A munkaadónk iránti hűséget nem feltétlenül a magas fizetés motiválja, egy elkészült felmérés szerint egy elismerő vállveregetés még akkor is a cégnél marasztal, miután a fizetésemelésből eredő elégedettség már rég elillant.
A IX. Emberi Erőforrás Világkongresszusra tanulmány készült a dolgozók munkahelyi lojalitásáról, arról, hogy változó korunk mennyire értékeli a munkáltató iránti bizalmat és a stabilitást. A lojalitásról szóló tanulmány elkészítésekor 2600 telefoninterjút készítettek az Emberi Erőforrás munkatársaival, 1400-at pedig alkalmazottakkal az Egyesült Államokban, Franciaországban, Hollandiában, Japánban, Mexikóban, Németországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban.
Terjed a lojalitás
A Mexico City-ben megtartott világkongresszuson ismertetett tanulmányból kiderült: a munkavállalók lojalitása az utóbbi években nőtt, bár a munkavégzés rugalmasságának növekedése miatt nem erre számítottak a szakemberek. Egy munkavállaló 3-5 évente él meg krízist a munkahelyén, és ekkor merül fel először a munkahelyváltás kérdése. Míg a nők 76 százaléka ilyen helyzetben hű marad az addigi munkaadójához, a férfiaknak csak 68 százaléka gondolkodik hasonlóan.
Hollandiában, Mexikóban és az USA-ban bizonyultak a leglojálisabbnak a munkavállalók, míg a japánok és olaszok kevésbé érzik magukat elkötelezettnek addigi munkahelyük iránt, ugyanakkor a kisebb cégeknél dolgozók hajlamosabbak munkahelyet váltani, mint a nagy vállalatok alkalmazottai.
Az alkalmazotti lojalitás a tapasztalatok szerint megtérül, azonban nem mindegy, hogy a vezetők mennyire tudatosan építik ki beosztottaik céghűségét. A lojális munkavállalók nem csábulnak el egy másik, kedvezőbb ajánlat láttán, rájuk biztosan számíthat cégük. Ráadásul egy lojális munkavállaló az „elválás” után jó hírét viszi a cégnek a munkaerőpiacon, és a vállalati partnereknek később is pozitívan nyilatkozik korábbi munkahelyéről.
Generációs különbségek
A fiatalok természtesen gyors karrierre vágynak, ha szükséges a munkahelyek gyakori váltogatásától sem riadnak vissza, hogy minnél hamarabb érvényesüljenek. A nyelveket magas szinten beszélők és a külföldön diplomát szerzett fiatalok iránt kifejezetten nagy a kereslet a munkaerőpiacon, nem csoda hát, ha az ő karrierjüket a mozgékonyság jellemzi, és ennek következtében a munkahelyhez való kötődésük is fellazul. Az idősebbekkel más a helyzet, őket már kevésbé hajtja egyik munkahelyről a másikra az egzisztenciális jólét és a bizonyítani vágyás. Ők hajlamosabbak a maradásra, biztonságot és stabilitást keresnek, náluk sokkal könnyebben kifejlődik a lojalitás. Bizonyos munkakörökre érdemesebb 40-45 év feletti munkavállalókat felvenni, mert ők stabilitásra és biztonságra törekednek.
A céghűség hátrányai
A túlzó lojalitásnak a „beragadás” a következménye. Ha valaki 10-15 évig egy helyen dolgozik, elveszti kapcsolatát a munkaerőpiaccal, nem fejleszti készségeit és képességeit. A vállalatnak is kezelnie kell ezt a problémát, a rutinból végzett munka veszélye miatt. Kívülről felvett munkavállalók és a vállalaton belüli rotáció felpezsdítheti a régi alkalmazottakat. A lojalitást nem feltétlenül a magas fizetés motiválja, a felmérés szerint az erkölcsi elismerés jobban növeli a hűség fokát, mert a fizetésemelés hatása néhány hét alatt elmúlik.
A lojalitás típusai
A tanulmány készítői a munkavállalók négy alaptípusát különböztették meg a lojalitás szempontjából, amelyek segítségére lehetnek a munkáltatónak a céghűség kialakításában.
Kölcsönös lojalisták: Azért lojálisak munkaadóikhoz, mert számukra kifizetődő. Úgy érzik, elkötelezettségüket a cég viszonozza, és értékeli. Ilyen típust leginkább a nők, a vállalatvezetők és az amerikai munkavállalók között találhatunk. A felmérésben részt vevők 53 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.
Szabotőrök: Szerintük egy munkaadó sem érdemel lojalitást. Az ilyen típusú emberek gyakran és nyíltan kritizálják munkahelyüket. Az így nyilatkozóknak csak a fele vallotta magát valamennyire motiváltnak. A válaszadók 21 százaléka mutatott ilyen viselkedést, ami leginkább általánosan a férfiakra és a brit munkavállalókra jellemző.
Vakon lojálisak: Akkor is lojalitást éreznek munkaadóik iránt, ha azt nem érzik viszonozva. Ebben a típusban feltűnően sok a nő. Ide tartozik a felmérésben részt vevők 19 százaléka.
Zsoldosok: Bár tudják, hogy a munkaadójuk megérdemli az alkalmazotti lojalitást, mégsem törekednek arra. Jellemzően a menedzserek tartoznak ebbe a kategóriába, akik három éven belül munkahelyet akarnak váltani, és érzéketlenek a vállalati értékek iránt. A válaszadók 6 százaléka sorolható a zsoldosok közé.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!