Második alkalommal ítélte oda az Iskola Alapítvány a Senior Irodalmi Ösztöndíjat, amelyet a 40 év feletti, magyar nyelven alkotó erdélyi szerzők számára hirdettek meg.
A tavalyi évben számos kiemelkedő alkotás megvalósulását tette lehetővé ez az összeg, ezért az idei évben is meghirdettük a pályázatot — nyilatkozta Nagy Zoltán Levente, a pályázatot kiíró Iskola Alapítvány elnöke az idei ösztöndíjkiosztás kapcsán.
A 2025–2026-os időszakra elnyerhető havi 4000 lejes támogatásra 115 pályázat érkezett. A díjazottak:
- Balázs K. Attila,
- Botházi Mária,
- Jánk Károly,
- László Noémi,
- Szabó Róbert Csaba,
- Tamás Dénes és
- Zágoni Balázs.
Az ösztöndíj célja a senior alkotók anyagi megbecsülése és munkakörülményeik javítása, olvasható a közleményben, amelyben azt is tisztázzák, hogy a pályázatot az RMDSZ kulturális programjának részeként az Iskola Alapítvány hirdette meg, a finanszírozást pedig a Nemzetpolitikai Államtitkárság biztosítja.
A döntéshozó kuratórium összetétele azonban újra felveti a rendszer zártságának kérdését. A mostani öttagú zsűriben Zsidó Ferenc és Borsodi L. László is helyet kaptak – ők ketten tavaly még ösztöndíjban részesültek. Ugyanakkor László Noémi, aki idén a díjazottak között szerepel, 2024-ben zsűritag volt. Ez a szerepcserés rotáció azt a benyomást kelti, hogy a pályázati rendszer inkább egy szűk szakmai kör belső körforgásaként működik, mintsem egy nyitott, versenyalapú platformként. Demény Péter író, a Transtelex állandó szerzője Facebook-oldalán reagált az újabb ösztöndíjak kihirdetésének hírére: „Azoknak is kell ösztöndíjat kapniuk, akik már évek óta ösztöndíjasok. Így megy ez” – írta.
Ezzel arra utalt, hogy idén két ösztöndíjas – László Noémi és Szabó Róbert Csaba – 2025-ig Térey-ösztöndíjas is volt, a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum támogatási programjában is részesültek. Az erdélyi és a budapesti kultúratámogatási hálózat egyébként több ponton is személyi átfedést mutat, és sok esetben ugyanazokat a szerzőket díjazták újra és újra, különböző csatornákon keresztül. Miközben több mint száz pályázó verseng egy-egy helyért, a támogatások jelentős része olyanokhoz kerül, akik más rendszerben is részesültek ösztöndíjban, vagy akik az elbírálásban maguk is részt vettek. Ez torzíthatja az esélyegyenlőséget, és elriaszthatja azokat a szerzőket, akik kívül vannak ezeken a bejáratott kulturális kapcsolati hálókon.
A Térey-ösztöndíj és az Iskola Alapítvány támogatása elvileg két külön rendszer – a gyakorlatban azonban úgy tűnik, ugyanazokat a köröket szolgálják ki. Ez a „rotáló önjutalmazás” modellje: egy olyan zárt irodalmi ökoszisztéma, amely újra és újra saját szereplőit erősíti, miközben az „újaknak” és a „kívülállóknak” alig hagy teret.
A kuratórium további tagjai: Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnökségének kultúráért felelős alelnöke, aki már tavaly is a zsűri elnöke volt, továbbá Biró Annamária irodalomtörténész és Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Karácsonyi Zsolt kettős szerepe is érdekes: ő nemcsak a zsűri elnöke, hanem az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke is – vagyis intézményi szinten az a politikai szervezet, amelyben ő ügyvezető alelnökként finanszírozza azt a pályázatot, amelynek szakmai lebonyolítását szintén ő irányítja. Ez formailag sem szerencsés, gyakorlatilag pedig azt az érzést kelti, hogy a kulturális támogatás nem szakmai, hanem politikai hálózaton keresztül áramlik. Karácsonyi Zsolt egyébként a Térey-ösztöndíj kuratóriumának is tagja volt. Ez nemcsak a döntéshozatali körök átfedését, hanem az irodalmi elismerések elosztásának központosított logikáját is jelzi. Aki egyszer bekerül ebbe a rendszerbe, könnyen és folyamatosan részesülhet belőle – több irányból is.
A tavalyi kritika, miszerint a 123 jelentkező közül egyetlen női alkotó sem kapott támogatást, idén formailag rendeződött: két nő is szerepel a támogatottak között. A már említett László Noémi költő, a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi folyóiratok főszerkesztője, valamint Botházi Mária egyetemi oktató, publicista, aki az RMDSZ másik irodalomtámogatási programja keretében készülő portrébeszélgetések műsorvezetőjeként szerepelt az elmúlt hónapokban. A női alkotók hiányának tavalyi kritikájára egyébként a szakmai kuratórium válaszai szerint a pályázatok értékelésekor a leadott munkaterv és a korábbi irodalmi aktivitás számított, nem pedig a nemek közötti kiegyensúlyozottság. A kuratórium tagjai kijelentették, hogy a döntést kizárólag szakmai szempontok alapján hozták meg, és nem vették figyelembe a nemi arányokat.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!