Megtalálták a középkori Erdély fővárosának, Gyulafehérvárnak egyik kapuját

Megtalálták a régészek a középkori Szent György-kapu romjait Gyulafehérváron, amiről azt tartják, hogy azon vonult be Vitéz Mihály a városba 1599. november elsején – számolt be a román média a Gyulafehérvári Nemzeti Múzeum tájékoztatása alapján.

A múzeum tájékoztatása szerint az Anca Timofan vezette régészcsapat a Kapisztrán-bástyán végzett kutatásai során szeptemberben megtalálta az egykori Szent György-kapu maradványait, amit az egykori római romokra, a XIII. Gemina légió táborának főkapuja (Porta Praetoria) fölé építettek a középkorban. A múzeum leírása szerint az erődített Szent György-kapukomplexum egy részét fedezték fel, amely a középkori várfal külső oldalán helyezkedett el. Ugyanakkor körülbelül 4 méteres mélységben feltárták az egykori római kapu opus quadratum technikával épített északi tornyát.

A rétegtani vizsgálat alapján megfigyelhetők a középkori falazatok szisztematikus lebontásának a nyomai. Az osztrák hatóságok által emelt, manapság is álló gyulafehérvári erődítmény építési munkálatainak a megkezdése előtt, 1715-től bontották el az egykori középkori kaput.

A kutatás egy másik fontos kérdést is tisztázott: a római castrum keleti falának vonala mintegy 20 méterrel a középkori erődítés fala előtt helyezkedett el, ami bizonyítja, hogy a két szerkezet keleti oldala nem esett egybe.

A Szent György-kapu jelentős szimbólum a román történelemben, úgy tartják ugyanis, hogy ezen keresztül vonult be a gyulafehérvári várba Vitéz Mihály 1599. november elsején. Az eseményt számos műalkotáson is megörökítették.

A régészeti feltárások még október közepéig folytatódnak, majd egy nyílt nap keretében az érdeklődők is megnézhetik a látványos régészeti felfedezéseket. A feltárást a Gyulafehérvári Nemzeti Egyesülés Múzeuma szervezi a Fehér Megyei Tanács anyagi támogatásával.

A Szent György-kapu Erdély középkori fővárosa, Gyulafehérvár városfal-rendszerének volt a része, a város egyik bejárata, amit 1504-ben kör alakú barbakánnal erősítettek meg. A középkori vár kapuit (Szent György-kapu, Szent Mihály-kapu) a 18. századi, Vauban-rendszerű erődítmény építésekor elbontották.

A román nemzeti történetírásban Vitéz Mihályt Románia első egyesítőjeként tartják számon, aki köré mára legendák szövődnek, amelyek sokszor elhomályosítják a történelmi tényeket. Gyulafehérvári bevonulását is sokszor úgy értelmezik, mint a három vajdaság „egyesítésének” egyik lépését. Valójában azonban a 16. század végén még nem léteztek modern nemzeti eszmék, Vitéz Mihályt sokkal inkább politikai érdekek vezérelték. Az erdélyi fejedelem, Báthory András legyőzésében a székelyek is a segítségére voltak, mivel remélték, hogy visszakapják korábban elvett szabadságjogaikat.