Zsidó Ferenc és Tankó Andrea kapott írószövetségi díjat Bukarestben

Zsidó Ferenc és Tankó Andrea kapott írószövetségi díjat Bukarestben
Varujan Vosganian, a Román Írószövetség elnöke a díjátadón – Fotó: Cristian Nistor / Agerpres

Két magyar prózaírót díjazott idén a Romániai Írószövetség: Zsidó Ferencet a székely faluban játszódó nagyregényéért, Tankó Andreát pedig szociális érzékenységű novelláskötetéért.

Két erdélyi magyar szerző is díjat kapott a Romániai Írószövetség június 2-i bukaresti gáláján: Zsidó Ferenc a kisebbségi magyar irodalmi díjat, Tankó Andrea pedig a magyar irodalmi debütdíjat vehette át.

A gála helyszíne a I.L. Caragiale Nemzeti Színház volt, a házigazda szerepét Varujan Vosganian, az írószövetség elnöke vállalta magára.

Zsidó Ferenc a csíkszeredai Gutenberg Kiadónál 2024-ben megjelent A fák magukhoz húzzák az esőt című regényével nyerte el a zsűri figyelmét. A könyv egy városi fiatal, Anti története, aki úgy dönt, kiköltözik egy székely faluba, hátha ott megtalálja az „igazi” életet. Hamar kiderül: az a világ, amit keres, már nem létezik. Nincs már csizmaverő, székelyhimnuszos romantika, helyette van elvándorlás, internet, önzés és versengés. A regény nem ítélkezik – csak tényszerűen megmutatja, mi van.

Zsidó négy évig dolgozott az anyagon, faluról falura járva, beszélgetve, jegyzetelve. „Szeretem a székelyeket, hisz magam is az vagyok, de rühellem a melldöngető székelykedést” – mondta. A regényt Markó Béla méltatta a gálán.

Tankó Andrea debütkötete, A ránc gyermekei (Holnap Kiadó, Nagyvárad), olyan novellákat hoz, amelyek a társadalom peremére szorult emberek sorsait teszik láthatóvá. Telepi nőkről, gyerekekről, esélyekről és elbukott lehetőségekről ír – belülről, nem kívülről.

A szerző szociális munkásként maga is dolgozott ilyen közegben, így pontosan tudja, mit jelent, amikor egy segítői próbálkozás majdnem sikerül, de végül mégis kudarcba fullad. A novellákban ott van a düh, a tehetetlenség és az önreflexió is: mikor szólalhat meg valaki mások nevében, és hogyan?

Tankó azt mondja, az írás eleinte terápiás eszköz volt számára, de idővel elkezdte komolyabban venni. A szerzőt Karácsonyi Zsolt méltatta, aki zsűritagként is jelen volt.

A gálán életműdíjat kapott Nicolae Prelipceanu költő, a Viața Românească főszerkesztője – őt Varujan Vosganian laudálta.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!