Vállalja döntését az Iskola Alapítvány irodalmi pályázatának elbírálására felkért kuratórium

A pályázóknak körülbelül a fele volt nő az Iskola Alapítvány negyven év feletti romániai magyar alkotók számára meghirdetett irodalmi pályázatán, közölte a szakmai kuratórium. A támogatottak listájára azért nem került fel közülük egyik sem, „mert így jött ki a matek”, a pályázókat pedig szakmai szempontok szerint, leadott munkatervük és korábbi irodalmi aktivitásuk alapján értékelték, áll a Transtelexnek küldött válaszban.

Az Iskola Alapítvány április 11-én, a magyar költészet napján tette közzé a márciusban első alkalommal meghirdetett irodalmi pályázatának eredményét. Az egy évre szóló alkotói ösztöndíj nyertesei között ott van az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője és a Helikon, illetve a Látó irodalmi lapok egy-egy szerkesztője is, viszont egyetlen nő sem került fel a támogatottak listájára, írtuk az eredményhirdetés után. „Mit ér a költő, ha nőnek születik? 123 pályázatból kiválasztottak 7 nyertest. Mind férfiak. Érdekes. Már csak az érdekel, hány nő pályázott” – reagált Facebook-oldalán Lőnhárt Melinda kolozsvári költő.

Mivel kíváncsiak voltunk az új támogatási program elbírálási szempontjaira, illetve arra, hogy mennyire voltak jelen női alkotók is a pályázók között, megkerestük az ösztöndíjakról döntő szakmai kuratórium tagjait. Közülük csak Lövétei Lázár László válaszolt a kérdéseinkre, később azonban Karácsonyi Zsolt a kuratórium nevében közölte, hogy a testület sajátjának tekinti ezeket a válaszokat, a tagok pedig nem kívánnak egyénileg hozzászólni.

Lövétei Lázár László válaszait alább közöljük:

Hogyan, milyen szempontok szerint történt a pályázatok értékelése? Mennyit nyomott a latban a leadott terv, illetve a korábbi irodalmi aktivitás?

Én speciel arra kaptam felkérést, hogy szakmai szempontok szerint értékeljem a pályázatokat (gondolom, ez a többi zsűritagra is érvényes). Tehát igen, a leadott munkaterv volt a legfontosabb, s persze figyelembe vettem a szerzők korábbi irodalmi aktivitását is, ugyanis nem hiszek abban, hogy egy szerző – pláne negyven felett – hirtelen teljes fegyverzetben lép az irodalmi porondra.

Mennyire volt cél a támogatással esélyt adni olyan alkotóknak, akik az utóbbi időben kevesebbet publikáltak?

Semennyire (legalábbis az én esetemben). Rengeteg irodalmi-kulturális folyóirat jelenik meg még mindig szerte a Kárpát-medencében, ha valaki tényleg remek műveket ír, előbb-utóbb publikálási lehetőséghez jut valamelyik folyóiratban. A „kevesebbet publikálás” tehát nem érv egy pályázat mellett, sőt!

A 123 pályázó között mekkora volt a nők aránya?

Ha jól számoltam, 62 nő volt a pályázók között.

Mi lehet az oka annak, hogy a hét támogatott közé nem kerültek be nők?

Így jött ki a matek. Az én listámon is voltak nők, de nem azért, mert nők, hanem mert jó volt a pályázatuk. Természetesen értem a kérdést, de marad a dilemma: mennyire lett volna tisztességes kihúzni a listáról egy nyertes pályázó nevét, csak azért, hogy nő is legyen a listán? És miért csak egyet húzzunk ki, miért nem kettőt, hármat, sőt: négyet? És elég-e ezt az egyetlen (női) szempontot figyelembe venni? Mert vannak más szempontok is! Például hogy regionálisan le legyen-e fedve egész Erdély? (Tehát legyen székelyföldi, partiumi, bánsági, mezőségi stb. szerző.) Generációs szempontok érvényesüljenek-e? (Legyen ötvenes is, hatvanas is, hetvenes is a nyertesek között...) És így tovább. Egy meghívásos pályázatnál például mindezen szempontokat figyelembe lehetne venni, csak egy olyan pályázat elbírálásában én nem akarok részt venni, hiszen a kiíró egymaga is el tudja dönteni, hogy kinek ad ösztöndíjat.

