Mit vagy éppen miért nem olvasnak a fiatalok Erdélyben?

Az erdélyi fiatalok olvasási szokásairól az utóbbi időben nem igazán készült átfogó kutatás, ezért számít különlegességnek Kovács Péter Zoltán 2024-es felmérése. Ahhoz, hogy átlátható képet kapjon az olvasási szokásokról, először azt kellett tisztáznia, melyik generációt és azon belül melyik csoportokat vizsgálja. Fontos figyelembe venni a korosztály sajátosságait, a szocializációjukból fakadó jellemzőket, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják, hogy mennyit és mit olvasnak: például a szabadidős tevékenységek, az iskolai kötelezettségek, a kortárs trendek, a hozzáférhető könyvkínálat, de ma már a fiataloknál az okoseszközök és a közösségi média is meghatározó.

A Hungarológia Doktori Iskola hallgatójának online kérdőíves kutatásában 1906 érvényes válasz született. Mivel önbevallásos módszerről van szó, természetes, hogy torzításokkal kell számolni: akik ritkán olvasnak, hajlamosak túlbecsülni azt, mennyire gyakran olvasnak, míg a könyvmolyok valószínűleg szerényebben vallanak magukról. A válaszadók középiskolások voltak, a mintát nem, lakóhely és iskolatípus szerint súlyozta, így reprezentatív képet ad a célcsoport olvasási szokásairól.

A kutatás alapja és az egyáltalán nem olvasók aránya

Az olvasási teljesítményt kétféleképpen szokták mérni: vagy azzal, hány könyvet olvas el valaki egy év alatt, vagy azzal, milyen gyakran vesz valaki könyvet a kezébe. A két módszer eltérő eredményt adhat, de összevetve árnyalt képet ad az olvasási szokásokról. Magyarországon például a Tárki Társadalomkutatási Intézet adatai szerint 1978-ban a felnőttek 17 százaléka olvasott el legalább egy könyvet havonta; 2019-re ez az arány 10,7 százalékra csökkent, miközben egyre nőtt azoknak a száma, akik alig vagy egyáltalán nem olvasnak.

Sztereotípia vagy sem, de a lányok tényleg többet és gyakrabban olvasnak, mint a fiúk. Kovács Péter Zoltán úgy fogalmazott: a fiúk körülbelül ötödik osztályig aktívan fogyasztják az írott kultúrát, de hatodik–hetedik osztály táján sokan kiesnek ebből a szokásból, és nagyon ritkán térnek vissza az aktívan olvasók köréhez.

Az olvasással felhagyók tendenciája a magyarországi felnőtteknél is megfigyelhető:

A Tárki többször megismételt olvasási kutatásai szerint az ezredforduló környékén azok aránya, akik nem szeretnek olvasni 10–20 százalék között mozgott; 2020-ra azonban már 45 százalékra nőtt, és a trend úgy tűnik, máig fennmaradt: Kovács Péter Zoltán erdélyi fiatalok körében végzett adatfelvétele is hasonló eredményt mutatott.

A BBTE doktorandusza többek között ezeket ismertette a közönséggel, mielőtt rátért volna a tavaly készített kutatására, ami már konkrét szerzőkre, műfajokra és a közösségi média szerepére koncentrálva vizsgálta, hogy a fiatalok mit olvasnak, illetve miért nem olvasnak.

Miért nem olvasnak a középsulisok?

Azoknak a fiataloknak, akik soha nem nyúlnak könyvhöz, majdnem fele (46 százalék) azt válaszolta, hogy egyszerűen nem szeret olvasni. Egy másik jelentős csoport az időhiányt jelölte meg akadályként, de vannak olyanok is, akik inkább rövidebb szövegeket olvasnak – itt leginkább a közösségi médiás tartalmakra kell gondolni. Közel tíz százalék pedig úgy érezte, nincs hozzáférése olyan könyvekhez, amelyek valóban érdekelnék őt.

Kovács Péter Zoltán két további kategóriát is kiemelt: az egyik, amikor a diákok a könyvolvasás helyett sportolnak, játszanak, interneteznek vagy más szabadidős tevékenységet végeznek; a másik, amikor inkább filmet néznek vagy moziba járnak – ezt az opciót a válaszadók 38 százaléka jelölte meg. A két kategória együtt rávilágít arra, hogy akik nem olvasnak, azok vagy más formában fogyasztanak kultúrát, például filmek és sorozatok révén, vagy egyáltalán nem érdeklik a kulturális tartalmak.

Legnépszerűbb műfajok és legutóbb olvasott szerzők Colleen Hoovertől Dosztojevszkijig

Ami a kedvelt műfajokat illeti, nem meglepő, hogy a romantikus regények állnak az élen, de a fantasy, a kalandregények, a tini- és ifjúsági történetek is népszerűek. Egyebek mellett a krimi, a horror és a kortárs irodalom is megjelenik a fiatalok olvasmánylistáján. Ha a legutóbb olvasott szerzőket nézzük, érdekes összkép rajzolódik ki. A diákok válaszai alapján az első helyen Colleen Hoover áll, akinek legismertebb könyve az It Ends With Us (Velünk véget ér), amiből nemrég filmet is készítettek.

Az első beérkező válaszok alapján Kovács Péter Zoltán azt hitte, hogy Colleen Hoover népszerűsége osztálydivat – valaki elkezdte olvasni és a többiek is rácuppantak –, de a teljes minta feldolgozásakor is Hoover könyvei maradtak az első helyen.

