Dacia-vásár: se autó, se kedvezmény

A Dacia által meghirdetett kedvezményes autóvásárlási lehetőség több vásárló számára balul sült el. Kocs Ágnes udvarhelyi olvasónk a Dacia tavaly év végi akciójával kívánt új személygépkocsit vásárolni. Eszerint azok részesülhettek 10 millió lejes árengedményben, akik igazolni tudták, hogy régi Daciájukat kiíratták a forgalomból. Bár olvasónk még az akció idején megrendelte az új Dacia 1307 típusú személygépkocsit és kivonta a forgalomból a régit, a kedvezményt és a régi autót is elveszítette.

__________________________

A vásárló nézőpontja

Transindex:

-- Az új gépkocsit még a Dacia gyár akciójának időtartama alatt rendelted meg?

Kocs Ágnes:

Igen, múlt év október 8.-án rendeltem meg az új kocsit az udvarhelyi Simó Auto Pressnél , és mindjárt másnap leadtam a régi kocsit a helyi REMAT telepén. Erről átvételi bizonylatot kaptam, amelyet azonnal bevittem a forgalmazóhoz.

T.:

-- A forgalmazó milyen eljárást követett? Átvette a bizonylatot, másolatot készített róla, vagy csak bevezette valahová, hogy megvan, létezik?

K.Á.:

Nem, a papír még mindig nálam van, másolatot sem készítettek róla. Arra, hogy bevezették-e valahova az adatokat, őszintén szólva már nem emlékszem. Egy biztos, azt vettem ki a cég munkatársának szavaiból, hogy minden OK, semmi más nem maradt hátra, mint megvárni, hogy a gyár leszállítsa a megrendelést.

T.:

-- Erre mikor került sor?

K.Á.:

Több mint két hónap múlva, december közepén, amikor már az akció lejárt.

T.:

-- És te már nem részesültél kedvezményben...

K.Á.:

Pontosan így van, bár minden szabályt betartottam, nem jutottam hozzá olcsóbban a kocsihoz. Tulajdonképpen már október végén, 29-én aggódni kezdtem, hogy esetleg kifutunk az időből, ezért írásban kértem választ a forgalmazótól arra vonatkozóan, hogy elveszíthetem-e a kedvezményt. Erre azt mondták, hogy erre ők nem tudnak válaszolni, forduljak a gyártóhoz.

Szerintem a vásárlóért az eladó és nem a gyártó felel, ennek ellenére felhívtam a Dacia gyárat, ahol az ügyfélszolgálatos hölgy azt felelte, nyugodjak meg, a kedvezmény vonatkozik a megrendelésemre. Én pedig megnyugodtam, mígnem a kocsi leszállításakor a forgalmazó közölte velem: az akció már lejárt, így nem részesülök kedvezményben. Gyakorlatilag tehát az történt, hogy a régi autót potyára kiírattam a forgalomból, se autó, se kedvezmény.

T.:

-- Mit léptél erre?

K.Á.:

Kezdődött minden előről: a forgalmazó közölte velem, hogy nem ő a felelős, és a gyártóhoz irányított. Ott előbb Valeria Ciobanuval beszéltem, ő Manucu igazgatót kapcsolta, aki közölte: nem tehet semmit, az akciónak már vége. Letettem a telefont. Tíz perc múlva hív Valeria Ciobanu, és mondja, hogy az igazgató azt üzeni, ne sokat gondolkozzak, vegyem meg a kocsit, mert holnaptól 400 euróval drágul.

T.:

-- Te pedig megvetted...

K.Á.:

Igen, mert nem akartam még többet veszíteni az ügyön. A forgalmazótól kapott előszámla alapján kifizettem az árát a bankban, és még örültem is, hogy nem jártam olyan rosszul, mint amennyire járhattam volna. Csakhogy másnapra nem drágultak a kocsik, és még azután sem, csak egy hét múlva. Mit mondjak, kicsit átverve éreztem magam. Ezt követően a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz fordultam, és Tamás Sándor úgy látom, komolyan foglalkozik a témával.

T.:

-- Legalább beíratni sikerült zökkenőmentesen az új autót?

K.Á.:

Dehogy. A számlát és a törzskönyvet csak az összeg kifizetésétől számított egy hónap múlva küldték meg. Enélkül pedig nem lehet a kocsit forgalomba állítani.

__________________________

Ahogy a forgalmazó látja

Felhívtuk a Dacia udvarhelyi forgalmazóját. A Simó Auto Press részéről László Zsigmonddal , a cég igazgatójával léptünk kapcsolatba.

T.:

-- Hogyan működik a Dacia akciói során a régi autók árának beszámítása?

L.ZS.: A kliens törölteti a forgalomból a régi autóját, a Dacia-gyár pedig eleve úgy állítja ki a számlát, hogy a 10 millió lejt levonja. Nekünk ehhez nem sok közünk van. Az előszámla alapján a kliens kifizeti az összeget, és amennyiben az akció még tart, és rendelkezik a régi kocsi kiíratását igazoló okmánnyal, a gyár automatikusan levonja az összeget.

