Mircea Cărtărescu is ott volt a XIV. Leó pápa által fogadott írók között a Vatikánban

Mircea Cărtărescu román író is részt vett azon a vatikáni találkozón, amelyre XIV. Leó pápa több nemzetközi írót hívott meg a Szentszék hivatalos könyvkiadója, a Libreria Editrice Vaticana fennállásának századik évfordulója alkalmából.

Az audienciát szerdán tartották a Vatikánban, a meghívottak között Cărtărescu mellett több ismert kortárs szerző is ott volt: Jon Fosse Nobel-díjas norvég író, Marilynne Robinson, Elizabeth Strout, Éric-Emmanuel Schmitt, Jonathan Safran Foer és Colum McCann.

Cărtărescu műveit több nyelvre is lefordították, számos könyve eljutott az olvasókhoz olasz fordításban is, így a vatikáni eseményen a román irodalom egyik legismertebb nemzetközi alakjaként vett részt. Az író a találkozó után különleges, számára korábban elképzelhetetlen pillanatként írta le az audienciát, és köszönetet mondott XIV. Leó pápának a fogadtatásért.

A pápa beszédében az irodalom és az írás szerepéről beszélt, írja a Mediafax. Úgy fogalmazott, hogy az írás megmutatja, kik vagyunk, miben hiszünk, mit remélünk, milyen világ felé tartunk, és milyen jövőt képzelünk el. XIV. Leó szerint az irodalom az igazság keresésének egyik formája, amely egyszerre kapcsolódik az ember belső párbeszédéhez és a másokkal folytatott nyitott, tiszteletteljes beszélgetéshez.

A pápa arra is kitért, hogy az igazságot nem területként kell felfogni, amelyet meg kell védeni, hanem közös jóként, amelyet meg lehet osztani. A beszámolók szerint arra biztatta az írókat, hogy műveikkel ébresszék fel az olvasókban az igazság keresésének vágyát, és segítsék az emberek közötti empátiát, figyelmet és párbeszédet.

XIV. Leó a találkozón az írást „emberi gesztusnak” nevezte, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az ember jobban megértse saját tapasztalatait és mások életét. Beszédében a hit felől is értelmezte az alkotást, szerinte az írás kapcsolatban áll Istennel, mert a nagy irodalmi kérdések gyakran ugyanazokat a témákat érintik, amelyek az emberi lét legmélyebb rétegeihez tartoznak: a szeretetet, az igazságosságot, a szabadságot, a szenvedést és a halált.