A következő helyeken leginkább a kötelező olvasmányok szerzői állnak, például Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond, de a lista elejére került Leiner Laura is, aki a Szent Johanna Gimivel robbant be a köztudatba, azóta pedig számos új könyvsorozatot is publikált. Újból jönnek a kötelező olvasmányok szerzői, Molnár Ferenc, Zrínyi Miklós, Kármán József és Tamási Áron. A lista kilencedik helyére került a Biblia, a tizedikre pedig F. M. Dosztojevszkij. Bizony.

Az előadást követő rövid kérdezz-felelek alatt elhangzott egy magyarázat is arra, hogy Dosztojevszkij hogyan lett annyira olvasott a fiatalok körében, hogy a legutóbb olvasott könyvek top 20-as listájára is felkerüljön. Egy fiatal lány szerint Dosztojevszkij felbukkanása leginkább a TikToknak köszönhető: rengeteg olyan videó van, amelyben a fiatalok – leginkább lányok – azt hangsúlyozzák, hogy ők nem a mai trendeket és a felhypeolt könyveket olvassák, hanem inkább Kafkát , Orwellt vagy Kunderát választják. Ha ezeket a videókat felkapja az algoritmus, akkor újra reflektorfénybe kerülnek a klasszikusok, ez történhetett Dosztojevszkij esetében is.

A lista másik felében főleg külföldi szerzőket találunk: Ana Huang, aki romantikus és young adult könyveket ír, de ott van a „horrorkirály” Stephen King is vagy Ana Todd, aki szintén a romantikus regényeiről ismert. Őket követi Rick Riordan, a Percy Jackson sorozat írója, Kosztolányi Dezső, utána jön a Harry Potter univerzum megálmodója, vagyis J. K. Rowling. A listára felkerült Riley Baker (aki magyar szerző, de angol néven publikál), Holly Jackson, Stephanie Garber – mindhárman romantikus és/vagy fantasy könyveket írnak. A húszas listát pedig ismét egy klasszikus, George Orwell zárja.

Kovács Péter Zoltán a saját listáját a budapesti Szabó Ervin Könyvtár 2017-es és 2019-es népszerűségi listáival is összevetette, hogy kiderüljön, mely szerzők tudtak a fiatal olvasók körében népszerűek maradni.

Sok egyezés volt a könyvtár és Kovács Péter Zoltán listája között, például Leiner Laura, Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond. Természetesen vannak olyan szerzők is, akik már nem annyira népszerűek a fiatalok körében, így nem kerültek be a top húszas listába. Ilyen például Stephanie Meyer (Alkonyat), George R. R. Martin (Trónok harca) vagy E. L. James (A szürke ötven árnyalata).

A két lista összevetéséből jól látszik, hogy sokan a divatszerzők kategóriájába estek: egy ideig hatalmas népszerűség övezte őket, ám később eltűntek a toplistákról. Ugyanakkor vannak olyan írók is, akik elsőre szintén efféle múló jelenségnek tűntek, de műveik idővel beépültek az olvasói kánonba, és meghatározóvá váltak a fiatalok olvasási kultúrájában. Magyar viszonylatban Leiner Laura említhető példaként, nemzetközileg pedig J. K. Rowling.

Kedvenc szerzők, nyelvpreferenciák, konklúziók

A kedvenc szerzők rangsora is érdekes képet mutat: váltakoznak a magyar és a külföldi írók. Az első helyen ismét Colleen Hoover, őt követi Petőfi Sándor és Leiner Laura. Több olyan név is feltűnt ebben a listában, akik a legutóbb olvasott szerzők között nem szerepeltek, de kedvencként már többen is megemlítették. Ide tartozik például Arany János, Ady Endre, Agatha Christie, Franz Kafka, József Attila és Berg Judit.

A BBTE doktorandusza arra is rákérdezett kutatásában, hogy az utóbbi egy évben milyen nyelveken olvastak könyvet a diákok. Nem fog senkinek leesni az álla, ha azt mondjuk, hogy a legtöbben magyar nyelvű könyveket olvastak. De az viszont érdekes, hogy – ugyan pár százalék a különbség – de inkább nyúlnak angol nyelvű könyvhöz a középsulisok, mint román nyelvűhöz.

Ez azért elgondolkodtató, mert míg a román irodalom szerves része az iskolai tantervnek – elég, ha csak az érettségi harmadik tételére gondolunk –, addig az angol irodalom hivatalosan nem szerepel a kötelező tananyagban. Ennek ellenére a diákok mégis szívesen olvasnak angol nyelven: a kortárs nemzetközi bestsellerek és a közösségi médiában terjedő könyvajánlások erősebben motiválják a fiatalokat az olvasásra, mint a tantervi kötelező olvasmányok.

Bár bizonyos tendenciák jól kirajzolódnak, például a romantikus és fantasy műfajok népszerűsége, illetve a magyar klasszikusok tartós jelenléte, éles és határozott következtetéseket nem érdemes levonni. Az azonban biztos, hogy a fiatalok kulturális érdeklődése továbbra is élénk, csak más formában jelenik meg: a vastag regények helyett gyakran TikTok-videókban, filmekben vagy rövid olvasmányokban találják meg a számukra érdekes tartalmakat.