Nyolc évnyi restaurálás után megnyílt a Palota-terem a marosvásárhelyi Teleki Tékában

Nyolc évnyi restaurálás után megnyílt a Palota-terem a marosvásárhelyi Teleki Tékában
A felújított Palota-terem néhány freskója a Teleki Tékában – Fotó: Péter Ferenc Facebook oldala / Bereczky Sándor

Nyolc évnyi munka után újra megnyílt a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme, amelyet október 16-án adtak át. A restaurálás során sikerült visszaállítani a terem eredeti állapotát, így a Palota-terem falfestményei most úgy láthatók, ahogy azokat Franz Neuhauser nagyszebeni festő megalkotta a 19. század elején.

A Teleki-Bolyai Könyvtár egyik leglátványosabb helyiségének felújítása 2017-ben kezdődött, a munkálatokat a Maros megyei önkormányzat finanszírozta. A Palota-terem falain nyolc díszes keretbe foglalt tájkép látható, köztük Marosvásárhely egykori látképe is.

Az átadó ünnepségen Péter Ferenc, a Maros megyei tanácselnök felidézte, hogy az önkormányzat több ikonikus marosvásárhelyi épület fenntartásáért is felel, köztük a Kultúrpalotáért, a közigazgatási palotáért és a Teleki Tékáért. Mint mondta, tavaly a Kultúrpalota felújítása fejeződött be, idén a Teleki Téka nagyterme született újjá, és reményei szerint jövőre a közigazgatási palota homlokzata is megújulhat.

Fotó: Péter Ferenc Facebook oldala / Bereczky Sándor
Fotó: Péter Ferenc Facebook oldala / Bereczky Sándor

A tanácselnök szerint a restaurálási munka bonyolultabbnak bizonyult, mint hitték – ezt Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője is megerősítette a Transtelexnek. Az intézményvezető szerint a nehézségek részben abból adódtak, hogy az ilyen jellegű munkálatok kezdetén nem lehet pontosan felmérni sem a feladat összetettségét, sem az anyagszükségletet. A restaurálás megkezdése után derült ki például, hogy a levakolt falak mögött található eredeti falfestmények sokkal rosszabb állapotban voltak, mint ahogy előzetesen számították, a mennyezet helyreállítása pedig szintén hosszadalmasabb folyamatnak bizonyult a tervezettnél.

A munkát emellett a Covid-járvány miatti lezárások is hátráltatták: hónapokig sem a könyvtár munkatársai, sem a restaurátorok nem léphettek be az épületbe, így a folyamat teljesen leállt arra az időszakra.

Lázok Klárától azt is megkérdeztük, hogy milyen rendezvényeket fognak szervezni a felújított Palota-teremben. A helyiség elsősorban a Teleki-Bolyai Könyvtár eseményeinek ad otthont: itt tartják a Beszélő Könyvek című művelődéstörténeti beszélgetéssorozatot, ami november 7-én indul. Emellett a terem könyvbemutatók és más kulturális programok helyszíne is lesz.

„Ugyanakkor tavasztól belefoglaljuk a termet turisztikai kínálatunkba is a Teleki Téka teremkönyvtára, a Bolyai Múzeum és az időszakos tárlataink mellé, tehát a Tékába látogató bejelentkezett csoportok ezt a termet is megtekinthetik idegenvezetőink kíséretében” – tette hozzá az intézmény vezetője.

A Palota-terem falait díszítő falfestmények létét Orbán János művészettörténész fedezte fel levéltári kutatásai során. A korabeli feljegyzések pasztellszínű tájképekről szóltak, de az évszázadok alatt a festményeket több réteg festék takarta el. A Kiss Eszter vezette restaurátori csapat aprólékos munkával tárta fel és állította helyre a kompozíciókat.

A Teleki Téka története a 18–19. század fordulójára nyúlik vissza. Alapítója, gróf Teleki Sámuel a könyvtárat a közösségnek szánta, és ennek szellemében a hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka meghozta gyümölcsét: Európa huszonöt városából csaknem 40 ezer kötetet vásárolt meg. A könyvtár 1802 őszén nyitotta meg kapuit, és hamar a magyar nyelvterület egyik első nyilvános könyvtárává vált.

Két évvel később, 1804-ben Teleki Sámuel Franz Neuhauser nagyszebeni festőt kérte fel, hogy díszítse ki a főúri palotaként használt lakosztály nagytermét. Több mint kétszáz év elteltével a terem most újra abban az állapotában látható, ahogy eredetileg megálmodták.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!