Nyolc évnyi restaurálás után megnyílt a Palota-terem a marosvásárhelyi Teleki Tékában

Nyolc évnyi munka után újra megnyílt a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme, amelyet október 16-án adtak át. A restaurálás során sikerült visszaállítani a terem eredeti állapotát, így a Palota-terem falfestményei most úgy láthatók, ahogy azokat Franz Neuhauser nagyszebeni festő megalkotta a 19. század elején.
A Teleki-Bolyai Könyvtár egyik leglátványosabb helyiségének felújítása 2017-ben kezdődött, a munkálatokat a Maros megyei önkormányzat finanszírozta. A Palota-terem falain nyolc díszes keretbe foglalt tájkép látható, köztük Marosvásárhely egykori látképe is.
Az átadó ünnepségen Péter Ferenc, a Maros megyei tanácselnök felidézte, hogy az önkormányzat több ikonikus marosvásárhelyi épület fenntartásáért is felel, köztük a Kultúrpalotáért, a közigazgatási palotáért és a Teleki Tékáért. Mint mondta, tavaly a Kultúrpalota felújítása fejeződött be, idén a Teleki Téka nagyterme született újjá, és reményei szerint jövőre a közigazgatási palota homlokzata is megújulhat.

A tanácselnök szerint a restaurálási munka bonyolultabbnak bizonyult, mint hitték – ezt Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője is megerősítette a Transtelexnek. Az intézményvezető szerint a nehézségek részben abból adódtak, hogy az ilyen jellegű munkálatok kezdetén nem lehet pontosan felmérni sem a feladat összetettségét, sem az anyagszükségletet. A restaurálás megkezdése után derült ki például, hogy a levakolt falak mögött található eredeti falfestmények sokkal rosszabb állapotban voltak, mint ahogy előzetesen számították, a mennyezet helyreállítása pedig szintén hosszadalmasabb folyamatnak bizonyult a tervezettnél.
A munkát emellett a Covid-járvány miatti lezárások is hátráltatták: hónapokig sem a könyvtár munkatársai, sem a restaurátorok nem léphettek be az épületbe, így a folyamat teljesen leállt arra az időszakra.
Lázok Klárától azt is megkérdeztük, hogy milyen rendezvényeket fognak szervezni a felújított Palota-teremben. A helyiség elsősorban a Teleki-Bolyai Könyvtár eseményeinek ad otthont: itt tartják a Beszélő Könyvek című művelődéstörténeti beszélgetéssorozatot, ami november 7-én indul. Emellett a terem könyvbemutatók és más könyves események helyszíne is lesz.
„Ugyanakkor tavasztól belefoglaljuk a termet turisztikai kínálatunkba is a Teleki Téka teremkönyvtára, a Bolyai Múzeum és az időszakos tárlataink mellé, tehát a Tékába látogató bejelentkezett csoportok ezt a termet is megtekinthetik idegenvezetőink kíséretében” – tette hozzá az intézmény vezetője.
A Palota-terem falait díszítő falfestmények létét Orbán János művészettörténész fedezte fel levéltári kutatásai során. A korabeli feljegyzések pasztellszínű tájképekről szóltak, de az évszázadok alatt a festményeket több réteg festék takarta el. A Kiss Eszter vezette restaurátori csapat aprólékos munkával tárta fel és állította helyre a kompozíciókat.
A Teleki Téka története a 18–19. század fordulójára nyúlik vissza. Alapítója, gróf Teleki Sámuel a könyvtárat a közösségnek szánta, és ennek szellemében a hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka meghozta gyümölcsét: Európa huszonöt városából csaknem 40 ezer kötetet vásárolt meg. A könyvtár 1802 őszén nyitotta meg kapuit, és hamar a magyar nyelvterület egyik első nyilvános könyvtárává vált.
Két évvel később, 1804-ben Teleki Sámuel Franz Neuhauser nagyszebeni festőt kérte fel, hogy díszítse ki a főúri palotaként használt lakosztály nagytermét. Több mint kétszáz év elteltével a terem most újra abban az állapotában látható, ahogy eredetileg megálmodták.
Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatom!