A felnőttek jelentős többsége soha nem vett részt kulturális programban, csak egynegyedük jár színházba

Romániában a felnőttek 67 százaléka – gyermekeikkel együtt – soha nem vett részt kulturális nevelési programokban – derül ki a 2024-es kulturális fogyasztást mérő kutatásból. Habár legtöbben elismerik, hogy a kultúrával való találkozás és annak fogyasztása nagyon fontos, mégsem működik ez tudatos, rendszeres gyakorlatként a mindennapjaikban.

Azok, akik részt vettek kulturális programokon, kifejezetten pozitívan számoltak be róla. 78 százalékuknak a legfontosabb hozadéka az volt, hogy közvetlenül tanulhattak, új ismereteket és fogalmakat sajátíthattak el. A válaszadók 70 százaléka azt mondta, hogy a kíváncsiság, a „még többet akarok tudni” érzése vonta be őket még jobban: aktívabban kezdtek részt venni különböző kulturális kezdeményezésekben. A szülők 42 százaléka pedig arról számolt be, hogy a kulturális oktatás érezhetően javította a gyermekeik iskolai teljesítményét.

A tanulmány arra is rámutat, hogy miközben a szervezett kulturális eseményeken alacsony a részvétel, bizonyos programok iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Vagyis a megkérdezettek 66 százaléka évente legalább egyszer ellátogat történelmi műemlékekhez, régészeti lelőhelyekhez, míg 42 százalék egyszer egy évben megnéz egy kiállítást múzeumban vagy galériában. A mozi esetében valamivel alacsonyabb a részvétel: a válaszadók 38 százaléka nézett meg legalább egy filmet a moziban 2024-ben.

A színház iránti érdeklődés gyakorlatilag stagnál, hiszen 2023-hoz hasonlóan 2024-ben is a megkérdezettek 25 százaléka ment el legalább egyszer színházi előadásra.

Összességében azonban a legnagyobb csoportot azok az emberek teszik ki, akik nagyon ritkán vagy egyszerűen soha nem vesznek részt szervezett kulturális programokon. Az elemzés szerint ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a kulturális kínálat sokaknak nem hozzáférhető, akár azért, mert az adott településen nincs állandó kulturális infrastruktúra, akár azért mert bizonyos programok – például fesztiválok – csak időszakosan elérhetők. Emellett oktatási jellegű akadályok is megjelennek: sokan úgy érzik, hogy nincs elég alapjuk a magaskultúra, például komolyzene fogyasztásához.

Ezzel párhuzamosan sok embert érdekelnek a közösségi jellegű tevékenységek, például részt vesznek helyi ünnepeken, rendezvényeken, vallási szertartásokon, járnak templomba, illetve rendszeresen találkoznak a rokonsággal és barátokkal.

A kutatás szerzői szerint mindez egy átalakuló kulturális mintázatra utal: a baráti kapcsolatok, a közösen eltöltött szabadidő, a közösségi élmények egyre fontosabb szerepet kapnak, és sokszor felülírják a hagyományosan értelmezett kulturális fogyasztás formáit.

A 2024-es felmérés nemcsak a jelenlegi helyzetet írja le, hanem kritikai állapításokat is megfogalmaz. A jelentés kiemeli, hogy hiányoznak az igazán koherens, hosszú távra tervezett közpolitikák, és a kulturális terület finanszírozása sem elégséges ahhoz hogy a kultúra valóban tartós és mérhető hatást gyakoroljon a társadalomra. A szerzők ezért integrált közpolitikai megközelítést javasolnak, vagyis olyan stratégiákat, amik egyszerre támogatják a kulturális nevelési kezdeményezéseket, erősítik az intézmények közötti együttműködést, és tartós partnerségeket építenek a kultúra, az oktatás és a helyi közösségek között.

A szemlézett kutatás országos reprezentatív mintán alapul, 1 064 embert kérdeztek telefonon a kulturális fogyasztási szokásaikról. A maximális hibahatár ±3,1 százalék, a megbízhatósági szint 95 százalék.