben előírt támogatások kifizetésére. Erre félmilliárddal több forintot szán a budapesti pénzügyminisztérium. A határon túli színházak 20 millió forinttal kapnak többet, a fiatalok és az ifjúsági szervezetek egymillióval.
A stagnálók:
a két legnagyobb, deklaráltan csak a határon túliakat támogató közalapítvány, az Illyés és az Új Kézfogás költségvetése egyetlen fillérrel sem lesz több 2004-ben, mint az idén. A határon túli oktatást támogató Apáczai Közalapítvány (mivel főleg a szakképzési alapból kap pénzt, és ezt az alapot inkább cégek befizetéseiből töltik fel) külön tételként nem szerepel a költségvetésben.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!