Az értékelés menete: a szakmai kuratórium javaslatát az Iskola Alapítvány elnöke véglegesíti

Levélben fordultunk Nagy Zoltánhoz, a pályázatot kiíró Iskola Alapítvány elnökéhez is, akitől megkérdeztük, hogy kiknek szerettek volna esélyt adni az első alkalommal kiírt pályázati támogatással, illetve ki dolgozta ki az értékelés szempontjait és menetét, és melyek voltak ezek.

„A pályázat célja a szépirodalmi művek létrehozásának ösztönzése volt és a kiírás elég világosan megfogalmazta a pályázók körét, 40 év feletti Erdélyben élő alkotók jelentkezhettek. A minden várakozást felülmúló jelentkezők száma, megerősített bennünket abban, hogy van létjogosultsága egy ilyen ösztöndíjnak Erdélyben” – közölte Nagy Zoltán.

Az értékelés menetéről az alapítvány elnöke a következőket írta: „Az Iskola Alapítvány egy szakmai kuratóriumot kért fel a beérkezett pályázatok kiértékelésére, arra kérve a kuratóriumi tagokat, hogy egy kritériumot tartsanak szem előtt a bírálatnál és az a szakmaiság legyen. A tagok konszenzussal elfogadtak egy pontozási rendszert, aminek következtében kialakult egy harmincas rövid lista. Az ösztöndíjakra érdemes első hét személyre javaslatot tettek az Iskola Alapítvány elnökének. Jómagam is felvetettem a női alkotók hiányát, azonban a zsűritagok egyhangúan megfogalmazott érvei meggyőztek arról, hogy a javasolt személyeket elfogadjam. Másrészt az Alapítvány sem a pályázat kiírásában nem fogalmazott meg egyéb kritériumot mint a szakmaiság, sem a zsűri tagjai fele nem volt más kérése, minthogy szakmai szempontokat vegyenek figyelembe.”

Az Iskola Alapítvány március 13-án tette közzé a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozásával megvalósuló támogatási program pályázati felhívását. A kiíró közleménye szerint három hét alatt 123 pályázat érkezett be Erdélyből. Az egy évre szóló, havi 4000 lej értékű ösztöndíj odaítéléséről öttagú szakmai kuratórium döntött, melynek tagjai:

• Balázs Imre József (költő, irodalomkritikus)
• Egyed Emese (költő, irodalomtörténész),
• László Noémi (költő, műfordító)
• Lövétei Lázár László (költő, műfordító)
• Karácsonyi Zsolt (költő, író, műfordító)

Az ösztöndíjakat a 2024/25-ös időszakra az alábbi hét alkotó nyerte el:

• Fischer Botond költő, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője
• Zsidó Ferenc író, kritikus, szerkesztő, 2020 szeptemberétől a Székelyföld folyóirat főszerkesztője
• Borsodi L. László csíkszeredai költő, a Márton Áron Gimnáziumban tanít magyar nyelvet és irodalmat. 2019-2020-ban a Székelyföld folyóirat főszerkesztője volt
• Papp Attila Zsolt költő, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztője, a Főtér portál volt főszerkesztője
• Szántai János költő, író, 2022 novemberétől az E-MIL elnöke, a Főtér portál főszerkesztő-helyettese
• Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító, 2020 és 2022 között Térey János-ösztöndíjas is volt
• Dimény H. Árpád költő, újságíró, a Székely Hírmondó munkatársa