A munkaadónk iránti hűséget nem feltétlenül a magas fizetés motiválja, egy elkészült felmérés szerint egy elismerő vállveregetés még akkor is a cégnél marasztal, miután a fizetésemelésből eredő elégedettség már rég elillant.
A IX. Emberi Erőforrás Világkongresszusra tanulmány készült a dolgozók munkahelyi lojalitásáról, arról, hogy változó korunk mennyire értékeli a munkáltató iránti bizalmat és a stabilitást. A lojalitásról szóló tanulmány elkészítésekor 2600 telefoninterjút készítettek az Emberi Erőforrás munkatársaival, 1400-at pedig alkalmazottakkal az Egyesült Államokban, Franciaországban, Hollandiában, Japánban, Mexikóban, Németországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban.
Terjed a lojalitás
A Mexico City-ben megtartott világkongresszuson ismertetett tanulmányból kiderült: a munkavállalók lojalitása az utóbbi években nőtt, bár a munkavégzés rugalmasságának növekedése miatt nem erre számítottak a szakemberek. Egy munkavállaló 3-5 évente él meg krízist a munkahelyén, és ekkor merül fel először a munkahelyváltás kérdése. Míg a nők 76 százaléka ilyen helyzetben hű marad az addigi munkaadójához, a férfiaknak csak 68 százaléka gondolkodik hasonlóan.
Hollandiában, Mexikóban és az USA-ban bizonyultak a leglojálisabbnak a munkavállalók, míg a japánok és olaszok kevésbé érzik magukat elkötelezettnek addigi munkahelyük iránt, ugyanakkor a kisebb cégeknél dolgozók hajlamosabbak munkahelyet váltani, mint a nagy vállalatok alkalmazottai.
Az alkalmazotti lojalitás a tapasztalatok szerint megtérül, azonban nem mindegy, hogy a vezetők mennyire tudatosan építik ki beosztottaik céghűségét. A lojális munkavállalók nem csábulnak el egy másik, kedvezőbb ajánlat láttán, rájuk biztosan számíthat cégük. Ráadásul egy lojális munkavállaló az „elválás” után jó hírét viszi a cégnek a munkaerőpiacon, és a vállalati partnereknek később is pozitívan nyilatkozik korábbi munkahelyéről.
Generációs különbségek
A fiatalok természtesen gyors karrierre vágynak, ha szükséges a munkahelyek gyakori váltogatásától sem riadnak vissza, hogy minnél hamarabb érvényesüljenek. A nyelveket magas szinten beszélők és a külföldön diplomát szerzett fiatalok iránt kifejezetten nagy a kereslet a munkaerőpiacon, nem csoda hát, ha az ő karrierjüket a mozgékonyság jellemzi, és ennek következtében a munkahelyhez való kötődésük is fellazul. Az idősebbekkel más a helyzet, őket már kevésbé hajtja egyik munkahelyről a másikra az egzisztenciális jólét és a bizonyítani vágyás. Ők hajlamosabbak a maradásra, biztonságot és stabilitást keresnek, náluk sokkal könnyebben kifejlődik a lojalitás. Bizonyos munkakörökre érdemesebb 40-45 év feletti munkavállalókat felvenni, mert ők stabilitásra és biztonságra törekednek.
A céghűség hátrányai
A túlzó lojalitásnak a „beragadás” a következménye. Ha valaki 10-15 évig egy helyen dolgozik, elveszti kapcsolatát a munkaerőpiaccal, nem fejleszti készségeit és képességeit. A vállalatnak is kezelnie kell ezt a problémát, a rutinból végzett munka veszélye miatt. Kívülről felvett munkavállalók és a vállalaton belüli rotáció felpezsdítheti a régi alkalmazottakat. A lojalitást nem feltétlenül a magas fizetés motiválja, a felmérés szerint az erkölcsi elismerés jobban növeli a hűség fokát, mert a fizetésemelés hatása néhány hét alatt elmúlik.
A lojalitás típusai
A tanulmány készítői a munkavállalók négy alaptípusát különböztették meg a lojalitás szempontjából, amelyek segítségére lehetnek a munkáltatónak a céghűség kialakításában.
Kölcsönös lojalisták: Azért lojálisak munkaadóikhoz, mert számukra kifizetődő. Úgy érzik, elkötelezettségüket a cég viszonozza, és értékeli. Ilyen típust leginkább a nők, a vállalatvezetők és az amerikai munkavállalók között találhatunk. A felmérésben részt vevők 53 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.
Szabotőrök: Szerintük egy munkaadó sem érdemel lojalitást. Az ilyen típusú emberek gyakran és nyíltan kritizálják munkahelyüket. Az így nyilatkozóknak csak a fele vallotta magát valamennyire motiváltnak. A válaszadók 21 százaléka mutatott ilyen viselkedést, ami leginkább általánosan a férfiakra és a brit munkavállalókra jellemző.
Vakon lojálisak: Akkor is lojalitást éreznek munkaadóik iránt, ha azt nem érzik viszonozva. Ebben a típusban feltűnően sok a nő. Ide tartozik a felmérésben részt vevők 19 százaléka.
Zsoldosok: Bár tudják, hogy a munkaadójuk megérdemli az alkalmazotti lojalitást, mégsem törekednek arra. Jellemzően a menedzserek tartoznak ebbe a kategóriába, akik három éven belül munkahelyet akarnak váltani, és érzéketlenek a vállalati értékek iránt. A válaszadók 6 százaléka sorolható a zsoldosok közé.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!