Elindult Erdélyben két szórakoztató műsorokat sugárzó adó

Augusztus elején műsorszórási jogot kapott az Országos Audiovizuális Tanács tól (CNA) a magyarországi IKO Kft. romániai leányvállalata, az IKO Romania. A cég m+ és f+ néven a magyar és a német RTL, illetve a román PRIMA televízióktól vásárolt szórakoztató műsor-csomagokat sugároz szeptember 15-től, egyelőre tesztadásban: a Musicmax csatorna főműsoridejében az f+-t, a Musicmax kiterjesztéseként pedig mindkét logóval az m+-t. A dolog érdekessége, hogy a két csatornát elvben nemcsak a székelyföldi városokban, de Magyarországon is fogni lehetne -- csakhogy az ottani kábeltévések elővigyázatosságból még nem szerződtek.

A kezdeményezés Erdélyben a műsorkalózkodás megszűnéséhez vezet

-- állítja Gáspárik Attila , a CNA alelnöke. Azokat a magyarországi szórakoztató programokat, mint például a

Heti Hetes

, a

Barátok közt

vagy a

Fábri Show

, melyeket eddig a határ mentén kazettára rögzítettek, majd (főleg Székelyföldön) jó pénzért illegálisan terjesztettek, ezentúl igen előnyös, nézőnkénti 5-6 centes áron megvásárolhatják a kábeltévé-szolgáltatók. (Viszonyítási alapként a Hallmark filmcsatorna 23 centbe kerül nézőnként, a Pax TV vagy a gyermekcsatornák 8-9 centbe.)

Ily módon ezeknek a népszerű műsoroknak a helyzete jogilag tisztázódik ugyan, de az erdélyi magyar tévéstúdiók pénzhiány miatt továbbra sem tudnak majd labdába rúgni a szórakoztató műsorok terén, ami „kulturális gettósodáshoz” vezethet -- értékelte a helyzetet megkeresésünkre Gáspárik Attila. Sajnálatos tény, hogy nincsenek erdélyi magyar sztárok, jobban ismerjük a Szomszédok szereplőit, mint saját színészeinket -- fogalmazott.

Véleménye szerint ezen csak úgy lehet változtatni, ha a támogatási rendszert a könnyű műfajokra is kiterjesztik, és a rockzenét ugyanúgy támogatják, mint a könyvkiadást vagy a lapterjesztést.

Nagyon nagy az igény a kommersz műfajokra,

és ha az erdélyi televíziók, rádiók nem mozdulnak el ilyen irányban, akkor a közönség nélkül maradnak. -- hangsúlyozta Gáspárik. Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte, neki, mint a CNA alelnökének, semmilyen szerepe sem volt abban, hogy az IKO Romania műsorszórási jogot kapott.

Erdélyben is lehet ugyan pénzt keresni a műsorokkal, azonban a HVG gazdasági hetilap 2003 szeptember 20-i írása szerint az igazi vezércsel nem ez: az IKO Románia 100%-os tulajdonosa ugyanis a Rákosi Tamás érdekeltségébe tartozó Opticorp S.A. Ugyancsak Rákosi és az Opticorp jegyzi a budapesti székhelyű IKO Production Media Kft. -t, melynek 6%-os részesedése van az RTL Klub ot működtető Magyar RTL Rt. -ben. Rákosinak ezen kívül helye van az RTL felügyelőbizottságában, emellett az IKO Production Media az RTL legnagyobb műsorbeszállítója. Másképp:

Az RTL Klub műsorait saját magának adja el Romániába

hogy aztán innen sugározhassa őket Magyarországra. Így kerüli meg a kereskedelmi tévéadó a magyarországi Országos Rádió és Televízió Testület tel (ORTT) kötött műsorszolgáltatási szerződést, mely kimondja, hogy az RTL-ben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak nem lehet befolyásoló részesedése más magyarországi műsorszolgáltatóban.

Az új csatornák műsorszolgáltatója azonban a magyar médiahatóság illetékességén kívül eső IKO Romania, így az ORTT-nek nemigen lehet kifogása a húzás ellen. Az f+ és m+ persze nem akar nagyot dobbantani a magyar médiapiacon, és eleve „B-ligás” adóként indul. Műsorai mind futottak már ugyan, de mivel minimális önköltséggel lesz bizonyos fokú nézettségük, az óránkénti 12 perc reklámidő, amit a törvény engedélyez, csinos profitot hoz majd.

Észlelhetők annak jelei is, hogy az RTL a román piac felé is kacsingat -- tartják nevük elhallgatását kérő médiaszakértők. A román médiapiacra azonban nem könnyű betörni, így az RTL vélhetőleg a hátsó ajtón próbálkozik: egyre jobb az együttműködés a PRIMA-val, és ha beindul az f+ és m+, már csak idő kérdése, hogy ezek a kis televízió-adók mikor állnak össze a romániai RTL-é.