T.:

-- Ezt úgy kell érteni, hogy nem megrendelés pillanata, hanem a kifizetésé az, ami számít. Nem gondolja, hogy itt valamiféle ellentmondás van?

L.ZS.: Nézze, már mondtam, hogy ez nem tőlünk függ! Ezt a gyár intézi, ők döntenek. Mi csak közvetítünk. Ha ők úgy határoznak, hogy a kifizetés pillanatát veszik figyelembe, akkor mi sem tehetünk másképp.

T.:

-- De ha ez így van, önök miért nem közölték a vevővel, hogy ki fog futni az időből?

L.ZS.: Mert mi sem tudtuk. Ez úgy működik, hogy a gyár meghirdet egy akciót, és az tart, ameddig tart.

T.:

-- Tehát önök nem tudják, hogy mettől meddig tart?

L.ZS.: Nem tudjuk, a gyár egyszer csak bejelenti, hogy elindított egy akciót, és aztán ugyanúgy bejelenti, hogy vége.

T.:

-- Vagyis senki nem tudja előre, hogy meddig van érvényben?

L.ZS.: Honnan tudnánk? Egyszercsak bejelentik az interneten, hogy az akciónak vége. Erről mi nem tehetünk. Nem mi vagyunk a felelősek.

T.:

-- Akkor ön szerint ki a felelős?

L.ZS.: Nem mondhatnánk, hogy bárki is felelős.

T.:

-- De itt az történt, hogy egy vevő pórul járt valakinek a hibájából. Valaki csak felelős, vagy a gyár, vagy a forgalmazó, vagy a vevő...

L.ZS.: Az igazság az, hogy eddig minden vevő csak az utolsó pillanatban adta le a régi kocsiját. Véleményem szerint a kliens elkerülhette volna az esetet, ha túlbuzgóságában nem rohan egyből a REMAT-hoz.

T.:

-- Ezzel azt akarja mondani, hogy a vevő a hibás?

L.ZS.: Nem, csak azt, hogy ha nem sieti el, akkor még lett volna ideje meggondolni magát. Aztán meg nem hiszem, hogy olyan értékes volt a régi kocsija, mert akkor nem viszi kiíratni, hanem az autópiacra. Sokan csinálták ezt úgy, hogy vettek egy ócskaságot, ami még átcsúszott a technikai vizsgán. Mi is csináltuk ezt így. Az ember vesz egy rossz Daciát, kicsit kipofozza, és eladja az elismervényt egy potenciális vásárlónak.

T.:

-- Ez lenne a megoldás?

L.ZS.: Igen, most indul egy újabb akció -- adja el a papírt, elvégre nem csak a saját autót lehet beszámíttatni, mondjon le róla valakinek a javára, így visszakapná a pénzét.

__________________________

A gyártó nézőpontja

A Dacia-gyár részéről az ügyfélszolgálat munkatársával beszéltünk. Az illető hölgy nem tudott választ adni arra, hogy a tavaly év végi akció, amelynek keretén belül udvarhelyi olvasónk autót szándékozott vásárolni, mettől meddig tartott. Azt viszont elmondta, hogy jelenleg is van egy, január 4 és 31. közötti akciójuk. (Figyelembe véve a forgalmazó állítását, mely szerint egy gépkocsi leszállítása öt-hat hetet vesz igénybe, és azt, hogy a fizetés időpontját veszik figyelembe, nyilvánvaló, hogy ennek az akciónak az előnyeit senki sem élvezheti előre kitervelten.) Álláspontja szerint a forgalmazó a felelős a történtekért, mert az nem lehetséges, hogy ne tudja, mikor jár le az akció.

Illetékesebb személyek nem voltak elérhetők. A Dacia-gyár sem telefonon, sem más úton nem kívánt hivatalosan állást foglalni az ügyben.

__________________________

Epilógus

Közben udvarhelyi olvasónk jelezte, Simó Péter, az udvarhelyi Dacia-forgalmazó tulajdonosa felhívta telefonon, és a következőket mondta: „Már unom, hogy állandóan hívogatnak és megkérem, hogy vagy engem, vagy a gyárat perelje be”. Ezután után enyhébb hangnemben felajánlotta, hogy „ha megtalálja annak a nőnek a nevét, akivel a gyártól beszélt, elintézem, hogy felelősségre vonják”. Másnap -- derül ki Kocs Ágnes e-mail üzenetéből -- ismét felkereste a forgalmazót, „és már hajlandóak voltak rendesen beszélni, és aláírni egy, a gyárhoz címzett hivatalos levelet.”

Az továbbra is kérdéses, hogy erre a hivatalos megkeresésre a Renault többségi tulajdonában levő Dacia Automobile fog-e érdemben lépni. A gyártó és a forgalmazó közti szövevény és a forgalmazó üzletpolitikája pedig olyan, hogy aki teljes jóhiszeműséggel vásárol négykerekűt, ráfázhat. És ráadásul utána úgy néznek rá azok, akik nyernek az ügyön, mintha nem lenne ki mind az összes kereke.