A Ceaușescu-féle falurombolás elleni svájci mozgalom történetét bemutató kiállítás látható Kolozsvár központjában

Kolozsváron, a Deák Ferenc utca sétálóövezetében szeptember 11-ig látogatható az a szabadtéri kiállítás, amely az Operation Villages Roumains elnevezésű svájci civil kezdeményezés történetét mutatja be, amely az 1980-as évek végén jött létre, válaszul Nicolae Ceaușescu hírhedt falurombolási tervére. A tárlatot Svájc nemzeti ünnepéhez kapcsolódó eseménysorozat részeként rendezték meg, megnyitóján részt vett Massimo Baggi, a svájci állam romániai nagykövete is, számolt be az eseményről az Agerpres.
A Ceaușescu-rendszer falurombolása az államszocialista Románia egyik legbrutálisabb társadalmi kísérlete volt: a diktátor célja nem csupán az ország „modernizálása”, hanem egy teljes életforma, a hagyományos falusi lét felszámolása volt. Az 1970-es évektől kezdődően kidolgozott terv az ország településszerkezetének erőszakos átalakítását irányozta elő, amelynek során ezrek vesztették volna el otthonukat, közösségüket, múltjukat. Ceaușescu több mint hétezer falut ítélt elbontásra a tizenháromezerből, és a célzott települések közül különösen sok Erdélyben helyezkedett el – ezek nagy része magyar többségű vagy jelentős magyar lakossággal rendelkező falu volt. A hivatalos indoklás urbanizációról és gazdasági racionalitásról szólt, valójában azonban az etnikai és kulturális arányok átrajzolása, a falusi társadalom szétzilálása és az emberek szoros helyi kötődéseinek felszámolása húzódott meg a háttérben. A bejelentés nemcsak belföldön, de külföldön is komoly tiltakozási hullámot váltott ki, és ez indította el a nyugat-európai – főként svájci – civil szolidaritási mozgalmat a veszélybe került romániai falvak védelmére.


A „Svájc. Az iratok emlékezetében” című kiállítás az Operation Villages Roumains mozgalom kezdeti időszakából származó dokumentumokat mutatja be: leveleket, segélykonvojokkal kapcsolatos feljegyzéseket, promóciós anyagokat, sajtómegjelenéseket, együttműködési modelleket, valamint a résztvevők személyes visszaemlékezéseit is tartalmazó iratokat, amelyek közül több a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár gyűjteményébe került.
A mozgalom 1988-ban indult száműzetésben élő romániai ellenzékiek kezdeményezésére, akik nyugat-európai önkormányzatokat kértek fel arra, hogy vállaljanak partnerséget a Ceaușescu-rezsim által „nem életképesnek” minősített és lebontásra ítélt romániai falvakkal. A kezdeményezésre válaszul Svájcban 1989-re mintegy 200 ilyen partnerség jött létre, amelyek közül ma körülbelül harminc még mindig működik. A mozgalom célja az volt, hogy nemzetközi figyelmet irányítson a romániai falvak eltüntetésének veszélyére, valamint konkrét támogatást is nyújtson az érintett közösségeknek – élelmiszer-, ruha- és orvosi adományok formájában.
A mostani kiállítás anyaga egy hosszabb távú együttműködés részeként került Kolozsvárra: a svájci szervezők átadták teljes archívumukat a Központi Egyetemi Könyvtárnak, ahol az iratok digitalizálása és közönség számára történő hozzáférhetővé tétele is megkezdődött. A könyvtár a belga és francia szekciók anyagait is befogadja, így egyre teljesebb képet lehet majd kapni az Operation Villages Roumains mozgalom történetéről és hatásáról.
A kiállítás az erdélyi építészeti biennálé részeként valósult meg, és olyan dokumentumokat is tartalmaz, mint például a Nendaz–Szamosújvár Barátsági Paktum, valamint különböző svájci tűzoltó- és orvosi szervezetek által nyújtott segítség dokumentumai. A szervezők célja az, hogy az anyag visszakerülése révén Románia is aktív részese legyen saját történelmének feldolgozásában és megőrzésében.
A tárlat egyrészt fontos történelmi emlékeztető, másrészt egy olyan európai szolidaritási mozgalom dokumentációja, amely civil kezdeményezésként lépett fel egy autoriter rendszer ellen, és amely azóta is fenntart bizonyos kapcsolódásokat a svájci és romániai települések között.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!